Újabb nyomozások rázzák meg a Fideszt: szerverlefoglalás, ezermilliárdos feljelentések és politikai pánik
A Fidesz szervereinek lefoglalása, az NKA-botrány nyomozása, valamint a Gazdasági és Energetikai Minisztérium által tett, összesen ezer milliárd forintot érintő feljelentések álltak a KlikkTV Új világ című műsorának középpontjában. Lattmann Tamás és Lánczi Richárd szerint a történtek nem pusztán politikai üzenetek, hanem olyan ügyek, amelyekben a hatóságoknak kötelességük kivizsgálni a felmerült bűncselekmény-gyanúkat. A beszélgetésben ugyanakkor éles kritikát kapott a Fidesz kommunikációja is, amely szerintük látványosan megváltozott, amint a nyomozások már a korábbi kormánypártot is érinteni kezdték.
A szerverlefoglalásból politikai ügy lett
A műsor első témája a Fidesz szervereinek lefoglalása volt, amelyet a párt kommunikációja azonnal politikai támadásként értelmezett. Havasi Bertalan arról beszélt, hogy a lefoglalás miatt még internetkapcsolatuk sem maradt, Orbán Viktor pedig azt állította, számára ezzel állt össze a kép az NKA-botrány valódi céljáról.
Lattmann Tamás szerint azonban a történet ennél jóval prózaibb. Úgy fogalmazott: ha egy nyomozás során felmerül a gyanú, hogy közpénzből pártfinanszírozás történhetett, akkor teljesen természetes, hogy a nyomozó hatóságok a párt informatikai eszközeit is vizsgálják. „A hatóságoknak az a dolguk, hogy a gyanúk alapján föltárják, mi történt”, és ha a feltételezett bizonyítékok egy politikai szervezet rendszereiben lehetnek, azok lefoglalása nem rendkívüli, hanem a nyomozás szokásos része.
A beszélgetés résztvevői szerint a Fidesz most ugyanazokat az intézményeket bírálja, amelyeket korábban még a jogállam bizonyítékaként emlegetett. Lánczi Richárd ironikusan emlékeztetett arra, hogy korábban a kormánypárt rendre azt válaszolta minden korrupciós kritikára: aki szabálytalanságot lát, tegyen feljelentést, a hatóságok pedig elvégzik a munkájukat. Most viszont már azt állítják, hogy ugyanazok a szervek politikai megrendelésre dolgoznak.
Az NKA-botrány nyomai miniszteri szintig vezethetnek
A beszélgetés során többször előkerült az NKA körüli ügy is, amelyben a műsor vendégei szerint több mint 17 milliárd forint kiosztásának körülményeit vizsgálják. Lánczi Richárd azt hangsúlyozta, hogy a támogatások jelentős részét rendkívül rövid idő alatt osztották szét, ezért szerinte jogos kérdés, kikhez kerültek ezek a pénzek, milyen döntések előzték meg azokat, és milyen kommunikáció zajlott a háttérben.
Lattmann Tamás úgy véli, a nyomozás könnyen elérheti a miniszteri szintet is. Szerinte egy kabinetfőnök letartóztatása gyakran azt a célt szolgálja, hogy a hatóságok magasabb szintű döntéshozók szerepét is tisztázzák. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ennek megítélése kizárólag a rendelkezésre álló bizonyítékoktól függ, ezért nem lehet előre kijelenteni, meddig jut majd az eljárás.
A műsorban szóba került az is, hogy a Fidesz legnagyobb felháborodását az váltotta ki, hogy a hatóságok előzetes bejelentés nélkül jelentek meg. Erre reagálva Lánczi Richárd úgy fogalmazott: házkutatás előtt éppen azért nem szoktak időpontot egyeztetni, mert akkor a bizonyítékok eltüntetése könnyen megtörténhetne. Szerinte az ezen való felháborodás inkább tragikomikus, mint jogi kérdés.
Ezermilliárdos feljelentések és vitatott külpolitikai üzletek
A műsor második felében a Gazdasági és Energetikai Minisztérium négy feljelentéséről beszélgettek, amelyek összesen mintegy ezer milliárd forintnyi ügyletet érintenek. Az ismertetett állítások szerint magyar állami garanciával nyújtott hitelek kapcsolódnak többek között észak-macedóniai, kongói és egyiptomi projektekhez, miközben egyes konstrukciókban a magyar állam a teljes kockázatot is vállalhatta.
Lattmann Tamás szerint önmagában nem kifogásolható, ha egy ország külpolitikai vagy gazdasági befolyását kívánja növelni más térségekben. Úgy vélte azonban, hogy az elmúlt években a stratégiai célokat gyakran felülírták a belpolitikai érdekek, a rosszul előkészített üzleti konstrukciók és a politikai kommunikáció szempontjai. Szerinte „ha az üzlet rossz, akkor azt nem kell csinálni”, márpedig ezeknél az ügyeknél eddig nem látszottak azok az eredmények, amelyek indokolttá tették volna a jelentős állami kockázatvállalást.
A beszélgetésben az is elhangzott, hogy a Balkánon vagy Afrikában folytatott magyar gazdasági nyitás önmagában legitim cél lehetett volna, azonban a vendégek szerint a gyakorlatban nem sikerült olyan tartós politikai vagy gazdasági eredményeket felmutatni, amelyek igazolnák a kockázatos konstrukciókat. Úgy vélték, a most induló nyomozások éppen azt vizsgálhatják majd, hogy ezekben az ügyekben szakmai megfontolások vagy más szempontok domináltak-e a döntéshozatal során.
