Orbánnak most már a saját emberei is hátat fordíthatnak
A beszélgetés középpontjában nem Orbán Viktor tusványosi beszéde állt, hanem az a politikai átrendeződés, amely Parászka Boróka szerint már javában zajlik Erdélyben és Romániában. Az erdélyi újságíró úgy látja, a háttérben egyszerre indul meg a Fidesz határon túli rendszerének leépülése, az RMDSZ óvatos helyezkedése és egy új magyar nemzetpolitika iránti igény. Szerinte a valódi kérdés már nem az, hogy mennyi pénz érkezik Erdélybe, hanem az, hogy milyen kapcsolat épülhet ki a jövőben Magyarország és a határon túli magyar közösségek között.
Nem Orbán beszéde volt a legfontosabb, hanem ami mögötte történt
Parászka Boróka szerint a magyar nyilvánosság ismét túlságosan Orbán Viktor tusványosi szereplésére koncentrált, miközben a háttérben sokkal jelentősebb folyamatok zajlottak. Mint mondta, Romániában egyszerre történtek olyan események – az orosz dróntámadások, a Pride ellehetetlenítése és a román belpolitikai feszültségek –, amelyek hosszú távon Magyarországra is hatással lehetnek.
Úgy fogalmazott, nehéz volt komolyan venni a tusványosi politikai show-t, amikor „ékszakadás, földindulás volt a hétvégén a román belpolitikában”. Szerinte azonban Tusnádfürdőn is történt valami fontos, csak nem az, amire a legtöbben figyeltek.
A valódi történet szerinte az volt, hogy megkezdődött a Fidesz határon túli rendszerének csendes elszámoltatása. Nem látványos politikai bejelentésekből, hanem apró jelekből lehetett ezt érzékelni: abból, kik jelentek meg, kik maradtak távol, illetve milyen intézményi változások indultak el.
Parászka szerint különösen feltűnő volt Orbán Viktor elszigetelődése. Miközben a tusványosi tábor továbbra is megtelt hívekkel, a korábbi évekhez képest számos meghatározó erdélyi politikus és véleményformáló távol maradt. Úgy fogalmazott, a Fidesz által kiépített lojalitási hálózat látványosan meggyengült.
Az RMDSZ már keresi az új utat
A beszélgetés egyik központi témája az RMDSZ és a Tisza Párt lehetséges közeledése volt.
Parászka emlékeztetett arra, hogy amikor tavaly Magyar Péter Erdélybe látogatott, még szinte teljes elutasítás fogadta, mára azonban érzékelhetően változik a helyzet. Bár szerinte az RMDSZ-ben továbbra is erős az Orbánhoz hű politikai mag, egyre több olyan szereplő jelenik meg, aki nyitottabb lenne egy új együttműködésre.
Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy a Fidesz továbbra sem mondott le az erdélyi magyar szavazókról. A propaganda ugyanúgy működik, ezért Magyar Péter számára rendkívül nehéz terep Erdély.
Az újságíró szerint nem elegendő a korábbi támogatási rendszer felülvizsgálata vagy az elszámoltatás. Ennél sokkal mélyebb kérdésekre kellene választ találni: mi legyen a kettős állampolgársággal, a választójoggal, a határon túli magyarok politikai képviseletével, illetve milyen nemzetpolitikai modellt akar felépíteni az új magyar kormány.
Úgy vélte, addig nem lehet valódi társadalmi párbeszédet folytatni, amíg „a primitív Soros-, Magyar Péterezős, ördögűzős retorika szintjén vagyunk”.
Nem a pénz a legnagyobb kérdés
Parászka szerint Erdélyben ma mindenki arról beszél, hogy érkezik-e még magyar állami támogatás, holott szerinte ez csupán a probléma egyik része.
Úgy látja, az elmúlt években jelentős összegek folytak el úgy, hogy azok nem a teljes erdélyi magyar közösséget szolgálták, hanem kiváltságos körökhöz kerültek. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az embereknek el kell magyarázni: amikor korrupcióról beszélnek, nem a hétköznapi erdélyi magyarokat vádolják, hanem azt a rendszert, amely a hátuk mögött működött.
Ennek egyik jeleként említette a Fidesz által finanszírozott intézmények válságát. A sportakadémiák, kulturális szervezetek és más támogatott intézmények vezetői sorra ismerik el, hogy a korábbi finanszírozási modell állami pénz nélkül nem fenntartható.
Parászka szerint ezt nem veszteségként, hanem a transzparencia és a jogszerű működés helyreállításaként kellene bemutatni.
A beszélgetés végén kitért arra is, hogy továbbra sem kérte a magyar állampolgárságot. Ennek oka nem személyes sértettség, hanem az, hogy szerinte még mindig nem tisztázott, milyen értékekre épül majd az új magyar köztársaság. Úgy fogalmazott, akkor tudja elképzelni ezt a lépést, ha Magyarország következetesen kiáll a jogállamiság, a kisebbségi jogok és a demokratikus működés mellett.
Parászka Boróka szerint a jelenlegi politikai átalakulás legfontosabb tanulsága nem Orbán Viktor személyes sorsa, hanem az, hogy Közép-Európa csak akkor tud megerősödni az orosz nyomással szemben, ha a térség országai és a határon túli magyar közösségek új, bizalomra és együttműködésre épülő kapcsolatot alakítanak ki. Ennek hiányában szerinte sem Magyarország, sem Erdély nem tud tartósan stabil politikai pályára állni.