Oroszország három dolgot akar és az USA kettőt már oda is adna – mondja Kuleba az Euronewsnak

A hét elején Donald Trump jelezte, hogy megkezdődnek a tárgyalások Oroszország ukrajnai háborújának befejezéséről. Az amerikai elnök telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Vlagyimir Putyinnal, majd nem sokkal később bejelentette, hogy Szaúd-Arábiában tervez találkozni Putyinnal – bár egyelőre sem dátumot, sem időpontot, sem egyéb részleteket nem közöltek.

A hétvégén pedig Trump alelnöke, JD Vance és Marco Rubio külügyminiszter a müncheni biztonsági konferencián találkozik a Zelenszkij vezette ukrán küldöttséggel.

A konferencia előtt az Euronews Dmytro Kuleba volt ukrán külügyminiszterrel beszélgetett arról, hogy Trump elérheti-e az igazságos békét, Európa szerepéről a konfliktusban és az európai békefenntartó misszió lehetőségeiről, valamint arról, hogy szerinte miért túl korai még választásokról beszélni Ukrajnában.

Johanna Urbancik, Euronews: Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter kijelentette, hogy Ukrajna NATO-tagsága lekerült az asztalról, és „irreálisnak" nevezte a 2014 előtti határok visszaállítását. Mit jelent ez Ukrajna számára?

Dmytro Kuleba: nos, először is azt jelenti, hogy az USA a három legkritikusabb tárgyalási pontból kettőben engedett, még mielőtt bármilyen érdemi tárgyalást kezdett volna. Szeretném hinni, hogy ez a stratégiájuk része.

Összességében Oroszországot három téma érdekli: a föld, a NATO és a pénz. Most azt látjuk, hogy a földet és a NATO-t máris harc nélkül feladták. Persze Ukrajna továbbra is ragaszkodni fog hozzá, de az USA álláspontja már több mint egyértelmű.

(Kiegészítés: maga Zelenszkij elnök úgy látja, hogy az USA-nak nincs kész terve a háború befejezésére.)

Kuleba azzal folytatja, hogy ami az asztalon marad, az a pénz. Ez leginkább a szankciókról, a befagyasztott orosz vagyonról és egy új elemről fog szólni: a nyersanyag-megállapodásról, amelyet Trump szeretne tető alá hozni Ukrajnával.

Kijev fülében ez nem hangzik jól. De a másik oldalon még csak most kezdődik a folyamat. Trump ma keményen próbálja sarokba szorítani Ukrajnát, hogy megmutassa Putyinnak, hogy ugyanilyen keményen bánhat Oroszországgal, ha Oroszország rosszul viselkedik.

Euronews: De vajon kemény-e Oroszországgal szemben? Úgy tűnik, hogy Putyin követeléseit teljesíti, nem pedig Ukrajnáét.

Kuleba: Megmutatja, hogy elvileg milyen kemény tud lenni. Körülbelül három héttel ezelőtt fenyegető üzenetet tett közzé a közösségi médiában Oroszországnak, mondván, hogy vámokat fog kivetni Oroszországra, ha az nem viselkedik konstruktívan.

Azóta nem tett semmi olyat, ami ne felelne meg az orosz elképzelésnek a háború befejezéséről. Oroszország nagyon keveset tett, ha egyáltalán tett valamit ennek érdekében. Éppen ellenkezőleg: további rakétatámadásokat láthattunk Kijev és más ukrán területek ellen.

De Putyin talált egy másik módot, hogy Trump kedvében járjon: szabadon engedett egy amerikai állampolgárt. Putyin okos játékot űz, hogy Trump kedvében járjon anélkül, hogy engedményeket tenne magával a háborúval kapcsolatban.

Trump vetítheti az erő képét, de eddig semmit sem tett. Csak Ukrajnával szemben volt kemény, ami Kijevet finoman szólva is aggasztja.

Persze még nagyon korai fázisában vagyunk a beszélgetésnek. Sok „ha" és „lehetne" van előttünk. A legjobb stratégia, amit Kijev most követhet, hogy higgadt marad, és kerüli a kapkodást, ami gyenge helyzetbe hozná Ukrajnát.

Euronews: Mit gondolnak az ukránok ezekről a stratégiai „üzletkötő" nyilatkozatokról?

Kuleba: Az ukránok bármilyen terület átengedését katasztrófának tartják, de ezt ellensúlyozza az a vágyuk, hogy véget vessenek a harcoknak.

