Polgári engedetlenségi mozgalom indulhat Iványi Gáborékért – Demszky áll az élére?
Polgári engedetlenségi mozgalom indítására szólított fel Demszky Gábor azon a sajtótájékoztatón, amelyen Iványi Gábor beszámolt az Oltalom Karitatív Egyesület és a MET intézményeinek helyzetéről, miután az adóhatóság októberben is visszatartotta a nekik járó állami normatívát. A korábbi budapesti főpolgármester felhívását támogatásáról biztosította Herényi Károly volt MDF-es politikus és Nagy Bandó András is. Iványi levélben hívta fel Novák Katalin, Orbán Viktor és Kövér László figyelmét az állam lépéseinek beláthatatlan társadalmi válságot is teremtő eredményére. Közben Karácsony Gergely kezdeményezésére a Fővárosi Közgyűlés segítségre készül.
A NAV októberben is visszatartotta az Iványi Gáborék által az államtól átvállalt feladatok után járó normatívát, mégpedig kifejezetten a Belügyminisztérium és Maruzsa Zoltán államtitkár kérésére – jelentette be Iványi Gábor lelkész szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Azt is elmondta, hogy szeptemberi kiáltványuk óta 140 millió forint értékben kaptak támogatást, a pénzt egy szolidaritási alapba tették és ebből kisebb-nagyobb fizetési előlegeket tudtak adni ott, ahol nagyon nagy volt a baj. De a gyűjtés folytatni kell – jelezte. A baj nagy, már vannak vidéki iskoláik, amelyek egy-két napra kénytelenek leállni, s a mintegy ezer munkavállalójuk közül sokan fontolgatják a kényszerű felmondást a fizetések elmaradása miatt.
Levél Nováknak, Orbánnak és Kövérnek
Kitért arra is, hogy Maruzsa nem először szólította fel őt, hogy állítsa össze azon intézmények listáját, amelyeket nem tudnak már fenntartani, hogy az állam átvehesse őket. Mint üzente: Iványiék, ha tudják, folytassák a munkát, ha tudnak tanitani, tanítsanak, de ha nem tudják ellátni a feladatot, akkor Iványi jelezze, hogy az állam átvehesse azokat. Az a Maruzsa – jegyezte meg Iványi, aki „három éve azt mondta, hogy a mi gyerekeink nem jelentenek megfelelő befektetést, majd pedig egy ponton már azt is, hogy ha nincs pénze a Oltalomnak, akkor szedjen tandíjat”. Egyébként nem véletlen, hogy már eddig is többszáz nyilatkozatot kaptak családtagoktól, szülőktől, hogy nem kívánják gyermekeiket másutt taníttatni. Emellett több polgármester is jelezte, hogy képtelenek lennének átvállalni az oktatási és étkeztetési, szociális feladatokat, amelyeket Iványiék helyben ellátnak. A lelkész leszögezte: „lehet, hogy lesz ilyen pillanat, de most még azt gondolom, hogy utoljára a legfőbb méltóságoknál van a lehetőség, hogy szint valljanak, érdekli-e őket ezen gyerekeknek és családoknak a sorsa”. Egyben bejelentette, hogy a legkiszolgáltatottabbak érdekében levélben fordultak a három legfőbb közméltósághoz: Novák Katalin államfőhöz, Orbán Viktor kormányfőhöz és Kövér László házelnökhöz, s felhívták a figyelmet a MET és az Oltalom ellen folytatott politika beláthatatlan társadalmi válságot is teremtő eredményére. Amúgy pedig 20 ezer közvetlenül érintett iskolától, pedagógustól, szülőktől, kollégáktól többszáz nyilatkozatot kaptak, amelyekben megerősítik, hogy nem szeretnék, ha az állam átvállalná az adott intézményt.
Akik segítenek és akik nem
Iványi arról is beszámolt, hogy a sajtótájékoztató előtt Karácsony Gergely felhívta őt és felhatalmazta annak közlésére: a főváros 24 órán belül dönt arról, milyen módon tudja úgy segíteni Iványiékat, hogy a támogatás ne jusson például az Oltalom számára az szja 1 százalékos felajánlásainak sorsára (azt a NAV azonnal lenyelte).
A tájékoztatón Iványi beszámolt arról, hogy a történelmi egyházak képviselői közül csak a Mazsihisz fejezte ki a szolidaritását, sajnos a nagy keresztény egyházaktól sem szóbeli, sem anyagi segítséget, támogatást nem kaptak, sőt – legfőképp a református egyház képviselői – a hátuk mögött bujtogatják iskoláik dolgozóit, a szülőket, hogy kezdeményezzenek fenntartóváltást. De az ellenzéki pártok is hallgatnak, „Lehet, hogy súlytalannak érzik magukat, vagy az ügyet nem érzik olyan súlyúnak, hogy meg kellene szólalniuk. Én is voltam parlamenti képviselő, s tudom, meg kellene szólalniuk, kicsit jobban el lehetne hinni, hogy alkalmasak alternatívát képezni” – fogalmazott Iványi Gábor.
Demszky szót kért...
