Orbán Viktor tud erről?

Lovász Péter 2019. november 8. 14:08 2019. nov. 8. 14:08

Benne vagyunk a szószban! A pénzügyminiszterünk azt mondja, hogy az euró, vagyis az unió közös pénze a közösség legígéretesebb kezdeményezése. A határtalanul független jegybank kivételesen egyéni gondolkodású elnöke pedig azt mondja, hogy az euró bevezetése ostobaság volt, s a közös pénz nem jó semmire, csak hátrányokat okoz. Ugyanakkor viszont a feltörekvő eurázsiai térségnek arany és elektromos áram alapú közös pénz bevezetését jósolja. (Erről még Matolcsy sem tud többet.) Hát most kinek higgyünk mi, egyszerű járókelők a pesti flaszteron?

Mindenekelőtt emlékezzünk meg Karinthy Frigyesről, aki páratlan szófejtői képességeivel felfedezte: a „pénz“ szó a „nincs“ szóból származik, és személyes tapasztalataink alapján nagy sokaságunk igazolhatja, hogy nekünk sem euróból sem forintból, de még fillérből sincs soha elegendő. Ilyetén perszonális alapokon merőben fölösleges fecsegésnek tűnik az eszmecsere az euró hasznos vagy ártalmas mivoltáról, ha zsebünkben, vagy az államkasszában és a jegybank trezorjaiban nincs elég sem euróból, sem forintból.

Ámde - komolyra fordítva a szót - ha a magyar monetáris (jegybanki) valamint a fiskális (pénzügyminisztériumi) politika irányítói, vagyis a gazdaságpolitika formálói ebben az alapvetőnek tűnő kérdésben homlokegyenest ellentétes álláspontot foglalnak el, abból a gazdaságirányításra, sőt a gazdaságra  nézvést semmi jó nem sülhet ki. Varga Mihály és Matolcsy György között nem először folyik pengeváltás, Varga szerint vége a 2010-ben kezdődött aranykornak, takarékoskodni kellene; Matolcsy szerint viszont éppen ellenkezőleg, éppen új konjunktúra előtt állunk, és helyes, ha továbbra is pénzbőség van a piacon. Egyikük szerint a várható európai, leginkább a német visszaesés hat majd ránk, másikuk szerint nem, mert mi ügyesek vagyunk is kivédjük az ártalmas külpiaci hatásokat.

Annyi bizonyos, hogy ez a véleményeltérés zavart kelthetne a piacon és az EU intézményeinél is. Az uniós csatlakozási szerződésben vállaltuk a közös pénz bevezetését, s bár céldátum nincs, Varga Mihály szerint a kormány erről nem tett le. Hacsak az EU nem követi Matolcsy Financial Times-ban közzétett intelmeit, és meg nem szünteti az eurót, mint felesleges terhet. Nagyobb baj ebből a személyes ellentétből valószínűleg azért nem lesz országunkban, mert egyébként is hiányzik az átfogó, intézkedéseiben belső harmóniát mutató gazdaságstratégia, valójában amolyan alkalmi gazdaságpolitika folyik. Ráadásul a piaci viszonyokat személyes-politikai, jószerint hűbéri kapcsolatok torzítják el. Az inkább spekulációkra, semmint tényszámokra épülő központi költségvetés eleve megalapozatlan, mellesleg pedig előirányzatai fölöttébb rugalmasak, vagyis a kormány arra költ, amire Orbán Viktornak éppen kedve szottyan.

Az eurónak bizonyára valóban vannak gyenge pontjai, erre - Matolcsy Györggyel összhangban - többen rámutattak: stabilitását, tartalékvaluta szerepét némiképp bizonytalanná teszi a közös európai fiskális politika és intézményrendszer hiánya, valamint az, hogy a tagállamok egy része még ódzkodik a közös valuta bevezetésétől, mert nem kívánja gazdasági szuverenitásának további korlátozását.

Magyarországnak az euró bevezetése alighanem éppen nagyobb biztonságot adna. A magyar gazdaság nagyon függ a világpiactól, főként az EU-tól. Az euró, a forintnál lényegesen stabilabb deviza erőteljesen mérsékelné a jelenleg nagy árfolyamkockázatot és pontosabbá tehetné a gazdasági számításokat, megalapozottabbá a beruházások  pénzügyi tervezését. Viszont belső piacunkon nem lehetne mesterséges pénzbőség és a drága euró révén keltett inflációval csökkenteni a belső államadósságot, a gyenge forinttal pedig exportképessé tenni valójában ráfizetéssel előállított, piacképtelen árukat és szolgáltatásokat. Az euró bevezetése Magyarországon minden bizonnyal megmutatná a gazdaság szereplőinek tényleges teljesítményét, a termelékenység, a hatékonyság, a jövedelmezőség reális állapotát.

Egyelőre azonban forintban kalkulálunk, s az eredmény, legalábbis ami a növekedést illeti, igen tetszetős. A magyar gazdaság 2019 második negyedévében 4,9%-kal, a vártnál gyorsabban bővült. Az EU-ban ez a legjobb eredmény. A növekedés üteme azonban várhatóan csökken. A GKI éves átlagban 4,3% körüli növekedést jósol, ez egyezik a kormány és az MNB várakozásával. A második félévben azonban már mutatkoznak a lassulás jelei. A változás okai: a külpiaci feltételek romlása, az EU-támogatások kifutása, a hazai üzleti várakozások romlása és a munkaerő-tartalékok fokozatos kimerülése.

Talán mégis jobb lenne, ha lenne konzisztens gazdaságpolitika, ha a jegybank és a Pénzügyminisztérium egy irányba húzna! És egyáltalán! Orbán Viktor tud erről a vitáról?