Róna Péter: Orbán Viktor elveszítette a karizmáját, a Fidesz pedig nem tudott felállni a pofonból

Róna szerint kipukkadt az Orbán-lufi

Róna Péter szerint Orbán Viktor politikai pályájának meghatározó eleme az a karizma volt, amely hosszú időn keresztül képes volt fenntartani a miniszterelnök politikai támogatottságát, ám ez mára eltűnt. A közgazdász a műsorban egy operai idézettel érzékeltette álláspontját: amikor egy karizmatikus vezető elveszíti a karizmáját, „a hatalma szertefoszlik, mint a buborék”. Róna szerint az Orbán-rendszer mögött ráadásul soha nem állt olyan komoly tartalmi politikai program, amely hosszú távon fenntartható alternatívát jelenthetett volna.

A közgazdász úgy látja, hogy a Fidesz felemelkedésének hátterében elsősorban a rendszerváltás utáni csalódások álltak. A magyar társadalom egy része csalódott a nyugati demokrácia modelljében, a nyugati világban, és egy alternatívát keresett. Róna szerint ezt az alternatívát Orbán Viktor építette fel, de annak nem volt komoly tartalmi alapja. Szerinte az elmúlt években már nem lehetett elrejteni a következményeket sem: a politikai rendszer gazdasági gondokhoz, szegénységhez és társadalmi megosztottsághoz vezetett.

A beszélgetésben szóba került az is, milyen jövő várhat Orbán Viktorra egy esetleges politikai vereség után. Felmerült, hogy a volt miniszterelnök nemzetközi szervezetnél vagy a FIFA-ban kaphatna szerepet. Róna ezt nem tartotta valószínűnek az ENSZ esetében. Szerinte az ENSZ vezetői posztjaihoz olyan nemzetközi tapasztalat, jogi és diplomáciai ismeret, valamint kapcsolatrendszer szükséges, amellyel Orbán nem rendelkezik. A FIFA-t nem ismeri eléggé ahhoz, hogy érdemi véleményt mondjon róla, de azt elképzelhetőbb menekülési útvonalnak nevezte. Az orosz támogatás lehetőségét ugyanakkor nem tartotta valószínűnek, mondván, az orosz diplomácia csak olyan ügy mögé áll, amelynek reális esélye van a sikerre.

Róna szerint azonban Orbán számára a külföldi jövő kérdése azért is fontos lehet, mert a magyarországi politikai és jogi következményekkel is számolnia kell. A közgazdász úgy fogalmazott: ő inkább azt tartja valószínűnek, hogy a volt miniszterelnöknek a jövőjét nemcsak Magyarországon kell majd elképzelnie.

Ezer milliárddal javult a költségvetési helyzet

Róna Péter szerint az áprilisi választás a Fidesz számára olyan fordulópont volt, amely után két út közül kellett volna választania: vagy megpróbálja minden eszközzel ellehetetleníteni a Tiszát, vagy elfogadja a választói üzenetet, és nekilát a saját pártja átalakításának. Szerinte azonban nem ez történt. Úgy látja, hogy a Fidesz soraiban nem mutatkozik az a képesség, amely egy nagy vereség után azt mondaná: „kaptunk egy jó marha nagy pofont”, most pedig össze kell szedni magunkat, és olyan ellenzéki politikai erővé kell válni, amely képes szembenézni a Tiszával.

A közgazdász különösen fontosnak tartotta a gazdasági helyzet alakulását. Megítélése szerint a Tisza-kormány rövid idő alatt jelentős költségvetési javulást ért el, amelynek két lehetséges magyarázata van. Az egyik, hogy a Tisza gazdaságpolitikai és pénzügyi vezetése jól végzi a dolgát, a másik pedig az, hogy a korábbi kormány elképesztő mértékben szórta a pénzt. Ha ezt a pénzkiáramlást sikerül leállítani, annak már önmagában is óriási hatása lehet. Róna szerint két hónap alatt körülbelül 1000 milliárd forintos javulást sikerült elérni, amit rendkívül komoly eredménynek nevezett.

A változásnak Róna szerint nemcsak költségvetési, hanem pénzpiaci következményei is vannak. A fegyelmezettebb költségvetési politika olcsóbbá teheti az államadósság finanszírozását, mert javulhat a nemzetközi bizalom a magyar állampapírok iránt. Ezzel párhuzamosan erősödhet a forint, ami kedvezően hathat az inflációra. A közgazdász ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a túl erős forint már az exportőrök érdekeit sértené, ezért szerinte a jegybanknak ügyelnie kell arra, hogy az árfolyam ne erősödjön túlzottan.

Róna szerint a Tisza gazdaságpolitikai szempontból az első fontos „szettet” már megnyerte azzal, hogy rendezte, amennyire lehetett, az Európai Unióval, valamint a tőke- és pénzpiacokkal fennálló kapcsolatokat. Ennek szerinte közvetlen pénzügyi hatása is lehet. A műsorban elhangzott számítás szerint az Orbán-kormány politikája nyomán idén 3000–4000 milliárd forint közötti kamatkiadás terhelheti az országot, ennek pedig Róna szerint mintegy 10–15 százaléka, akár 200 milliárd forint is megtakarítható lehet a kedvezőbb megítélés következtében.

A közgazdász szerint ugyanakkor a magyar gazdaságpolitika egyik legnagyobb kihívása Kína. A kínai hitelt és különösen az akkumulátorgyárak ügyét olyan problémának nevezte, amelyet szerinte hosszabb távon vissza kell fejleszteni, szélsőséges esetben pedig akár teljesen fel kell számolni. Úgy véli, Magyarország nincs olyan függőségi helyzetben Kínával szemben, mint azt az Orbán-kormány politikája sugallta, ugyanakkor az akkumulátorgyárak miatt komoly veszélyforrásnak tartja a kapcsolatot.

Róna a vízhiányt is összekapcsolta a kínai beruházásokkal. Szerinte politikailag egyszerű üzenetté alakítható a kérdés: „Kínát vagy a magyar vidéket?” A közgazdász úgy véli, a kettő hosszú távon nem fér össze, mert ha az ország az erőforrás-igényes kínai ipari modell mellett teszi le a voksát, akkor a vízhiány miatt a mezőgazdaság és a vidéki társadalom kerülhet veszélybe.

Matolcsyék ügye és Magyar Péter vezérközpontú kormányzása

A beszélgetés egyik legélesebb része a Magyar Nemzeti Bank körül kialakult ügy volt. Róna Péter szerint az esetet két részre kell bontani: egyrészt azt kell feltárni, hogyan kerülhetett ki 266 milliárd forint a jegybankból, másrészt azt, mi történt a pénzzel, miután elhagyta a Magyar Nemzeti Bank rendszerét. Szerinte a rendőrség és az ügyészség elsősorban a második kérdéssel foglalkozott, miközben az első, vagyis a pénz kikerülésének felelősségi lánca háttérben maradt.

Róna felidézte, hogy korábban a jegybank felügyelőbizottságának tagjaként már a kezdeti, 3 milliárd forintos alapítványi konstrukcióval kapcsolatban is jelezte, hogy szerinte annak létrehozatalára nem volt jogszerű alap. Állítása szerint a felügyelőbizottság ezt az észrevételt egyhangúlag elfogadta, a jelentések pedig eljutottak a pénzügyminiszterhez is. Róna ebből arra következtetett, hogy Varga Mihály tudhatott az aggályokról.

A közgazdász szerint a Nemzeti Bank ügyét azért is nehéz leválasztani a korábbi kormány felelősségéről, mert az érintett döntések és szereplők az Orbán-kormány működéséhez kötődtek. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a Tisza-kormány nemzetközi megítélésének javulása miatt már kisebb politikai kockázatot jelentene, ha az ügyészség önállóan folytatná a vizsgálatot.

Róna ugyanakkor nemcsak a Fideszt bírálta. A Tisza-kormány egyik legnagyobb problémájának azt tartja, hogy Magyar Péter túlságosan uralja a politikai teret. Mint mondta, minden fontos dolgot ő jelent be, minden kérdéssel ő foglalkozik, és úgy tűnik, mindenről ő dönt. A Polgár Judit köztársaságielnök-jelöltsége körüli folyamatot különösen aggasztónak nevezte: szerinte az, hogy egy javaslat után rövid időn belül Magyar Péter támogatásáról, majd a Tisza-frakció teljes egyetértéséről is megszületett a döntés, azt mutatja, hogy nincs megfelelő belső vita.

A közgazdász szerint ez azért veszélyes, mert a magyar politikai történelemben újra és újra megjelent a vezérelvű kormányzás. „A vezér megmondja, mi merre hány óra, és mindenki beáll a sorba” – mondta, hozzátéve, hogy ez Orbán Viktor, Horthy Miklós és Kádár János korszakában is jellemző volt. Róna szerint ennek a hagyománynak véget kell vetni, és egy valóban pluralista társadalom kialakulását kell elősegíteni. A Tisza által felépített, általa tehetségesnek tartott kormányban ezért szerinte nagyobb teret kellene adni a minisztereknek és szakembereknek, hogy saját területükön önállóan dolgozzanak és véleményt formáljanak.

Róna Baka András köztársasági elnöki jelölését ezzel szemben jó döntésnek tartja. Hangsúlyozta, hogy nem megjósolta a jelölést, hanem korábban maga javasolta Baka személyét. Szerinte a köztársasági elnök feladata nem az, hogy a napi politikát irányítsa, hanem hogy egyfajta „sárga lámpaként” jelezze, ha valami nincs rendben, és társadalmi vitát kezdeményezzen. Úgy véli, a köztársasági elnök rendelkezésére álló alkotmányos eszközöket korábban sem használták ki kellőképpen.

A műsor végén Róna visszatért Orbán Viktor politikai örökségéhez, és egy futballhasonlattal azt mondta: a volt miniszterelnök rengeteg elképesztő hibát követett el. Példaként azt hozta fel, hogy egy vízhiánnyal küzdő országban olyan ipari tevékenységet telepítettek le, amelynek „orbitális” a vízigénye. Szerinte a probléma éppen az volt, hogy 16 éven keresztül senki nem mutatott fel sárga lapot a kormányfőnek.