Ősszel tárgyalhatja az Országgyűlés az Európai Ügyészséghez való csatlakozást
Ősszel az Országgyűlés elé kerülhet az Alaptörvény módosítása és az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz szükséges első jogszabálycsomag - közölte szerdán az Igazságügyi Minisztérium a kormany.hu oldalon.
A tárca tájékoztatása szerint jelenleg intenzíven zajlik a csatlakozáshoz szükséges jogszabályi környezet felülvizsgálata, valamint a jogalkotási és intézményi előkészítő munka. A folyamat koordinálására az érintett hivatásrendek és minisztériumok képviselőinek részvételével munkacsoport alakult.
Azt írták, a tervek szerint az első jogalkotási szakaszban, 2026 őszén kerülhet az Országgyűlés elé az Alaptörvény módosítása, valamint az európai ügyész és a delegált európai ügyészek kiválasztásához szükséges jogszabálycsomag. A további jogszabály-módosításokat várhatóan 2027-ben terjesztik elő. Ezek egyebek mellett a büntetőeljárási és bűnügyi együttműködési szabályokat, a státusztörvényeket, valamint a társadalombiztosítási és munkajogi rendelkezéseket érintik.
Hozzátették, jelenleg az európai ügyész és a delegált európai ügyészek kiválasztásához szükséges eljárási és pályázati mechanizmus jogszabályi alapjainak megteremtése zajlik. A kiválasztási eljárás menetrendjét a Tanács és az Európai Ügyészség belső eljárása is befolyásolja.
Magyarország kormánya május 29-én jelentette be az Európai Ügyészséghez való csatlakozási szándékát, az Európai Bizottság pedig július 10-én elfogadta, hogy Magyarország csatlakozzon a szervezethez.
Az Európai Ügyészség az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények, így különösen az uniós támogatásokkal kapcsolatos csalások, a korrupció és a súlyos áfacsalások kivizsgálására és büntetőeljárás alá vonására rendelkezik hatáskörrel. A többi büntetőügyben továbbra is a magyar ügyészség, illetve a létrejövő Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal jár el közvádlóként, a büntetőjogi felelősségről pedig a magyar bíróságok döntenek.
A tárca hangsúlyozta: a csatlakozás nem jár az igazságügyi szuverenitás feladásával. A cél, hogy a csatlakozás a magyar jogrendszer sajátosságainak figyelembevételével, zökkenőmentesen valósuljon meg, erősítve az uniós források védelmét és a korrupció elleni fellépést.
