Romlottak a munkakörülmények, folyamatosan hagyják ott a pályát a védőnők

Szalainé Pintér Boglárka egyetért azzal, hogy a védőnői hálózatnak egységes szakmai irányítás alá kell kerülnie, „az azonban, hogy a munkáltatás, az ellenőrzés és a minősítés egy kézbe került, sok problémát fog felvetni, már az átalakítás első heteiben számos nehézséggel kellett szembenézni a kollégáknak” – emelte ki az Indexnek.

Július elsejétől az állam átvette az önkormányzatoktól a védőnői ellátást. Tehát a védőnők szakmai irányítását, felügyeletét és megfelelőségének ellenőrzését az Országos Kórházi Főigazgatóság, a hatósági felügyeletet pedig a Nemzeti Népegészségügyi Központ látja el.

A területileg illetékes vármegyei és centrumkórházakban a munkáltatói jogkör gyakorlását a védőnői osztályvezetők, azaz a megyei kollegiális mentor védőnők látják el. Szalainé Pintér Boglárka szerint bőven lett volna idő arra, hogy az egységes irányítást megvalósító részletszabályokat kidolgozzák, hiszen tavaly decemberben jelent meg a védőnői hálózat állami irányítás alá vonásáról szóló rendelet, és elkerülhették volna a jelenlegi helyzetet, hogy ugyanazokra a kérdésekre, eltérő válaszokat kapnak a védőnők, akik akár egy megyén belül dolgoznak.

Példaként említette: „volt olyan, hogy a munkavégzéshez valaki számára sem telefont, sem előfizetést nem biztosítottak, mások pedig flottás szerződéssel használhatják a készüléket. Egyik kolléganőnk pedig készüléket nem, csak SIM-kártyát kapott, mikor megkérdezte, hogy hova tegye, egyszerűen azt válaszolták, hogy tartsa a fiókban. A mentorok számára is kellemetlen, hogy ellentétes információkat küldetnek ki velük” – ezek a válaszok kínos helyzeteket teremtenek szerinte.

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF) az átállással egy időben került át a vármegyei kórházak ingatlanjainak üzemeltetése, eközben a védőnői szolgálat átvételéről az önkormányzatokkal július 31-ig kell megkötniük a megállapodást, ez pedig további bonyodalmakat okoz. Több településen a hónap elejétől felmondták a közműszolgáltatókkal kötött szerződést, emiatt van, ahol már nincs áram, kikapcsolták a telefont, az internet hozzáférést megszüntették, vagy nem viszik el a szemetet a tanácsadó elől. Egyes önkormányzatok július 1-jétől felmondták a korábban a védőnői szolgáltatás számára bérelt tanácsadókat. Két megyében például be sem jelentették a védőnőket, mivel az önkormányzat június 30-án felmondta szerződésüket, és az új munkáltatótól, azaz a megyei kórháztól még nem kapták meg az új munkaszerződésüket.

A dokumentumok beküldése is nehézkes, az még egy dolog, hogy a védőnőknek saját költségen kell postázni, amit utólag térítenek meg az ígéretek szerint, de van, ahol személyesen kell megjelenni. Szabolcs megyében egyes települések között oda-vissza akár 200 kilométer is lehet, ami elvesz egy teljes napot és nem feltétlenül térítik meg. Többen kaptak délután öt és este tíz óra között olyan e-mailt az új munkáltatótól, hogy másnap szolgáltassanak be olyan adatokat, amelyeket időigényes összeállítani vagy jelenjenek meg személyesen az intézményben.

A védőoltásokkal kapcsolatban is problémák merültek fel, ugyanis annak beadása a gyermekorvos feladata, amit a védőnőnek dokumentálnia kell.

„Az új rendszerben néhány intézmény nem engedélyezi, hogy a gyermekorvos a védőnő tanácsadó helyiségében oltson, arra hivatkozva, hogy veszélyes hulladék keletkezik, és nem ez az alapellátás rendeltetés szerinti helye” – mondja Szalainé.

Több védőnőt új szerződésében titoktartásra köteleztek, ezért a szakszervezet anonim kérdőív kiküldésével próbálta begyűjteni az államosítás első hónapjáról a tapasztalatokat. Egy zárt szakmai csoportban osztották meg az online kitölthető űrlapot, amit a kétezer fős közösségben 700-an töltöttek ki három nap alatt, mindössze heten válaszoltak úgy, hogy jelenleg elégedettek munkakörülményeikkel. „A többiek számos nehézségről számoltak be, az egyik ilyen a jövedelem csökkenése, a védőnők 60 százaléka kapott béren kívüli juttatást. Ez a nagyvonalúbb településeken dolgozók esetében havi szinten 90-130 ezer forintos kiesést jelent még a 18 százalékos béremeléssel együtt is, amit államosítás nélkül megkaptunk volna. Azok az önkormányzatok, amelyek továbbra is szeretnék biztosítani a cafeteriát, például az étkezési utalványokat, ami egyeseknél éves szinten 300 ezer forintos támogatást is jelentett, azok nehezen találják erre a jogszabályi lehetőséget. A helyettesítésekért pedig sokan az előírt 50 százalékos bér csupán felét kapják meg” – fejtette ki.

Szalainé szerint az államosítással az volt a cél, hogy egységes szakmai irányítás alá kerüljön a védőnői hálózat, de a felsorolt problémákból is látszik, hogy az új rendszer élesítésekor alig van munkakörüket érintő olyan kérdés, amiben lenne központi egyhangú állásfoglalás. Viszont nem számítanak tömeges felmondásra, eddig 45-en mondtak fel, és 25 új kolléga érkezett. Tehát tömeges felmondásról nem lehet beszélni, de folyamatosan hagyják ott a pályát a védőnők a legrosszabb önkormányzati bánásmódnál is méltatlanabb helyzetek miatt.

A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) védőnői alapszervezetének vezetője végül hozzátette: pályaelhagyókra lehet számítani, ha nem lesz méltányosabb bánásmód és szakmai megbecsültség az új rendszerben.