Moszkva és Washington ezért hiszi, hogy az ukránok bármilyen megoldást elfogadnának, de ha a felszín alá nézünk, az ukránok másképp éreznek. Nem hajlandóak bármilyen megoldást elfogadni. Az eredmény az lesz, hogy mivel sem Moszkvát, sem Washingtont nem tudjuk megbüntetni, a nép haragja az ukrán politikusok ellen irányulhat. Különösen, ha úgy gondolják, hogy az alku rossz.

Dióhéjban: elfogadják a háború leállítását, de aztán megbüntetik a politikusokat, amiért ilyen feltételekkel leállították a háborút. Demokrácia vagyunk, tehát demokratikusan fog történni, és nagyjából ez lesz az eredmény.

A legnagyobb probléma nem Ukrajna vagy az ukrán nép, hanem az, hogy Putyin be fogja-e tartani az esetleges megállapodást

Minden, amit az elmúlt 10 évből tudunk róla, azt mutatja, hogy nem fogja. A szokásos viselkedése az, hogy aláír egy megállapodást, és több száz okot talál ki arra, hogy miért kell Ukrajnát hibáztatni azért, mert nem tartja be megfelelően a megállapodást, miközben rakétákkal támad minket a földön és potenciálisan belülről is.

Az európaiaknak is tisztában kell lenniük azzal, hogy egy Ukrajna számára rossz megállapodás csak felbátorítja Putyint, hogy még agresszívebb legyen Európával szemben. A rossz megállapodást Moszkva a Nyugat gyengeségeként is fogja értelmezni.

Euronews: Mit jelent a frontvonal befagyasztása, amelyet esetleg békefenntartók biztosítanak? Különösen akkor, ha Putyin megszegi a megállapodást és újra megtámadja Ukrajnát. Ez most már csupán „európai probléma"?

Kuleba: Nem lesznek békefenntartó csapatok. Ebben őszintének kell lennünk egymással. Most, hogy az USA egyértelműen kijelentette, hogy a NATO-tagság nem megy, nehezen tudom elképzelni, hogyan nézhet ki bármilyen biztonsági garancia Ukrajnának, és miért kellene Putyinnak emiatt leállnia.

A frontvonal befagyasztása és tűzszünet létrehozása nehéz, de megvalósítható. A tűzszünet fenntartása nagyon bonyolult; a háború befejezése és a tartós béke megteremtése jelenleg megvalósíthatatlan. Az ukránok ezt megértik, és választ akarnak arra, hogyan lehet valódi békét elérni.

Ha tűzszünet lesz, Oroszország Ukrajnát fogja hibáztatni a tűzszünet bármely kitalált megsértéséért, és folytatni fogja az offenzívát. Ez minden további béketörekvés gyakorlati végét jelentené.

Euronews: Szeretnék még egyszer kitérni a békefenntartókra. Nem lenne ez egy módja annak, hogy Európa nagyobb szerepet vállaljon?

Kuleba: Zelenszkij azt mondta, hogy legalább 200 000 katonára van szükség, és nagyon szerényen fogalmazott. Ez azt jelentené, hogy szinte az EU teljes fegyveres erejének részt kellene vennie a békefenntartó műveletben. És ha 200.000 főt a frontvonalra vezényelnének, akkor legalább további 200 000 főt kellene otthon tartani, pihentetni, felkészülni a rotációra.

Meg sem merem kalkulálni, hogy mennyibe kerülne ez a misszió. És ha van ennyi pénzük, amit készek a békefenntartókba fektetni, inkább Ukrajnára fordíthatnák, lehetővé téve a hadseregünk felfejlesztését, hogy tovább harcoljunk az oroszok ellen anélkül, hogy az uniós katonákat kitennénk annak a veszélynek, hogy a csatában megölik őket.

Euronews: Van remény Ukrajna számára?

Kuleba: Természetesen. Már 2014 után is halálra ítéltnek számítottunk. Emlékszem az összes beszélgetésre Ukrajnán belül és kívül a Krím elfoglalása után; azt mondták, nincs esélyünk a túlélésre.

2022-ben mindenki azt mondta, hogy Ukrajnát néhány nap vagy hét alatt elfoglalja és elpusztítja Oroszország. Nekünk nem adtak két hétnél többet, mégis még mindig harcolunk. Túléltük, és még mindig egy nemzet vagyunk. Ukrajna még mindig tud harcolni.

Az igazi probléma 2014 óta nem oldódott meg, és Oroszország pontosan tudja, mit akar. Két dolgot: Ukrajna tűnjön el a térképről, és váljon Oroszország részévé, másodszor pedig azt, hogy a Nyugat gyengeségét az egész világ elé tárja. Az lesz az üzenet, hogy a Nyugat képtelen megállítani Oroszországot. Ha Ukrajnában működött, miért ne működne a világ más részein is?

Putyin tudja, mit akar elérni. A Nyugat nem tudja. 2014-ben, 2022-ben és most sem tudja.

