Orbánnál minden szempontot felülír a rezsim fenntartása
Orbán Viktor gender-politikájában a demokrácia populista értelmezéséről van szó, amelyben az Európai Uniót a kommunizmus megismétlődésének állítja be. A sok bírálatot kiváltó, minap elfogadott törvény (a homofóbra sikeredett gyermekvédelmi törvényre gondol a szerző – a szerk.) pedig tudatos provokáció, az EU válasza előre látható volt, és Orbán a provokációval Európát akarja lejáratni, és azt akarja demonstrálni, hogy ő maga a liberális demokrácia ideológiai ellenfele – vélekedett Kristina Stoeckl osztrák szociológus, az innsbrucki egyetem tanára a Der Standard-nak adott interjúban.
A szociológus a lapnak kifejtette: egyáltalán nem arról van szó, hogy Orbán morális alapon védeni akarná a hagyományos nemi szerepeket, hanem a kizárólagos szempont a rezsim fenntartása, mégpedig egy olyan országban, ahol az emberek alapvetően jónak tartják, hogy az állam az EU tagja, és hogy a kommunizmus évtizedei után megérkeztek Európába. A felmérések szerint a társadalom jelentős része elfogadja a homoszexualitást, így aztán tartalmi okokkal nem magyarázható, hogy a kormány miért játssza ki ilyen hangsúlyosan ezt a kártyát. A magyar és a lengyel vezetés ellene van annak, hogy a nemzeti jogi tér megnyíljon, és ez később nemzetek feletti igazságszolgáltatáshoz és nemzetközi emberi jogi normákhoz vezessen, amelyekbe beletartoznak a szexuális kisebbségek jogai is.
Ami az LMBTQ embereket illeti, a velük szembeni beállítottság a nyolcvanas évekig megszokott volt, de mintegy 30 éve ez lassan változott, nem utolsó sorban sok aktivista munkájának köszönhetően. A folyamattal szemben ellenállás mutatkozik a jobboldalon. A törvényről kilátásba helyezett népszavazással Orbán az „illiberális demokráciáról” szóló eszméjét juttatja érvényre.
A fogalom mögött populista demokrácia-értelmezés áll, nevezetesen az, hogy egy országban a többség azt diszkriminálhassa, akit akar. Egy liberális demokráciában ezzel szemben az alkotmány, és a nemzetek feletti emberi jogi szerződések olyan mechanizmusokat tartalmaznak, amelyek megnehezítik a kisebbségek elnyomását. Stoeckl figyelmeztetett: a XX. század ideológiai kategóriáinak újjáéledése fatális, és az eszkaláció veszélyét hordozza magában, mint például a most Magyarországgal kapcsolatban az alapjogokról szóló vita.
Az EU politikai projektként a kommunizmus és a kapitalizmus közötti ideológiai szembenállásra adott válaszként jött létre. Az alapító atyáknak az volt a céljuk, hogy összehozzák a szolidaritást és a szabad piacgazdaságot, vagyis az egyenlőséget és a szabadságot. Ma is ez a feladat, és ma is folyamatos tárgyalási folyamatokat követel meg.
Ha Orbán az EU-t totalitárius rezsimnek ábrázolja azért, mert az egyenjogúság mellett lép fel, akkor tudatosan figyelmen kívül hagyja, hogy Magyarország a szubvenciókkal profitál az egyenlőség és a szolidaritás mellett vállalt elkötelezettségéből. Hamis az a jobboldali narratíva, amely szerint a kisebbségekkel való szolidaritás, és a nekik biztosított azonos jogok béklyóba verik a többségi társadalmat. Az EU-nak védekeznie kell az ellen, hogy jobboldali politikusok kijátsszák egymás ellen az egyenlőséget és a szabadságot, hogy ebből politikai előnyhöz jussanak – mondta a szociológus.
