Polt Péter megteheti, hogy lepasszolja a hozzá intézett kérdéseket
„A legfőbb ügyész azon gyakorlata nem kifogásolható, hogy az olyan hozzá érkező kérdéseket, amelyek tartalmuk szerint bűncselekmény gyanúját vetik fel, feljelentésként kezeli és ekként továbbítja azokat az illetékes ügyészségnek, hiszen a legfőbb ügyész a közjogi pozícióját így töltheti be helyesen” – reagált megkeresésünkre Magyar György, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy Polt Péter immár sokadjára azzal tudta le az Országgyűlésben hozzá konkrét esetekben intézett írásos képviselői kérdést, hogy azt feljelentésként értékelve továbbítja a rendőrségnek. „A hivatkozott cikkben közöltek figyelemre méltóak és mindenképpen tanulságosak, de álláspontom szerint önmagukban nem elegendőek egy büntetőeljárás megindításához” – mondta az ügyvéd.
A konkrét ügyet a Direkt 36 tárta fel, s a lényege – ahogy az Vadai Ágnes országgyűlési képviselő Polt Péter Legfőbb ügyészhez intézett írásbeli kérdésében is olvasható, „Orbán Viktor édesapjának bányacége, a Dolomit Kft. lényegesen drágábban – esetenként 60-70 százalékkal magasabb áron – árulja a termékeit, mint a főbb versenytársai...Az idősebb Orbán Győző többségi tulajdonában álló bányacég a kitermelt dolomitzúzalék mellett, különböző betontermékeket is árusít...a cég rendszeres beszállítója nagy állami beruházásoknak, tehát a piaci átlagnál drágábban kínált termékekért közpénzt is kap...Építőipari források korábban a Direkt36-nak azt mondták, hogy a beruházásokat levezénylő fővállalkozók általában nagyon érzékenyek az árra, és az olcsóbb beszállítókat keresik. Több forrás kiemelte, hogy Orbán apjának cége jó minőségű építőanyagokat árul, és a termékeinek magas ára ellenére is keresett partner. Az elmúlt években látványos növekedést produkált, a nyereségesség tekintetében lényegében a teljes konkurenciát lekörözte. A cég tavalyi bevételének közel 45 százaléka volt profit.”
A kérdés egyszerű: megteheti-e
Vadai Ágnes minderre alapozva azt kérdezte, „Vizsgálják-e azt, hogy a Dolomit Kft. termékeit – állami beruházások esetén – a fővállalkozó vagy az alvállalkozó piaci áron vette meg?”.
Polt Péter válaszában – ahogy számos korábbi esetben is – azt tudatta, hogy a hozzá intézett kérdést feljelentésként értékeli. Jelezte, hogy azt a Fejér Megyei Rendőr-főkapitánysághoz továbbítja. Döntését pedig azzal indokolta, hogy „a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak kell eldöntenie, a feljelentés tárgyát képező magatartás bűncselekmény gyanúját kelti-e, és emiatt a nyomozás elrendelésének van-e helye”.
A legfőbb ügyész előszeretettel alkalmazza ezt a fajta reagálást a konkrét ügyekben hozzá intézett írásbeli kérdések esetén. Felmerül tehát a kérdés, vajon nem arról van-e egyszerűen szó, hogy trükközik, ezzel kenve és altatva el minden olyan ügyet, ami Orbán/a Fidesz/a NER számára kényelmetlen? Erre is rákérdeztünk Magyar Györgynél, továbbá arra is, hogy büntetlenül megteheti-e ezt Polt Péter. Továbbá: van-e mód megfogni őt valamilyen módon?
Poltnak nem kell érdemben reagálnia
Ami ez utóbbi két kérdést illeti, mint Magyar György kifejtette: országgyűlési képviselő – az Alaptörvény értelmében – intézhet kérdést egyebek között a legfőbb ügyészhez is, aki – az Országgyűlésről szóló törvény értelmében – köteles azt személyesen (kivételesen helyettese útján) megválaszolni. „A megkérdezettnek tehát választ kell adnia, de a törvényi rendelkezés még az ’érdemi’ kitételt sem tartalmazza. Formális, érdeminek nem tekinthető válasz esetében tehát nem lehet felelősségre vonni a válaszadót, ezért vele szemben önálló jogkövetkezményt, külön szankciót gyakorlatilag nem lehet alkalmazni” – foglalta össze az ügyvéd. Azzal, hogy egy országgyűlési képviselő kérdésére a legfőbb ügyész esetlegesen nem érdemben válaszol, még nem követ el büntetendő cselekményt.
A legfőbb ügyész kettős választ adott
A konkrét ügy kapcsán Magyar György arról beszélt, hogy a Direkt36 cikke alapján feltett országgyűlési képviselői kérdésre a lehetséges legfőbb ügyészi válaszok: vagy igen, vagy nem. „A legfőbb ügyész kettős választ adott, amely alapján megállapítható, hogy az ügyészség eddig a kérdéssel érintett tárgykörben nem vizsgálódott, de a kérdést a legfőbb ügyész feljelentésnek tekintette, azt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségre továbbította, vagyis a büntetőeljárás formálisan ezzel az aktussal megindult, tehát innentől az ügyészség vizsgálódik az ügyben” – mutatott rá. Hozzátette, hogy az majd a későbbiekben derül ki, hogy a büntetőeljárás érdemben folytatódni fog-e, ahogyan az is, hogy a nyomozóhatóság álláspontja szerint felmerül-e egyáltalán bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja. „Véleményem szerint a hivatkozott cikkben közöltek figyelemre méltóak és mindenképpen tanulságosak, de álláspontom szerint önmagukban nem elegendőek egy büntetőeljárás megindításához” – mondott mindenesetre jogi véleményt az ügyvéd.
Nem kifogásolható a gyakorlat
Az esetleges „trükközésre” vonatkozó kérdésünkre Magyar leszögezte, hogy megítélése alapján, nem kifogásolható Polt Péternek az a gyakorlata, hogy az olyan hozzá érkező kérdéseket, amelyek tartalmuk szerint bűncselekmény gyanúját vetik fel, feljelentésként kezeli és ekként továbbítja azt az illetékes ügyészségnek, hiszen a legfőbb ügyész a közjogi pozícióját így töltheti be helyesen. „A legfőbb ügyésznek abban ugyanis igaza van, hogy csakis egy minden releváns körülményre kiterjedő nyomozás derítheti fel, hogy bűncselekmény megvalósult-e. Nyomozás és büntető eljárás ugyanakkor csakis abban az esetben indulhat, ha bűncselekmény alapos gyanúja előzetesen felmerül; ennek megítélése is a nyomozóhatóság feladata”. Ha pedig nem hivatalból, hanem feljelentésre indul meg egy büntetőeljárás, akkor a feljelentés kiegészítésének és az erre történő felhívásnak van helye akkor, ha a nyomozóhatóság megítélése szerint, önmagában a feljelentésben foglaltak alapján bűncselekmény alapos gyanúja nem állapítható meg.
