Orbán Viktor Európa élén (I.)

Lovász Péter 2019. november 20. 10:48 2019. nov. 20. 10:48

Mózes első könyve gyönyörű szavakkal jeleníti meg a világ teremtésének történetét, s a napi munka leírásának végén mindig oda biggyeszti az értékelést is: “ És látá Isten, hogy jó“. Ez jutott eszembe, amikor elolvastam Orbán Viktor Prágában a cseh bársonyos forradalom emlékünnepségén tartott beszédét. Különösen az utolsó szavak tetszetősek: „Kellő szerénységgel, de harminc év teljesítményének önbizalmával és az európai helyzet alapos ismeretével azt mondhatom Önöknek, hogy harminc évvel ezelőtt még azt gondoltuk, hogy a mi jövőnk Európa, ma már úgy látjuk, hogy mi vagyunk Európa jövője. És meggyőződésem, hogy készen is állunk erre a küldetésre.“

Ez ám a remek stratégiai program! A V4-ek csoportja Európa élére áll, s utat mutat a tévelygő, keresztény hitét és tartását vesztett szegény Nyugat-Európának. Ha Orbán Viktort hallgatjuk, fényes jövő előtt állunk! Ám ha Orbán Viktort hallgatjuk, bizony nem igazán reményteli a jövő, sőt nehéz napok várnak ránk. Egy nappal később, a Pozsony melletti Dévényben ezt mondta a miniszterelnök:

„Nehéz próbatétel előtt állunk, mert az előrejelzések szerint a nyugat-európai gazdaságokra hidegebb, borúsabb idők jönnek... Mi azt reméljük, hogy a saját lábunkon is meg tudunk állni, hogy ez így van-e, ez most elválik... Hamarosan kiderül, hogy a közép-európai országok mennyire képesek önállóan mozogni függetlenül a nyugat-európai fejleményektől. Illúziónk nem lehet, hatása lesz ránk, hiszen például a V4-ek exportjának 85 százaléka az Európai Unió nyugati részébe irányul. De hogy milyen erősek vagyunk valójában, hogy milyen az ellenálló képességünk, mennyire tudjuk megvédeni azt, amit már elértünk, az a következő egy-két évben dől el. Optimista vagyok, de nehezebb idők jönnek, mint az előző évek voltak” – jelentette ki a kormányfő.

Na most akkor mi van? Vezetjük Európát mi, V4-ek, és utat mutatunk, vagy rettegve teszteljük ellenálló képességünket, s lessük, miféle hatást gyakorol ránk a hanyatló, válságba süllyedő Európa. Vélhetnénk, hogy mindössze két félkegyelmű beszédíró badarságait mondta el a minimális ellenőrzést is elhanyagoló szónok, de hát Magyarország miniszterelnöke beszélt egy nap különbséggel egymással homlokegyenest ellenkező dolgokat két V4 tagországban.

Ráadásul alig egy hónapja Magyarországon a városokban a választók elég nagy sokasága döntött úgy, hogy elege van Orbán és a Fidesz kormányzásából. És Várhelyi Olivér EU-biztosi jelölése során még az is  szóba került, hogy Magyarországot mai állapotában felvennék-e az unióba. Közben pedig Matolcsy György jegybankelnök kivételes korszaknak nevezte a jelenlegit, és kivételes országnak Magyarországot. Amint mondta,  az elmúlt tíz évben "aranyháromszöget" épített az ország a politikai stabilitás, a pénzügyi egyensúly és a gazdasági növekedés megteremtésével.

Magyarország jól kezelte a migrációt, jó adórendszert alakított ki, amely ösztönöz a munkahelyteremtésre, a munkavállalásra és ezzel párhuzamosan a tudás megszerzésére. A komoly szakmai tudás elérése egyúttal segít a nagyobb jövedelem elérésében is. Az ország jól használja fel a külföldi tőkét, a nagyvállalatokat, az uniós forrásokat, ide vonzza nagy világcégek tudásközpontjait, és az utóbbi időben jelentős forrásokat biztosít a magyar kis- és közepes cégek (kkv-k) fejlődésének előmozdítására is. Emellett az elmúlt időszakok tudáshiányát számos innováció megvalósításával tudástöbbletté alakította át. 

Lám! Matolcsy is olvasta a Genezis könyvét, és ő is azt látá mint Isten, hogy jó.

A kivételes Magyarország kivételes teljesítményét az utóbbi néhány évben két adat látszik igazolni: az egyik a gazdasági növekedés valóban magas üteme, és a külső pénzügyi mérleg állapota. A növekedésben és a szufficites fizetési mérlegben egyaránt kiemelkedően jelentős tétel az EU több ezer milliárdos támogatása, a külföldön dolgozók hazautalásai, s első helyen a Magyarországon működő multinacionális cégek teljesítménye mind a termelésben, mind a kivitelben. A magas foglalkoztatási adatok már kétségesek, mert tartalmazzák a külföldön dolgozók nagy részét valamint a GDP-t csak fillérekkel gyarapító közmunkás munkanélkülieket is.

Az adóteher a hatékonysághoz képest nagyon magas. Magyarország az országok versenyképességi rangsorában hátul áll, a világ 140 országa között a 47., az EU 28 tagállama között a 24. helyen van. A V3-ak mindegyike jobb, mint mi, a V4. ország, s Orbán hiába reméli, hogy ő lesz a csoportosulás vezető prófétája, még ez a reménye is homokra épül. A V4 sem lesz Európa motorja, mert együttesen ugyan jelentős népessége és (egyelőre) gyorsan növekvő nemzeti összterméke sem ad elég befolyást a fejlett és gazdag nyugati országokkal szemben. Ráadásul sok fontos ügyben a V4 sem egységes.

Így aztán hiába látá Isten, hogy jó, mert nem jó! A magyar teremtés, Orbán Viktor alkotása, vagyis a Nemzeti Együttműködés Rendszere, nem egyszerűen nem jó, hanem egyenesen pocsék. Milliók élnek a szegénységi küszöb alatt, jogállam már nincs, érdekegyeztetés nincs, társadalmi párbeszéd nincs, (a nemzeti konzultáció humbug) az egészségügyi ellátás düledezik, a közoktatás padlón van, a tömegtájékoztatás túlnyomó részét a kormány uralja, az MTA-t szétverték, s ezt a szörnyű katyvaszt még fűszerezi Orbán néhány személyes bosszúja, például a CEU részleges elüldözése, az Evangéliumi Testvérközösség megnyomorítása, vagy a legfrissebb ócska pitiánerség: a Fesztiválzenekar támogatásának megkurtítása. Viszont vacak fegyvergyárra futja a közpénzből.

Az kell az erős, szuverén magyar nemzetállamnak, Európa vezető erejének! Orbán két beszédében jószerint ez az egyetlen közös gondolat, Orbán személyes mániája a szuverenitás fontossága! Ugyan milyen is lehet a szuverén magyar nemzetállam, illetve a V4-ek szuverenitása?!

(Folyt. köv.)