Orbánnak nincs szüksége előrehozott választásra

A vasárnapi parlamenti választásokon győztes, de abszolút többséget nem szerzett Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ) a vele eddig is kormánykoalícióban lévő liberális Horvát Néppárt (HNS), valamint a Reformisták és a kisebbségi képviselők támogatásának köszönhetően, megvan a parlamenti többsége – jelentette be Twitter-oldalán Marko Milic kormányszóvivő. Az MTI jelentése szerint, a választási eredmények közel száz százalékos feldolgozottsága alapján, a HDZ a diaszpóra képviselőivel együtt, 69 mandátumot szerzett. A győztes pártot támogatásukról biztosították a kisebbségi képviselők (nyolc mandátum), valamint a HNS és a Reformisták (egy-egy mandátum), és velük együtt 79 fős többsége lesz a 151 fős horvát száborban.

Jól taktikázott

„Bejött Plenković számítása, a számára a legszerencsésebben alakult a választás” – értékelt Szent-Iványi István, aki felidézte, hogy a választás az év végén lett volna időszerű (legkésőbb decemberben), s nem véletlenül hozták előre júliusra. Ugyanis a hatalmon lévők úgy látták, hogy a koronavírus-járvány ellen hozott első kormányintézkedések viszonylag népszerűek voltak, ugyanakkor tarthattak attól, hogy a gazdasági visszaesés miatt, később megfordulhat a közhangulat. 

Emellett – a jelek szerint – kitört a koronavírus-járvány új hulláma, s ennek lefolyását nem ismerjük. Ha erősebb lesz, akkor a GDP 15-20 százalékát adó turizmus még nagyobb veszteségeket lesz kénytelen elszenvedni, hiszen az új hullám elriaszthatja a megmaradt – számukban már eleve jelentősen megcsappant –  turistákat. Ami egy őszi vagy téli választásnál nagyon visszaütött volna. „A saját szempontjából tehát ő nagyon jót lépett” – szögezte le a szakértő.

Egyébként az előrejelzések nagyon szoros versenyt mutattak, úgy tűnt, hogy a szocialisták vezette Restart-koalíció akár győzhet is – emlékeztetett Szent-Iványi, hozzátéve: Plenković abszolút többséget azonban nem szerzett, koalícióra kényszerül, de nagy eséllyel folytathatja.

Rálép-e Orbán a horvát útra?

Magyarországon is időről-időre fölreppen egy előrehozott választás lehetősége. Vajon szolgálhat-e példaként a koronavírus-járvány utáni gazdasági visszaesés (s talán egy második hullám következményei) miatt egy ilyen húzás Orbán számára? – kérdeztük Szent-Iványit.

„Erre nem tudok egyértelmű választ adni” – mondta. Mint kifejtette: ha azonban sokkal  szorosabb lenne a verseny a két oldal között, akkor nagyobb valószínűséggel gondolna erre ő is. A horvátoknál nagyon közel álltak egymáshoz a versengő pártok, nálunk messze nem ez a helyzet. Amúgy az ellenzéket is nagyon meglepné egy ilyen húzás – fűzte hozzá. „Nem látom, hogy nagy nyomás nehezedne Orbánra, s erre nincs is szükség; Orbán nagyon nyugodtan néz a jövő elé” – mutatott rá, majd kifejtette, hogy eddig a járvány során elkövetett kormányzati hibákat nem tudta kihasználni az ellenzék. 

Megkönnyebbülés a Bem téren

Mindenesetre most megkönnyebbülhettek a Bem téren – mutatott rá. Ugyanis januárban az a szociáldemokrata Zoran Milanović lett köztársasági elnök, aki 2015-ben miniszterelnökként nagyon kritikus volt Orbánnal szemben, s köztársasági elnökként is már több bíráló megjegyzést tett Orbánra. A magyar kormányban volt is félelem, hogy mi lesz, ha visszatérnek a szociáldemokraták Horvátországban, ám most fellélegezhetnek: bár azzal mindenképpen számolniuk kell, hogy Milanović személyében  van egy kritikus pont a kétoldalú kapcsolatokban.