Pristina Belgrádot gyanúsítja egy koszovói csatorna felrobbantásával

A csatorna Koszovó két szénerőművét látja el, ezek az erőművek pedig az ország elektromos energia-ellátásának mintegy 90 százalékát biztosítják. A robbanás miatt a térség ivóvízellátása is veszélybe került.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy valóban mi történt, mi okozta a robbanást, illetve azt sem, hogy szándékos robbantásról van-e szó, Albin Kurti szerint viszont Szerbia a felelős, a cél pedig az volt, hogy ezzel a „ bűncselekménnyel és terrorista támadással ” megsemmisítsék Koszovó kulcsfontosságú infrastruktúrájának egy részét. A koszovói kormányfő azonban bizonyítékkal nem szolgált arra, hogy valóban szerbek állnak a robbantás mögött.

Marko Djuric szerb külügyminiszter visszautasította Szerbia elleni vádakat, amelyeket a megalapozatlanoknak nevezett. Elítélte az esetet, de arra is utalt, hogy esetleg Pristina állhat a robbantás mögött. Bizonyítékokat ő sem közölt.

A szerb külügyi tárca vezetője a közösségi médiában arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy kezdjenek alapos és átlátható vizsgálatot annak érdekében, hogy azonosítsák és felelősséggel vonják azokat, akik a robbantást elkövették.

A csatornarobbanás után fokozták a rendőri jelenlétet a stratégiai fontosságú építményeknél.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbia, Belgrád ezt továbbra sem hajlandó elismerni, saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két állam között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött a viszony rendezését célzó párbeszéd, előrelépés azonban nem történt, annak ellenére, hogy a kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.

A robbanás csak tovább fokozta a feszültséget Szerbia és Koszovó között, különösen, Észak-Koszovóban jelentős számú szerb kisebbség él, jogait Belgrád szerint a pristinai vezetés csorbítja.