Parragh ezt is megúszta: nem lesz népszavazás a kötelező kamarai sarcról
Fellélegezhet Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (közismert nevén: MKIK) elnöke, mert nem jött össze a népszavazáshoz szükséges 100 ezer aláírás, így marad a sokak tiltakozását kiváltó, évi ötezer forintos kötelező kamarai hozzájárulás. A népszavazást kezdeményező Lukács László Györgynek, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselőjének nem volt szerencséje: az aláírások összegyűjtésre elvileg rendelkezésre álló 120 nap a június 9-i európai parlamenti, valamint az azzal egy napon tartott önkormányzati választás miatt jelentősen lerövidült.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy ne kelljen a gazdasági kamarai közfeladatok ellátásához kötelezően kamarai hozzájárulást fizetni?" Ez lett volna a kérdés, amelyre az állampolgárok válaszolhattak volna, ám a Nemzeti Választási Iroda megállapította, hogy a kezdeményező az átvett aláírási íveken legföljebb 90 607 aláírást tudott összegyűjteni. Ez pedig édeskevés ahhoz, hogy egy sikeres referendum után a kötelező kamarai hozzájárulást elsöpörje a népharag.
Parragh Lászlónak persze egyébként sincs oka az aggodalomra: jó politikai kapcsolatokkal rendelkezik, egy alkalommal például azzal dicsekedett, hogy Orbánnal annyira jó viszonyban vannak, hogy bármikor hívhatja a miniszterelnököt, aki, ha éppen nem ér rá, fél órán belül visszahívja. A MKIK elnöke szerint egyébként nincs kötelező kamarai tagdíj – amit kötelezően befizetünk, az csak tagdíjnak látszik, de valójában másról van szó. 2021 februárjában, az ATV Heti Napló című műsorában ezt a következőképpen magyarázta: „Kötelező kamarai tagság nincs, van egy ötezer forintos regisztrációs díj, ami, ha belegondolunk egy olyan kicsi összeg egy vállalkozás tekintetében, ha valaki nem tud egy év alatt ötezer forintot kifizetni, az ne menjen el vállalkozni”. Parragh nem sokkal később elnézést kért azoktól, akiket ezzel a cinikus és lekezelő szöveggel megsértett.
Kötelező kamarai díj tehát nincs, pontosabban, regisztrációs díjnak hívják. Egy 2022-es adat szerint a „regisztrációs díj” bevezetése óta az országos és a területi kamarák együttesen több mint 31 milliárd forintot szedtek be belőle, a hátralékokat az adóhatóság hajtja be. Hatalmas pénzről van szó, ám tegyük hozzá, szükség is van erre, mert a Parragh vezette iparkamara kiadásai szintén igen jelentősek.
2012 óta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 60 millió forintot költött mentális tréningekre, 18 és félmilliót brazíliai repülőjegyekre, 327,5 millió forintot két médiakampányra, azaz gyakorlatilag a maguk fényezésére.
Exkluzív székházat is bérel az iparkamara, de nem kivagyiságból fizetnek a Bankcenter méregdrága irodáiért, hanem azért, mert – mint Parragh László elmondta – időnként a miniszterelnököt (akit, mint tudjuk, Parragh bármikor felhívhat) is fogadniuk kell. Az pedig józan paraszti ésszel is belátható, hogy Orbán Viktort nem hívhatják holmi lepusztult putriba.
Parraghnak szerencsére nincs szüksége arra, hogy a közösből vegyen el, merthogy van mit a tejbe aprítania. Maga dicsekedett ezzel 2017-ben, amikor a feleségét a Monetáris Tanács tagjává nevezték ki, havi hárommillió forintos fizetéssel. Akkor azt válaszolta egy őt kérdező sajtómunkásnak, hogy ez a 3 millió forint náluk csak konyhapénz, az igazi nagy pénzeket ő keresi. (Azóta történt néhány változás: dr. Parragh Bianka már nem a Monetáris Tanács tagja és már nem Parragh László felesége.)
A kötelező kamarai tagság tehát egyelőre marad. És maradnak az ezzel kapcsolatos vélemények is, melyek szerint a vállalkozók ezért az – egyébként valóban nem jelentős, de mégiscsak fölösleges kiadást jelentő – összegért gyakorlatilag semmit sem kapnak. Aki már regisztrált valahova, az tudja, hogy a jelentkezés önkéntes és bizonyos előnyökkel jár. Lehetne kérni kamarai tagdíjat, de csak önkéntes alapon és abban az esetben, ha a vállalkozók úgy éreznék, hogy a pénzükért nem csupán Parragh iparkamaráját működtetik, hanem kapnak is valami értékelhető segítséget. Ebben az esetben bizonyára törnék magukat, hogy a kamara tagjai lehessenek – akár hozzájárulásnak hívják a befizetendő összeget, akár regisztrációs díjnak.
