Szent-Iványi István: Szijjártó Péter bajba kerülhet, Oroszország menedéket adhat neki

A stratégiai nagykövetségeken is jön a váltás

Szent-Iványi szerint a 25 nagykövet leváltása nem számít rendkívülinek, hiszen a megbízatások jellemzően négy évre szólnak, és egy kormányváltás után természetes, hogy jelentős részük cserélődik. A mostani változások jelentőségét inkább az adja, hogy a stratégiailag fontos állomáshelyeken is új emberek jelennek meg. Washington, London, Brüsszel, Moszkva, Berlin és Kijev esetében is számítani lehet változásokra. Mint mondta, több diplomata már amúgy is letöltötte a négyéves megbízatását, így „itt most nem folyt egy brutális váltás”, ugyanakkor a kulcsállomásokon tudatosan törekedtek a cserére.

A szakértő szerint a probléma nem pusztán az, hogy korábban politikai kinevezettek kerültek egyes nagyköveti posztokra. Egy politikai kinevezett is lehet alkalmas diplomata, de szerinte számos esetben a szakmai felkészültség is komoly kívánnivalót hagyott maga után. Példaként egy korábbi ausztráliai nagykövetet említett, aki szerinte gyengén beszélt angolul, ami egy angol anyanyelvű országban elfogadhatatlan. Úgy látja, a diplomáciai pálya becsületét is helyre kell állítani, mert „ez nem egy magas fizetéssel és kevés munkavégzéssel járó állás vagy jutalom, hanem ez igenis egy komoly munka és komoly feladat”.

Szent-Iványi szerint ráadásul a magyar külképviseleti hálózat túlméretezett. Magyarországnak mintegy 150 külképviseleti állomáshelye van, ebből körülbelül száz nagykövetség. Összehasonlításként Svédországnak mintegy 95, Ausztriának és Csehországnak valamivel több mint 110 külképviselete van. A szakértő szerint a korábbi, Martonyi János vezette külügy idején még körülbelül 115 állomáshely működött, ezért szerinte indokolt lenne visszatérni egy hasonló mérethez. „Ez nem csak spórolás, hanem nincs is értelme” – fogalmazott, hozzátéve, hogy vannak olyan országok, ahol egy nagykövetség fenntartási költsége meghaladja a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok teljes volumenét.

Washingtonnal megszűnt a „nagy barátság” narratívája

Az Egyesült Államokkal kapcsolatban Szent-Iványi úgy látja, hogy a kormányváltás után nem következett be drámai romlás, de az Orbán Viktor és Donald Trump közötti különleges barátság narratívája gyorsan eltűnt. Különösen beszédesnek tartja, hogy Trump a magyar választás után úgy beszélt Orbánról: „he was my friend”, vagyis múlt időben nevezte őt a barátjának.

A szakértő szerint az amerikai-magyar kapcsolatok korábban sem voltak olyan szorosak, mint ahogy azt a magyar kormány kommunikációja bemutatta. Orbán Viktor azt állította, hogy személyesen elért megállapodásai biztosítják Magyarország számára a kedvezményeket, ezeknek azonban szerinte nincs egyértelmű írásos nyoma. Az Egyesült Államokkal kötött, konkrétan dokumentált megállapodások között ugyanakkor olyanok vannak, amelyek jelentős magyar vásárlásokról szólnak. Szent-Iványi szerint Orbán amerikai útja nyomán mintegy 1,5 milliárd dollár értékű beszerzési kötelezettség vállalása történt, többek között LNG-re és kis moduláris nukleáris erőművekre.

A szakértő arra is emlékeztetett, hogy Orbán Viktor korábban azt ígérte: fél éven belül újrakötik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást, illetve átfogó gazdasági egyezség születik. Ezek azonban nem valósultak meg. Szent-Iványi szerint ezért az amerikai-magyar kapcsolatok lényegében pragmatikus mederben maradtak: „nem romlottak a kapcsolatok, nem állt be semmiféle visszás fordulat”, de a korábbi nagy barátkozás sem folytatódik.

Oroszországgal hasonlóan alakult a helyzet. A kormányváltás után nem következett be látványos szakítás Moszkvával, de a korábbi politikai közelség megszűnt. Szent-Iványi szerint az energiaimportot továbbra is fenn kell tartani, de ebből nem következik politikai lekötelezettség. A pragmatikus kapcsolat szerinte elfogadható, a politikai gesztusok és a rendszeres moszkvai látogatások azonban nem szükségesek.

Szijjártó Péter BYD-s szerepe súlyos kérdéseket vet fel

A beszélgetés egyik legsúlyosabb része Szijjártó Péter volt külügyminiszter BYD-hoz történő átigazolása volt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt vizsgálatot folytat az ügyben, miután feljelentés érkezett. Szent-Iványi szerint ugyan egy feljelentés önmagában még nem bizonyít semmit, de az eset szerinte „a tankönyvi esete a korrupciónak vagy a megvesztegetésnek”.

A szakértő különösen aggályosnak tartja, hogy Szijjártó korábbi külügyminiszterként a kínai vállalat magyarországi beruházásának egyik legfontosabb kormányzati támogatója volt, majd röviddel később ugyanahhoz a céghez igazolt. Szerinte több mint százmilliárd forintnyi támogatás kapcsolódhatott a BYD magyarországi beruházásához, miközben a vállalat tízezer harmadik országbeli munkavállaló alkalmazására is engedélyt kapott.

Szent-Iványi szerint különösen problémás, hogy Magyarországon nincs megfelelő „cooling-off”, vagyis kihűlési időszak, amely megakadályozná, hogy egy magas rangú kormányzati tisztviselő közvetlenül ahhoz a vállalathoz igazoljon, amelynek korábban miniszterként az érdekeit képviselte. Nemcsak etikai, hanem nemzetbiztonsági kockázatot is lát az ügyben, hiszen a kínai jog alapján a kínai vállalatoknak együtt kell működniük az ország nemzetbiztonsági szerveivel. Egy korábbi külügyminiszter pedig olyan NATO- és uniós információk birtokában lehet, amelyek miatt szerinte különösen fontos lenne a megfelelő jogi kontroll.

A szakértő úgy véli, Szijjártó Péter esetében nem ez az egyetlen ügy, amelyet érdemes lenne megvizsgálni. A lélegeztetőgépek és vakcinák beszerzését, az állami támogatásokat, a BYD-beruházást, valamint az orosz kapcsolatok bizonyos elemeit is olyan területnek tartja, ahol szerinte felmerülhet a felelősség kérdése. „Ha lesz független magyar igazságszolgáltatás, akkor el kell jusson Szijjártó Péterhez” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy Szijjártó Péternek kellene-e tartania egy esetleges büntetőeljárástól, azt válaszolta: „Én nem lennék nyugodt az ő helyében.” Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy ha a volt külügyminiszter ellen komoly eljárás indulna, Oroszország menedéket biztosítana számára. Szerinte Moszkva korábbi partnereit sem hagyta magukra, és Putyin rendszerének sajátos logikájába illeszkedik, hogy azok, akik hosszú időn keresztül együttműködtek vele, később is számíthatnak a védelmére.