A sajtótájékoztató akkor vett meglehetősen meglepő – vagy talán mégsem meglepő? – fordulatot, amikor szót kért a jelen lévő Demszky Gábor. Budapest korábbi főpolgármestere, a rendszerváltás előtti demokratikus ellenzék egyik emblematikus figurája – mint fogalmazott – három minőségében van jelen. Egyrészt, mint a SZETA (Szegényeket Támogató Alap) egyik alapítója és működtetője, szegényügyben hosszú évekig dolgozó emberként emlékeztetett arra, hogy komoly eredményeket – politikaiakat – is elértek akcióikkal, s hozzájárultak a változásokhoz. Másrészt a demokratikus ellenzék tagjaként, mint szociálpolitikára fókuszáló politikus öt alkalommal győzött a választáson, és húsz éven át főpolgármesterként dolgozhatott, ami idő alatt a Fővárosi Önkormányzat a többi között szerepet játszott a Fűtött utca létrehozásában is. Ennek kapcsán örömét fejezte ki, hogy Karácsony Gergely főpolgármester kéri a Fővárosi Közgyűlést, hogy támogassa a Met-et és az Oltalom Karitatív Egyesületet. S végül, de nem utolsósorban a Wesley Főiskola oktatójaként akart megszólalni, azon társai nevében is, akik hónapok óta fizetés nélkül folytatják a munkát. Az állam-MET és az állam-Oltalom viszonyában van egy meghatározó elem: az, hogy Magyarország nem jogállam, hiába nyert a MET Strasbourgban pert, az állam nem fizeti ki, ami jár neki – ahogy a négyes metró esetében sem fizette ki az akkori Orbán-kormány, „de akkor Orbán megbukott – az pedig, hogy megbukik, vagy marad, csak rajtunk múlik”. Szerinte az egész ügyet nem csak az állam és a MET, illetve az állam és az Oltalom viszonylatában kell nézni, mert ebben az esetben csak a túlélést nézzük. „Ez az egész a magyar társadalom ügye, ha a társadalom nem tiltakozik, akkor a hallgatásával támogatja azt a politikát, amely hárommillió leselejtezett emberi sorsról nem kíván gondoskodni” – szögezte le, kifejtve, hogy a rezsimnek két célja van: a szabadság kis szigeteinek a felszámolása; valamint a társadalmi szolidaritás gyengítése. Úgy vélte, egyetlen lehetőség van: „a társadalomnak kellene célt érnie, mégpedig polgári engedetlenséggel” – ilyenre már volt példa, amikor a Dankó utcában hetekig táboroztak, s el is érték, hogy végül nem kapcsolták ki a gázt. „Ha nincsenek hasonló akciók, ha az emberek, a szimpatizánsok lelkiismereti okból nem állnak ki a megtorlás veszélye ellenére, akkor nem lesz változás, változás nélkül pedig ideig-óráig fenn lehet ugyan maradni, de után sokkal nagyobb katasztrófával kell szembenézni.”
Herényi: szervezzünk tiltakozást!
„Mi hárman – Iványi Gábor, Demszky Gábor és jómagam – egyidőben voltunk parlamenti képviselők, soha nem ültünk egy oldalon, de most baj van, össze kell fogni” – fogalmazott a következőként szót kérő Herényi Károly. Szabad magyar állampolgárként kötelességének érzi kiállni Iványi Gáborék mellett, mert a lelke nem tűri azt a méltánytalanságot, amit Iványi, a MET, az Oltalom, s több millió nyomorult elszenved ma Magyarországon. Úgy érzi, meg kell szólalni. „A magyar társadalom beteg, a betegségét egy fekély okozza, aminek a neve Orbán Viktor” – szögezte le, hozzátéve: amíg csak beszélünk arról, hogy lesz holnap, s azt hogyan éljük túl, addig nem lesz változás, mert „nem túlélni kell, meg kell változtatni a helyzetet, ha ez nem következik be, akkor egyetlen magyar sem fogja megúszni”. Ha nem állunk ki, még innen is csúszunk lejjebb. „Én is azt mondom: gyülekezzünk, szervezzük meg a tiltakozást úgy, mint amikor a gázt le akarták zárni a Dankó utcában, legyen folyamatos demonstráció, hogy mindenki hallja meg.”
Végül keserűen megjegyezte: „Magyarország nem jogállam, ha nem állítjuk vissza a jogállamiságot, akkor Magyarországnak, amelynek jelene is alig van már, jövője biztosan nem lesz”.
Iványiék fontolgatják az akció megszervezését
Iványi Gábor a Demszky Gábor által felvetett, majd Herényi Károly által is támogatott ötlettel kapcsolatban kifejtette, hogy nincs ellene a határozott békés demonstrációnak, olyannak, mint amilyen a gázelzárás elleni tiltakozás is volt. „Ennél nagyobb tiltakozásnak sem vagyok ellene, de a törés-zúzásnak és a testi épség sértésének nem vagyok a barátja; a Jézus- és a Gandhi-féle demonstrációban hiszek” – mondta. Szerinte az a kérdés, van-e olyan lelki állapotban a magyar társadalom meghatározó része, hogy el lehet tőle várni, hogy csatlakozzék az ilyen akciókhoz. Persze annak is van értelme, ha valaki csak egyedül, vagy tizedmagával áll a Karmelita előtt vagy itt a Dankó utcánál – jegyezte meg. „Fontolóra vesszük, hogy állandó jelenléttel virrasztunk itt, amíg változás nem lesz” – megemlékezve a tévés Nagy Navarro Balázsról, aki három éven át táborozott a közmédia Kunigunda utcai székházánál. Ám a tapasztalat szerint az emberek elfáradnak, elég reménytelennek tűnik a helyzet, nem tudunk eléggé kitartani, mintha a környező országokban ez jobban menne – jegyezte meg. Végül elmondta, hogy Nagy Bandó is azt üzente, szükség van a folyamatos demonstrációra.