Pintér: a korrupció olyan, mint a rákos megbetegedés, amely belülről támadja a szervezetet
Sikeresnek nevezték a korrupcióellenes fellépést állami szervek vezetői a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának nyolcadik évfordulóján, a korrupció elleni küzdelem december 9-i világnapjához kapcsolódó szerdai rendezvényen, a Kúrián.
A korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről szóló nyilatkozatot 2011. november 18-án írta alá a közigazgatási és igazságügyi miniszter, az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész. Erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenállóképességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban pedig a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank.
Pintér Sándor belügyminiszter a rendezvényen arról beszélt, a tárca nemcsak az általa irányított szervezetek korrupcióellenes küzdelmében vesz részt, hanem a teljes közigazgatás tisztaságáért felel. Ennek jegyében vették át a korrupcióellenes tevékenység irányítását a kormányon belül 2014-ben.
Mint mondta, a korrupció olyan, mint a rákos megbetegedés, amely belülről támadja a szervezetet és „nem ad neki kegyelmet", előbb-utóbb felőrli.
Úgy vélte, a legfontosabb a korrupciós lehetőségek megelőzése, ami az e-közigazgatás fejlesztését igényli, hogy az ügyfél és az ügyintéző ne kerüljön személyes kapcsolatba, így zárva ki a kísértés lehetőségét. Mint mondta, először a gyorshajtás esetében valósították meg ezt a fajta ügyintézést, majd az online pénztárgépek, az e-számla és az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer bevezetése következett, ami lehetővé tette az üzleti élet megtisztulását.
Szólt arról is, hogy az eredmények már látszanak, Magyarországon rendkívül alacsony az áfarés, a számított és befizetett adó közti különbség mindössze 9 százalék, amíg más európai államokban ez akár 32-34 százalék is lehet.
Kónya István, a Kúria elnökhelyettese házigazdaként arról beszélt: a korrupció elkerülésének és az integritás megőrzésének legfontosabb garanciája a bírói függetlenség.
Mint mondta, a Kúria minden évben számos, a hétköznapi értelemben korrupciósnak ítélt bűncselekményben hoz ítéletet. Példaként említette, hogy egy önkormányzati ingatlan áron aluli eladása ügyében kimondták: az önkormányzati képviselő gazdálkodás során kifejtett képviselői tevékenysége megalapozhatja a büntetőjogi felelősség vizsgálatát, ha leadott szavazatával olyan döntés meghozatalához járul hozzá, amely valamely bűncselekmény törvényi tényállásának ismérveit valósítja meg.
Az elnökhelyettes szerint a Kúria kellő szigorral érvényesíti az állam büntetőigényét, a társadalom rend és átláthatóság iránti elvárásait, a büntető igazságszolgáltatás pedig a sértettek mellett áll.
Jelezte: a Kúria idén megújította középtávú intézményi stratégiáját, amelyben továbbra is kiemelt helyet kap az átláthatóság, a hatékonyság, illetve a bírói hivatásrend által elfogadott erkölcsi értékek. A Kúria elkötelezett a korrupciónak ellenálló szervezeti kultúra fenntartása és az integritásszemlélet megerősítése mellett – fogalmazott.
Répássy Árpád, az OBH elnökhelyettese kiemelte: a szervezet elkötelezett az integritás erősítése iránt.
Hangsúlyozta, március óta működik az OBH által kifejlesztett önálló Bírósági Fizetési Portál, amelynek célja a bírósági eljárásokhoz kapcsolódó elektronikus fizetési megoldások szélesebb körű biztosítása, a befizetések ellenőrzésének megkönnyítése.
Répássy Árpád elmondta azt is, az igazságszolgáltatásban dolgozók integritás-tudatossága kimagasló, az integritás-kultúra magas szinten elterjedt a szervezetben. Kiemelte: a bírák integritással kapcsolatos tudatossága évről-évre erősödik. Az ítélkezésben a törvényesség, a pártatlanság, a tisztesség és a diszkrimináció-mentesség – mint alapvető értékek – maradéktalanul érvényesültek ebben az évben is.
Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese felidézte, az új büntetőeljárási törvény hatályba lépésével a hivatali korrupciós bűncselekmények nyomozása kizárólagos ügyészségi hatáskörbe került, így még hangsúlyosabbá vált a Központi Nyomozó Főügyészség korrupció elleni küzdelemben játszott szerepe.
Szólt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalával (OLAF) fennálló együttműködésről, és elmondta, minden olyan esetben, amikor az OLAF igazságügyi ajánlással vagy jelzéssel fordult a Legfőbb Ügyészséghez, elrendelték a nyomozást, ha pedig már folyamatban volt, akkor az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták.
Az OLAF 2018-as jelentése szerint a magyar ügyészség az uniós átlagot lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 45 százalékában emelt vádat 2012 és 2018 között – emelte ki. Mint mondta, az OLAF magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak száma folyamatosan csökken: 2015-ben és 2016-ban még tíz-tíz ajánlás érkezett, 2017-ben már csak hat, 2018-ban négy, míg 2019-ben eddig még egy sem.
Az OLAF egyre gyakrabban olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás – jegyezte meg.
Lajtár István szavai szerint az ügyészség kifejezetten aktív szereplője az Európai Unió igazságügyi együttműködésének (Eurojust). Magyarország tavaly kezdeményező tagállamként 117 ügynek, míg megkeresett tagállamként 109 ügynek volt részese, és az ország első helyen áll a tagállamok között a kiemelt bűncselekményeket érintő információátadásban.
