Rengeteg hiba van az új szakképzési törvényben

A 2020. januárjától fokozatosan bevezetett új szakképzési törvényt szabályozási pontatlanságok, hiányosságok miatt kell módosítani. Az erről szóló 35 oldalas javaslatot a múlt héten nyújtotta be a parlamentnek Palkovics László innovációs miniszter, s hamarosan az Országgyűlés kulturális bizottsága tárgyalhatja – írja a Népszava.

Az egyik ilyen pontosítással például visszateszik a törvénybe azt a részt, amellyel a halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő tanulók ingyenes oktatását biztosítják. Noha ezt korábban is törvényi szinten szabályozták, de az új szakképzési törvényből valamiért kimaradt. A szakképző intézmények szakmai programjához szükséges programtervek sem lesznek már kötelezőek, csak „ajánlottak".

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor szerint a korábbi „kötelezőséggel" már megint feleslegesen terhelték le az iskolákat. Szerinte ez annak is a beismerése, hogy a szakképzési tanterveket felváltó, kapkodva összeállított programtervek hibáit nem akarják egyenként kijavítani, egyszerűbb a kötelező jelleg megszüntetésével elfedni a hiányosságokat, hibákat.

– Az új szakképzési törvényt érdemi előkészítés nélkül, rohamtempóban kezdték el bevezetni tavaly, a mostani törvényjavaslattal a saját maguk okozta káoszt próbálják korrigálni – fogalmazott Gosztonyi Gábor. 

A duális képzés rendszerét pedig az erősítheti, hogy azok a cégek, amelyek vállalják a diákok gyakorlati felkészítését, havi 250 ezer forintos adókedvezményt kaphatnak tanulónként. A PSZ alelnöke ugyanakkor attól tart, az adókedvezmény sem fogja megoldani a problémát. Egyrészt az csak a nagyobb cégeknek jelenthet segítséget, ahol egyszerre több diákot is tudnának tanulószerződéssel foglalkoztatni. Másrészt az iskolákban továbbra sincsenek belső szakmai kontakt órák, lényegében azt is a cégektől várják el, hogy a gyakorlati vizsgákra felkészítsék a diákokat.