Róna Péter: új alkotmány nélkül nincs valódi rendszerváltás
A jelenlegi politikai rendszer leváltása önmagában nem elég, valódi rendszerváltás csak új alkotmánnyal valósulhat meg – erről beszélt a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Róna Péter közgazdász professzor. Az Oxfordból bejelentkező jogász-közgazdász szerint az Orbán-rendszer alapvetően „fasisztoid diktatúra”, amely a korlátlan hatalom logikájára épült, és amelynek lebontásához nem pusztán kormányváltásra, hanem alkotmányozó nemzetgyűlésre van szükség. Úgy véli, a következő politikai fordulat történelmi lehetőség lehet arra, hogy Magyarország végre valódi demokratikus alapokra helyezze az államot.
Azonnali módosítások és egy új alkotmány szükségessége
Róna Péter szerint nincs vita abban, hogy a jelenlegi Alaptörvényt egy új kormánynak azonnal módosítania kellene annak érdekében, hogy megfelelő mozgástérhez jusson. Ebben teljes mértékben egyetértett Vörös Imre volt alkotmánybíró korábbi nyilatkozatával is.
„A módosításokra azonnal szükség van. Azonban ez nem elég” – fogalmazott. A professzor szerint egy rendszerváltás fogalmilag is új alkotmányt követel meg, ezért a gyors korrekciókkal párhuzamosan azonnal el kell indítani egy teljes alkotmányozási folyamatot.
Úgy látja, Magyarország ismét történelmi pillanat előtt áll. A társadalomban megjelent az igény egy tényleges rendszerváltásra, és ha ezt a lehetőséget most nem használják ki, ugyanaz történhet, mint 1989–90-ben. Akkor ugyan megígérték az új alkotmányt, végül azonban csak a régi rendszer alaptörvényét módosították.
„A rendszerváltó elit annak idején elsinkófálta ezt a kérdést” – mondta. Szerinte mire komolyan napirendre kerülhetett volna egy új alkotmány megalkotása, addigra a történelmi lendület elfogyott.
Róna Péter hangsúlyozta: a mostani helyzetet azért nevezhetjük rendszerváltásnak, mert a jelenlegi rendszer szerinte nem tekinthető valódi demokratikus váltógazdaságnak. Úgy fogalmazott, hogy a mai berendezkedés „egy fasisztoid diktatúra”, amely a hatalom egy kézben történő koncentrációjára épül. Példaként említette, hogy a kétharmados parlamenti többség gyakorlatilag korlátlanul módosíthatja az alkotmányt a társadalom közvetlen beleegyezése nélkül.
„A nemzetnek kell megalkotnia az államot”
A professzor szerint az alkotmányozás körül valójában két alapvető politikafilozófiai felfogás ütközik. Az egyik szerint az állam hozza létre és határozza meg a nemzetet, míg a másik szerint a nemzet alkotja meg az államot.
Az első modellt Róna Péter a náci és fasiszta alkotmányelmélethez kötötte, és úgy véli, a Fidesz jelenlegi alkotmányos gondolkodása is erre épül. „A nemzetet ki kell zárni az alkotmányozás folyamatából. A nemzetnek nincs lehetősége az alkotmány módosítására, csak a kétharmadnak van” – fogalmazott.
A másik modell viszont – amelyet az amerikai és a francia forradalom demokratikus hagyományához kapcsolt – abból indul ki, hogy a politikai közösség teremti meg az államot és annak szabályait. Ebben az esetben az alkotmányt nem a politikai elit, hanem maga a nemzet alkotja meg.
Róna szerint ezért lenne szükség alkotmányozó nemzetgyűlésre, illetve széles társadalmi részvételre. Úgy véli, a modern technológia lehetővé teszi, hogy az emberek folyamatosan részt vegyenek az alkotmányozási folyamatban.
Felvetette például, hogy egy alkotmányozó testület online felületeken kérdezhetné meg a társadalmat alapvető kérdésekről: közvetlenül választott köztársasági elnököt akar-e az ország, szükség van-e kétkamarás parlamentre, milyen önkormányzati rendszert tartanának kívánatosnak az emberek.
A professzor szerint a folyamat koordinálására a Magyar Tudományos Akadémia lenne alkalmas intézmény. Megfelelő törvényi háttérrel, szakértők és társadalmi csoportok bevonásával el lehetne indítani egy olyan alkotmányozási munkát, amely valódi társadalmi legitimációval rendelkezik.
Róna hangsúlyozta: az új alkotmánynak biztosítania kellene az önkormányzatok önrendelkezését és pénzügyi önállóságát is. Szerinte a jelenlegi rendszer egyik legsúlyosabb problémája, hogy az önkormányzatoktól fokozatosan elvették a mozgásteret és az anyagi alapokat.
„A korlátlan hatalom szükségszerűen korrumpál”
A beszélgetés egyik legerősebb része az volt, amikor Róna Péter a Fidesz politikai hanyatlásának okairól beszélt. Szerinte minden vezérelvű rendszer ugyanarra a sorsra jut: a karizmatikus vezető tekintélye idővel megkopik, és ezzel együtt omlik össze az egész politikai konstrukció.
„A társadalom rájön, hogy ez alapjában véve egy korrupt rendszer” – mondta. Hozzátette: a korrupció nem pusztán személyes erkölcsi probléma, hanem magából a korlátlan hatalom szerkezetéből következik.
Róna szerint Orbán Viktor esetében sem arról van szó, hogy „genetikailag korrupt ember” lenne. A probléma szerinte rendszerszintű: minden ember hajlamos visszaélni a hatalommal, ha nem ütközik intézményi korlátokba. „Ezt már Platón is tudta” – jegyezte meg.
A professzor úgy látja, hogy a 2011-es Alaptörvény éppen ezeket a korlátokat bontotta le, és ezzel elindított egy elkerülhetetlen korrupciós folyamatot. A vezér körül kialakul egy olyan politikai közeg, amely folyamatosan megerősíti saját tévedhetetlenségében, a kritikus hangokat pedig kiszorítja. „Aki nem ezt mondja, azt lecserélik” – fogalmazott.
Róna Péter szerint éppen ezért veszélyes az a helyzet is, amikor egy új politikai erő túl nagy felhatalmazást kap. Úgy véli, még a legjobb szándékú vezető is könnyen ugyanarra az útra sodródhat, ha nincsenek demokratikus korlátok.
„Magyar Péter egy nagyon rendes, becsületes, hazaszerető ember. De ha olyan helyzetbe tesszük, ahol nincsenek korlátok körülötte, akkor el fog romlani” – mondta. Emlékeztetett arra is, hogy Orbán Viktor pályája kezdetén sokak szemében szintén őszinte és demokratikus politikusnak tűnt.
A professzor szerint a valódi rendszerváltás lényege ezért nem egyszerűen egy új politikai vezető megválasztása lenne, hanem egy olyan alkotmányos rendszer megteremtése, amely képes korlátozni a hatalmat – bárki is gyakorolja azt.