Euronews: Mit vár a müncheni biztonsági konferenciától? Vár valamit az Egyesült Államoktól?

Kuleba: Nem hiszem, hogy a jelenlegi kormányzatból bárki mást mondhatna, mint amit Trump mondott. Ez nem egy olyan kormányzat, ahol többféle hang és vélemény van. Egy ember mondja, amit mondani kell, és amit tenni kell, és mindenki más átveszi és követi az utasításokat.

A müncheni biztonsági konferencia szervezőitől azt hallottam, hogy nemcsak hogy teltház van, de most először a részvételi kártyákra vonatkozó kérelmek száma meghaladta a rendelkezésre álló számot. Nagyok az elvárások, de nem hiszem, hogy az USA-ból bármi újdonság érkezne. A kérdés az, hogy Európa felemeli-e a szavát.

Európa eddig hallgatott. Meg kell szólalnia, és ki kell fejeznie a véleményét. Minden, amit Trump eddig mondott és tett, nemcsak az ukrán, hanem az európai érdekeknek is ellentmond. (Megjegyzés: a héten az uniós külügyminiszterek többsége megfogalmazta az Ukrajna melletti kitartás és az uniós szerepvállalás fontosságát a békefolyamatban.)

Euronews: A Fehér Ház sajtószóvivője, Karoline Leavitt azt mondta, hogy Európa nem fog asztalhoz ülni a jövőbeni tárgyalásokon.

Kuleba: Ha Európa a sajtószóvivő szavait arra vonatkozó utasításként fogja fel, hogy ne cselekedjen, akkor Európa el van ítélve. Ahogy Trump helyesen mondja, az ukrajnai háború kapcsán az a különbség az USA és Európa között, hogy Oroszországot és Európát nem egy óceán választja el Európától.

Euronews: Az elmúlt három évben úgy tűnik, Európa még nem döntötte el, hogy mit is akar valójában. Trump lesz az a katalizátor, amely rákényszeríti Európát a döntésre?

Kuleba: Láttunk néhány vitát és bejelentést az Európai Bizottságtól és az Európai Tanácstól a védelmi iparágakba történő beruházásokról és az EU gazdaságának mesterséges intelligencia szektorának fellendítéséről. Európa rájött, hogy fel kell ébrednie. A probléma az, hogy az unióban lenni nem egyenlő az egységgel.

Ha Európa nem szólal fel az idei müncheni biztonsági konferencián, és csak arra szorítkozik, hogy meghallgatja, amit Trump emberei és Zelenszkij mondanak, az hatalmas stratégiai veszteség és megaláztatás lesz Európa számára.

Nem szabad túl nagy elvárásokat támasztanunk. Európa az elmúlt évtizedben sok mindenben kudarcot vallott, de dicséretet érdemel, amiért az elmúlt néhány évben valami példátlan dolgot tett a maga számára: fegyvereket küldött Ukrajnának, szankciókat hozott Oroszországgal szemben, és megnyitotta a bővítési folyamatot Ukrajna számára. Ezek a dolgok néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek voltak.

Európa bebizonyította, hogy képes cselekedni. A kérdés az, hogy készen áll-e arra, hogy a következő szintre lépjen.

Euronews: Ön még mindig népszerű politikus Ukrajnában, annak ellenére, hogy már nincs hivatalban. Egyesek azt remélik, hogy a következő elnökválasztáson az ön nevét is megtalálják a szavazólapon. Kizárja a politikai jövőt?

Kuleba: Az élet megtanított arra, hogy bármit is kizárni a legnagyobb hiba, amit elkövethetsz. Ukrajnában van egy mondás: „Az ember tervez, és Isten nevet." Soha nem tudhatod, hogy Isten vagy a sors hová visz. Hogy életem ezen szakaszában a politikát fontolgatom-e? Nem, nem gondolkodom ezen.

Sőt, úgy vélem, hogy Ukrajnában a választásokról való beszélgetés ebben a pillanatban korai és Ukrajna érdekei ellen hat. A politikusoknak az ország védelmére és az ukrán társadalom egységének biztosítására kell összpontosítaniuk. Megvetem azokat a politikusokat, akik 2025 februárjában belevetették magukat a választási folyamatba. Ez túl korai. Itt az ideje, hogy az ukrán politikusok államférfiakká váljanak. Az államférfiak az országra gondolnak, a politikusok a választások megnyerésére.

Ez az én álláspontom mostantól. Az élet bonyolult, kihívásokkal teli és dinamikus. Meglátjuk, hogyan alakul, de szerintem még túl korai a választásokra gondolni.

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2025. január 23.-i adása itt nézhető meg: