Össztűz Orbán Magyarországára az Európai Parlamentben
Az Európai Parlament képviselői szerdán több olyan lehetőséget is meglebegtettek, amelyeket fel lehetne használni a jövő év második felében esedékes magyar soros elnökség gyengítésére, vagy kikerülésére. Ez újabb fejezet az EU intézményei és Orbán Viktor között a magyarországi jogállamiság romlása miatt folyó háborúban – írta az amerikai Politico portál európai kiadása.
A nagy frakciók képviselőinek ezzel kapcsolatban tartott sajtóértekezletéről közölt beszámolójában rámutatott, hogy az Európai Parlament a tervek szerint a cikk megjelenésének a napján, azaz csütörtökön szavaz arról a nem kötelező érvényű határozatról, amely „megkérdőjelezi” Budapest képességét arra, hogy sikeresen töltse be a soros elnöki tisztséget 2024 második felében. (a nap folyamán az EP – 442 igen és 144 nem szavazattal, 33 tartózkodás mellett megszavazta az állásfoglalást – a szerk.)
A tájékoztatót azon frakciók tagjai tartották, amelyek megfogalmazták az indítványt. A Politico tudósítása szerint Sophie in ‘t Veld, a liberális Megújuló Európa frakció holland tagja azzal indított, hogy „Ideje, hogy bekeményítsünk”. Mint elmondta, a dokumentumban olyan lehetséges lépések szerepelnek, amelyek a magyar soros elnökség idején lehetővé teszik „az együttműködés minimumra csökkentését”.
Közben azonban az Európai Tanácsot alkotó tagállamok nem túlságosan akarják megfosztani Budapestet a soros elnökségtől – írta a portál. A parlamentben attól tartanak, hogy Magyarország felhasználhatja a tisztséget az EU értékeivel ellentétes politika propagálására, mégpedig egy igen érzékeny időpontban, éppen azt követően, hogy júniusban megtartják az európai választásokat, és az EU intézményeinek kulcspozícióit osztják el. Az állásfoglalás felszólítja a tanácsot, hogy találjon „megfelelő megoldást”, ellenkező esetben a parlament teszi meg a „szükséges lépéseket”.
Varga Judit „nonszensznek” minősítette a parlament kezdeményezését, és a demokrácia ignorálásával vádolta meg a testületet. „Ebben az Európai Parlamentnek nincs szerepe, sok éve érvényben van a tanács konszenzusos határozata, amely rendezi az elnökségek sorrendjét” – szögezte le újságírók előtt Brüsszelben. Azt a határozati javaslat szerzői is beismerték, hogy nincs egyértelmű jogi lehetőség a soros elnökség megakadályozására.
Gwendoline Delbos-Corfield francia zöld képviselő, a parlament jelentéstevője a tájékoztatón kifejtette, „Most rajtunk múlik, hogy mit tehetünk ezzel az elnökséggel kapcsolatban. A szerződések hivatalos szövegei nem mondanak sokat arról, hogy mit tehetünk, vagy nem tehetünk. Konzultáltam szakértőkkel, és még ők is azt mondták, hogy nem világos, milyen lehetőségek vannak”.
In‘t Veld ugyanakkor azzal érvelt, hogy a parlament „nem teljesen tehetetlen” a kérdésben, ha a tanács nem tesz semmit. In‘t Veld hipotetikus helyzeteket vázolt fel. Ezek között szerepelt az, hogy például az eseményeken a magyar hivatalos tisztségviselők mellett lehetne megszólaltatni másként gondolkodókat, és hogy meg lehetne szüntetni azokat a tárgyalásokat, amelyeken zárt ajtók mögött az EU intézményei egymás között állapodnak meg, ehelyett nyílt szavazást lehetne bevezetni. „Nem szükséges, hogy függjünk az elnökségtől. Meg kell fosztanunk ezt az elnökséget minden csillogástól és ragyogástól, ne legyenek közös fényképezkedések, vagy fényes sajtótájékoztatók” – vetette fel.
Más képviselők még nem adták fel, hogy rábírják a tanácsban összegyűlő nemzeti kormányokat a magyar soros elnökség megakadályozására. A holland Thijs Reuten, a Szocialisták és Demokraták frakció tagja leszögezte: „Elegem van abból, és belefáradtam, hogy azt halljam a tanácstól, hogy ’jó vita volt. Ezen már rég túl vagyunk, most már cselekednünk kell” – szögezte le.
A legnagyobb frakció, az Európai Néppárt (EPP) – amelynek Orbán pártja is tagja volt – szintén tetteket követel. Isabel Wiseler-Lima, az EPP képviselője kijelentette: meggyőződése, hogy az uniós szerződések lehetővé teszik bizonyos jogok felfüggesztését a jogállamiság megsértése esetén.
Más képviselők azonban figyelmeztettek arra, hogy jogi aknamezőre vezethet, ha megakadályozzák Magyarország soros elnökségét. Juan Fernando López Aguilar spanyol képviselő, az Európai Parlament Polgári Szabadságjogok és Igazságszolgáltatás Bizottságának elnöke kifejtette, „Jogi szempontból nem világos, hogyan lehet kitenni egy tagállamot a soros elnökségek sorából”.
Enrico Letta volt olasz miniszterelnök, jelenleg a Jacques Delors nevét viselő Intézet vezetője azt javasolta, hogy nem lemondani kellene a magyar soros elnökséget, hanem inkább elhalasztani . „A halasztás felel meg leginkább Brüsszel stílusának, ezért ez lenne a legjobb” – jelentette ki.
A sajtóértekezlet itt nézhető meg:
