Sikerült a magánegészségügy felé terelni az embereket
Az, hogy mennyire próbálnak áttérni a magyarok a magánellátásokra, jól mutatja, hogy az egészségpénztárak első féléves tagdíjbevétele 33,6 milliárd forintra ugrott, ami 25 százalékkal több a tavalyinál. A munkavállalók egyéni befizetései az önsegélyező- és egészségpénztárakba több mint 27, a munkáltatói befizetések csaknem 14 százalékkal nőttek 2023-hoz képest.
Aki teheti, hátat fordít az állami egészségügynek, és keresi a magánorvosi ellátásokat – egyebek között ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most megjelent adataiból. Az idei első félévben 31 ezerrel nőtt az önsegélyező- és egészségpénztárak taglétszáma, amely most már meghaladja az 1,155 milliót. Ezek a pénztárak jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy különféle egészségügyi termékeket és szolgáltatásokat adókedvezménnyel támogatva vegyenek igénybe a tagok és közeli hozzátartozóik, emellett pedig számos önsegélyező szolgáltatást is nyújthatnak – írja a Bank360 összefoglalójában.
Ennek nyilván adóoptimalizálási okai voltak, az év végéig elkönyvelt befizetésekre lehet ugyanis visszaigényelni a következő év tavaszán a 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos szja-visszatérítést. Az idén hat hónap alatt 15,85 milliárd forintot utalt vissza a NAV a pénztártagok számláira, 17 százalékkal többet, mint tavaly.
A pénztári alapok is szépen híznak, a félév végén már csaknem 90 milliárd forint volt a fedezeti alapban, amely a tagok egyéni számláinak az egyenlege. Egy átlagos pénztártagnak ez alapján 77,5 ezer forintja volt a számláján.
A szolgáltatási kiadások listáját egészen eddig a gyógyszervásárlások vezették.
Több mint 18,43 milliárd forintot fordítottak erre, miközben gyógyszerre 18,26 milliárdot költöttek. A harmadik helyen a gyógyászati segédeszközök, például szemüvegek, hallókészülékek vásárlása áll, erre 6,7 milliárd forint ment el.
A teljes egészségpénztári költés az idei első félévben 47,8 milliárd forint volt, ez a három szolgáltatás tette ki a tagok kiadásainak több mint a 90 százalékát.
