Simkó Edit: vissza kell venni a politikusok hatalmát, mert elszálltak tőle

Mikor az ember hivatást választ, akkor van róla egy ideálja, és nagyon fontos, hogy néha megálljunk és ránézzünk, hogy most hol tartunk. Én az ideámtól messze elkeveredtem, mert számomra egy pedagógus az egy szabad, autonóm lény, aki a legnagyobb szabadságban, a tudománya iránt elköteleződve próbálja átadni a tudás szeretetét. Nem feltétlenül csak a saját tudományáét, hanem a kíváncsiságot a világra, hogy az fontos. Ami most történik, az ezt megakadályozza, illetve rengeteg hazugságra és tisztességtelenségre kényszeríti a pedagógusokat, ami megint csak nem elfogadható – magyarázta Simkó Edit.

„Nekem ebből elég volt, de ugyanúgy harcolok az oktatásért” – mondta. Úgy gondolja, sok kollégája megbántódik, de szerinte, aki 2023-ban azt mondja, hogy pedagógus, az azt is állítja ezzel, hogy vele annyiszor lehet fölmosni a padlót, ahányszor akarják, és nem csak azért, mert koszos a padló, hanem hobbiból is, egyszerűen csak erőfitogtatásból. „Ez az egész rendszer, ami kialakult az oktatásban, egy abuzív rendszer. És mint pszichológus pontosan tudom azt is, hogy egy abúzusból csak úgy lehet kiszállni, ha az áldozat is segít, erőt ad, mert ha nem teszi meg, akkor ez folytatódik a végtelenségig”.

Nagyon sok kolléga azonban nem tud rálátni a saját munkájára, mint az abuzív kapcsolatban, amikor a gyerekkel lehet zsarolni, mert a tanítványaikról tudják, hogy mennyi minden nehezíti még az életüket azon kívül, hogy az iskola rendszerében is sok esetben sérülniük kell. És nem mernek lépni, mert jaj, akkor mi lesz velük? Nem tudják elképzelni magukat, csak pedagógusnak. Pedig azt gondolja, hogy egy ember akkor van rendben az életben, ha tud átmenetileg más is lenni, ha tud váltani, hiszen „az élet annyira klassz, és annyi minden lehetek még én is.”

A pedagógusok beletörődtek a helyzetükbe? – kérdezte Bolgár György. Bízom benne, hogy ezt a sok munkát és áldozatot, amit eddig belefektettek, nem hagyják veszni azzal, hogy leállnak a tiltakozással, mint ahogy én sem álltam le, támogatom és segítem őket – válaszolta Simkó. A szakszervezetek is szerveződnek, talán kicsit végre radikalizálódnak is, mert erre nagyon nagy szükség volna. „Azt tudom, hogy például két középiskola bejelentette, hogy emelt szinten nem hajlandó érettségiztetni. Ha ezt megcsinálják, az egy nagyon komoly érvágás lesz. Nagyon sok kollégáról tudjuk, hogy év végére tartogatja a lemondását, tehát lesz baj elég.”

„Én úgy mondtam föl, hogy konkrétan leírtam, mi az, amiért hajlandó lennék dolgozni. Ugyanis egy nagyon nagy félelmem az, hogy a kormány tovább bomlasztja az oktatást, ha kap végre pénzt az EU-tól. Ad egy kicsivel nagyobb béremelést, amitől aztán sokan befogják a szájukat, és fel fogják adni az oktatás fölszabadítását. Megnyomorítjuk a következő nemzedékeket, a jelen gyermekeit, és egyszerűen az országunk olyan mély szintre fog süllyedni, hogy nem fognak minket jegyezni Európában” – magyarázta a tanárnő, aki szerint meg kéne láttatni azt az emberekkel, hogy ma a munkaerőpiacon ezzel a tanultsági nívóval nem vagyunk versenyképesek. Egyszerűen, ha már kiírnak egy állást, az már nemzetközi – persze nem a szalagnál állás. Kicsit kéne csak gondolkodnia az embereknek – javasolta. 

Eközben egy proli társadalmat teremtünk meg, amikor egy nyolc általánost se végzett azt hiszi, hogy beleszólhat az oktatásba. De miért ne tehetné, ha egy Rétvári – jogász – Bence elmondhatja, hogy abból a tankönyvből jól lehet tanítani? Ha egy Pintér – rendőr – Sándor azt mondhatja, hogy márpedig az oktatásnak így és így kell folynia, és a magatartási problémákat iskolaőrökkel kell megoldani, nem szakemberekkel. Nagyon nagy hiba, hogy szakmákat nem a szakmák irányítanak, hanem káderek, ideológiailag megfelelő valakik. Pedig ezt már ismerjük, ebbe már bukott bele az ország, elég rendesen – gondolkodott hangosan a tanárnő.

„Talán rájövünk arra, hogy a politikus szakma túldimenzionálta magát és talán fölébrednek az emberek, hogy az ügyek mellé oda kell állni, saját ügyüket állampolgárként képviselni, és nem pártkatonaként gondolkodni. Vissza kell venni a politikusok hatalmát, mert elszálltak ettől. Magyarországon hatalmas szakadék van a morál és a jog között, és ez nagyon aggasztó, mert ez mindig bajhoz vezet. Mindenkinek vállalnia kell, hogy állampolgár, és nem tűri el azt, hogy vele bármit meg lehessen csinálni. Azt mondják, hogy radikális, meg harcos vagyok. Én szimplán állampolgárnak érzem magam, aki egyszerűen rangon aluli helyzetekbe nem megy bele, és szerintem ezt kéne tennie minden állampolgárnak. És ami az oktatásban történik, az finoman szólva rangon aluli. Hogyha elég sokan megtesszük, akkor már kénytelen lesz foglalkozni ezzel a problémával a kormány, nem úgy, ahogy eddig, hanem valódi módon” – véli Simkó Edit.

A Klikk TV Tíz című műsora ide kattintva nézhető meg.