Orbánék kontroll nélkül mondhatnak bármit

Orbán Viktor, kazahsztáni látogatása alatt a demokráciáról vallott nézeteit fejtegetve a következőket mondta: „hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a demokrácia nemcsak azt jelenti, hogy az emberek részt tudnak venni a választáson, és megadatik a lehetőség, hogy bevonódjanak a közös ügyek megvitatásába...A demokrácia a régi görög felfogás szerint kormányzati formát is jelent, vagyis a véleményszabadságnak meg a részvételnek végül is egy hatékony és stabil kormányzásban kell testet öltenie”.

Hozzátette: ezért ma a legsikeresebb országok egyben a legstabilabb politikai rendszerű országok. Kazahsztán az elmúlt években élen járt a stabilitás tekintetében, és a mostani változások is erősítik a stabilitást, ami mindenképpen elismerést érdemel.

„Tudományos szempontból ez a meghatározás nem igaz, egy politikustól érthető, hogy miért mond ilyeneket” – mondta portálunknak Somogyi Zoltán. Mint rámutatott: „Orbán nem tudós, hanem politikus, s politikusként a saját érdekeit szolgálja, tudósként nyilván nem mondana ilyeneket”. Azért nem igaz az állítás, mert – és említ is két példát a szakértő – Belgiumról vagy éppen Olaszországról nem lehet állítani, hogy ne lennének demokráciák, ugyanakkor az előbbiben évekig nem tudtak rendes kormányt alakítani, az utóbbiban pedig a kormányok átlagosan nem maradtak egy évnél tovább.

„A tudományos definíció oldaláról közelítve a demokráciának nem feltételrendszere a stabil kormányzás; a demokráciában a kontroll fogalma sokkal fontosabb fogalom, miközben a kontroll kormányzati destabilizáló tényezővé is válhat”. 

„A demokráciaellenes gondolatokat és politikát az szüli meg, hogy kontroll nélkül beszélhetnek bármit a ma Magyarországon hatalmon lévők úgy, hogy a nemzetközi politikai hangulat is segíti őket” – szögezte le, hozzáfűzve: „nem nagyon látunk olyan ellenzéket, olyan komoly kihívót, ami/aki független lenne az államhatalomtól, miközben független ügyészség sincs”. Pedig számos külföldi példa mutatja, demokráciákban ez működik, mert demokrácia csak így működik, kezdve azzal, hogy rendőrök viszik el a korrupt minisztereket egészen odáig, hogy a kormány által felkért különleges ügyész vizsgálja a regnáló elnök nem tiszta ügyeit. „De Magyarországon a Fidesz monopolhelyzetben van. Akik ellenzékit játszanak, nem igazán ellenzékiek, s nem nagyon tesznek semmit a torz gondolatok terjedése ellen” – tette hozzá Somogyi Zoltán. 

Nem kevésbé mondott egyébként „meredeket” tegnap Kövér László házelnök sem, aki Budapesten, a magyar bírói függetlenséget garantáló törvény elfogadásának évfordulója alkalmából szervezett fórumon arról beszélt, hogy a bírói függetlenség nem abszolút és öncélú, „mindenféle kificamított államelméletekkel szemben a bírói kar nem külső tartozéka, hanem belső alkotóeleme az államnak, a bírói hatalom maga az államhatalom egyik megnyilvánulása, amelynek sorsában mindig osztozik”.

Kifejtette, hogy a bírói hatalom nem lehet független az államtól, hiszen maga is része annak, sem az igazságtól, hiszen annak szolgálatára létezik, majd hozzáfűzte, hogy jogalkotói mulasztást történt, amikor nem szabályozták pontosan, hogy a bíróságok kinek vagy minek a nevében hirdetnek ítéletet.

„Mennyire hatolhatnak mélyen az ilyen nézetek, akár a tudat alatt is, mit tehetünk ez ellen” – vetettük fel Somogyinak, aki szerint nem tudunk sokat tenni ellene, kiváltképpen az Orbán-hívők esetében nem, de „a választók általában sem nagyon gondolkodnak el közvetlenül demokráciáról, demokratikus jogokról”. A tudat alatti hatással egyébként is nap mint nap találkozunk, s Orbán a hívei körében bármit el tud érni, amire kiváló példa Somogyi szerint az, hogy „Oroszország a természetes szövetségesünk”, amit ma már Bencsiktől kezdve Orbánig mindenki a magáénak vall.

„Egyrészt maga a kifejezés is torz, hiszen a ’szövetség’ általában eleve érdekhez fűződik; másrészt még ha el is fogadjuk a létjogosultságát, akkor sem Oroszország jut az eszembe, hanem az, hogy a Nyugat jelenti a szövetséget a keleti rossz tapasztalatokkal szemben. Ha van természetes szövetségesünk, akkor az az EU és annak országai”.

Az orbáni hatás fényében különösen érdekes, hogy van olyan kérdés, amely az Unió-ellenes kampány ellenére sem hozott sikert a Fidesznek: az éppen most kijött legfrissebb Eurobarometer felmérés is azt mutatja, hogy a magyarok fölényes arányban EU-pártiak maradtak, s továbbra is a tagságunkat támogatják.  (A kérdésre, ha ma tartanának szavazást arról, hogy bent maradjunk-e az Unióban, a válaszadók 64 százaléka igent mondott.) 

De függetlenül attól, hogy milyen hatást érnek el egy-egy területen a társadalomban, az önmagában is  „félelmetes, hogy milyen irányban gondolkodnak a vezetők és a kormánypárti véleményformálók” – szögezi le Somogyi, aki szerint ennek vannak súlyosabb és közvetlenebb következményei is, mégpedig az, hogy olyan hatalom birtokában vannak, hogy azonnal dönthetnek bármilyen kérdésben, hozhatnak a számukra szükséges törvényeket, csoportosíthatnak át pénzeket, s taposhatnak bele az európai politikába. 

„És ez még sokáig így is marad, a Fidesz az elkövetkező években belátható módon tovább erősítheti magát, a hatalmát” – mondja a szociológus. Mint ugyanis kifejtette: nem látszanak komoly jelei sem annak, hogy a májusi EP-választáson átütő eredményt érne el az ellenzék, sem annak, hogy az ellenzék annyira összeszedte volna magát, hogy sikeres legyen az őszi önkormányzati választásokon”.