Boltban az igazság?
2025. augusztusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 1,9 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 2,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. 2025. január–augusztusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,8 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
2023-ban (teljes évben) az előző évhez képest, naptárhatástól megtisztítva, a kiskereskedelmi forgalom volumene 7,9 százalékkal kisebb lett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 19,5 százalékkal visszaesett az értékesítés volumene. 2024-ben (teljes évben) az előző évhez képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,6 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,4 százalékkal bővült, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,1 százalékkal mérséklődött a volumen.
Itt álljunk meg egy szóra. A 2023-as év drámai visszaesését a 2024. évben nem sikerült kiegyensúlyozni, hiszen a 7,9 százalékos zuhanást jól láthatóan nem ellentételezte a szerény, mindössze 2,6 százalékos 2024. évi volumenbővülés. (Azt se feledjük, hogy 2023-ban az ország naptárhatással kiigazított gazdasági teljesítménye az előző évhez képest 0,7 százalékkal csökkent és 2024-ben is csak 0,6 százalékkal bővült a GDP volumene). Összegezve: ha az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság gyengén muzsikál és a beruházási kedv is renyhe, akkor a kiskereskedelem sem képes csodákra, azaz önmagában nem képes kirántani a kátyúból a nemzetgazdaság elakadt szekerét. 2025. szeptember 23-a óta – a Magyar Nemzeti Banktól – tudjuk, hogy az idei év elején kitűzött 3,4 százalékos nemzetgazdasági szintű növekedés az álmok világába távozott, a szomorú realitás erre az évre vonatkozóan csupán 0,6 százalékos GDP bővülés. Így aztán érdeklődve vártam a KSH október 6-i, a kiskereskedelem első nyolchavi teljesítéséről szóló tájékoztatóját.
A kiskereskedelmi forgalom idei volumenindexének alakulása, havi összehasonlításban:
– 2025. január/2024. január 4,7 %
– 2025. február/2024. február 3,3 %
– 2025. március/2024. március 0,4 %
– 2025. április/2024.április 5,0 %
– 2025. május/2024. május 2,1 %
– 2025. június/2024. június 3,0 %
– 2025. július/2024 július 1,7 %
– 2025. augusztus/2024.augusztus 2,4 %
Január és április kivételével, ez nem igazán acélos teljesítmény. A nyolchavi átlag csak 2,8 százalék –, ennél bizony még a nyugdíjak is gyorsabban nőttek, nemhogy a bérek! A kormány látva a gazdaság bénultságát, kétségbeesetten és kapkodva akarja „berúgni” a gazdasági motorját. Ezt igazolja az is, hogy az első lakásvásárlók után a kis- és közepes vállalkozások szintén fix három százalékos hitelben részesülhetnek. Ezt jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szombat reggel Nagy Elekkel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével közös sajtótájékoztatóján. Az intézkedés október 6-tól hatályos. Reményeik szerint ez a lépés talán serkentheti a vállalkozások forgóeszköz vásárlási kedvét, képességét is. Szubvencionált hitelről van szó, amelynek 2026.évi költségvetési terhe kb. 60 milliárd forint, magyarul ennyi a központi kamattámogatás. De már július 1-én is tett a kormány a fogyasztás élénkítéséért a GYED és a CSED adómentessé tételével, a családi adókedvezmény 50 százalékos emelésével.
A megválaszolatlan kérdés az, hogy a szorult helyzetben lévő végrehajtó hatalom bázisát biztosító pártszövetség (FIDESZ-KDNP) vajon még mennyit áldoz a választás sikeréért, és milyen újabb ötletekkel áll elő az év hátralévő részében, hogy végre valami pozitív elmozdulás is legyen érzékelhető? Repülőrajtról természetesen már senki nem beszél, reményünk mindössze annyi lehet, hogy a „gépmadár” nem fúródik orral a kifutópálya betonjába.
A hátralévő három hónapban a bolti kiskereskedelem volumenére pozitív hatással lehet (+75 milliárd forint) a harmincezer forintos nyugdíjas tikett, amely kizárólag hazai boltokban költhető el. Ugyanebbe az irányba mutat majd a visszamenőleges novemberi nyugdíjkorrekció, ami, ha szerény mértékben is, de kedvezően fog hatni a november/decemberi vásárlási volumen alakulására.
Jegyzetem végén szomorú tényként rögzítem, hogy az elmúlt öt évben jelentős mértékben visszaesett az élelmiszer - és élelmiszertermék jellegű vegyes üzletek száma. 2020. december 31-én 37.392 ilyen üzlet volt hazánkban, 2024. december 31-én már csak 31.682 egység. A differencia: 5.710 bolt, a csökkenés több, mint 15 százalék. Ugyanebben az időszakban a nem élelmiszertermék jellegű üzletek száma 20 százalékkal lett kevesebb! Bár konkrét számokkal nem tudom alátámasztani, de úgy sejtem, hogy ez a drámai bezárási (tönkremenési) folyamat elsősorban a hazai tulajdonban lévő – többnyire családi vállalkozás keretében üzemeltetett – kisboltokat érintette. Kár értük…