Simkó Edit: visszaüt az elhanyagolt gyermekvédelem

Nagyon kemény munkával nagyon komoly csatát nyert a demokráciára vágyó országfél, elértük, hogy a társadalom egy oldalra állt. De nagyon fontos, hogy a fókuszt ne veszítsük el. Ugyanis, amiért összeállt az összes ellenzéki párt, amiért sikerült az Országos Közös Akaratnak (OKA) összeszervezni, hogy mindenki ott legyen, és megértse, a civilsége a legfontosabb, az a gyerekvédelem volt. 

Ez a gondolat hangzott el a Klubrádió egyik adásában Simkó Edittől és emiatt kérte a Hírklikk is beszélgetésre.  

A tanárnő arra a múlt szombati tüntetésre utalt vissza, amelyen civilek és pártok képviselői közösen tiltakoztak a Sándor palota előtt, amiért az államfő kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesének, aki éveken át eltusolta főnöke pedofil bűncselekményeit. A demonstráción világosan kiderült: ez nem pártpolitikai ügy, ez az egész nemzet ügye, a felháborodás pedig országos.

Simkó Edit azt gondolja, most sem arról kellene beszélni, hogy ki legyen a köztársasági elnök, mert Magyarországon nincs objektív tájékoztatás, ezért a választás teljesen értelmezhetetlen kategória. És amíg erről beszélnek, aközben is nem egy gyereket bántalmaznak az országban. Szerinte nagy baj, hogy a hangsúly eltolódott a gyerekekről, és azt is mindenkinek látnia kellene, éppen a valódi gyermekvédelem témája tudta összefogni a társadalmat. 

Amikor a Fidesz az új – gyermekvédelminek nevezett – törvény bevezetésekor „előadta magát” – folytatta a tanárnő –, azzal a zsigeri félelemmel operált, hogy azért kell a szigorítás, mert majd az óvodában az LMBTQ-közösség másneművé akarja operálni a gyerekeket és még hasonló hülyeségek hangzottak el. Ezzel lehetett „jó” ellenségképet csinálni egy közösségből, mert azt mondták, mindez a gyerekeinkkel történne. Aztán jött a háború, ahol az életről volt szó, és a Fidesz ugyanígy a zsigeri félelmeinkre apellált. Zsigeri félelmeket oltottak belénk.  

Simkó Edit úgy látja, a pedofil mentegetőjének adott kegyelem ügyében azért is lehetett együttes fellépésre ösztönözni a társadalmat, mert a Fidesz felkeltette a zsigeri félelmeinket. Csakhogy ebben az esetben „visszanyalt a fagyi”. Hiszen az emberek föl voltak készítve arra, hogy a gyerekeink veszélyben vannak, és kiderült, tényleg veszélyben vannak. A pedofil kegyelem ügyében tényleg megtették a morálisan megengedhetetlent, és mindegy is, milyen összefonódás okán, de fölmentettek egy bűnpártolót, aki még inkább bűnös, mert azoktól a gyerekektől vette el az utolsó fegyvert, a lehetőséget, hogy szóljanak, akiket tényleg bántottak. Bizonyos értelemben nagyobb a bűne, mint a pedofilnak, mert a pedofília egy aberráció, egy betegség, ami, ha manifesztálódik, akkor bűn. De az embernek kell tudni uralkodni az ösztönein. Ha a pedofil nem tud az ösztönein uralkodni, akkor bűnt követ el. De az még szörnyűbb, ha egy ember tudatos döntések sorozatával támogat egy ilyen bűnt. És egy ilyen embert mentettek föl. 

Simkó Edit álságosnak és hazug propagandának tartja, hogy ebben az országban azt mondja a hatalom, szereti a gyerekeket, miközben a gyermekek védelme soha nem látott mélységbe süllyedt. A valós problémákkal ugyanis nem foglalkoznak. A gyerekvédelem három nagy tartópillére a szociális háló, az oktatás és az egészségügy lenne. Csakhogy ezeket rohasztották le teljesen, ezekkel kapcsolatban nincs is gondolatuk a fideszeseknek. Toldozás-foldozás folyik csak. Mindig elmondják, hogy mennyire fontosak a gyerekeink, de miért mindig az iskolai menza a legrosszabb menza, miért mindig az iskolaépületeket hanyagolják el, miért a pedagógus a legrosszabbul kereső értelmiségi? 

Az oktatás és a gyermekvédelem egy védetlen vár – fogalmazott a tanárnő –, mert akiket meg kell védeni, azok nem tudják az érdekeiket képviselni. A gyáriparosok tudják az érdekeiket képviselni, mert gazdasági hatalmuk van. A gyerekeknek nincs semmijük, szavuk sincs, választani se tudnak. Ki vannak téve a felnőttek kényének, kedvének. Az állami gondozott gyerekek pedig mindig is nehezebb helyzetben voltak. 

A gyermekvédelem már nagyon régen nagyon rossz állapotban van, ahogy a családvédelem is egy nagy kamu – folytatta Simkó Edit. A fehér középosztály számára jelent valamit, mert kapott olyan kedvezményeket, amikkel családtámogatásként tud élni. De azok, akik igazán támogatásra szorulnak, valójában egyre lejjebb szakadnak, és egyre jobban elvesznek a mai magyar helyzetben, egyre nyomorultabbak lesznek. Ők nem fogják tudni felemelni a szavukat, sose tették, az egész társadalom pedig végignézi, hogy ez történik az oktatással, az egészségüggyel, a gyerekvédelemmel, a szociális szférával. 

Mégis, miért tűri ezt a társadalom – tettük fel a kérdést Simkó Editnek, aki erre úgy reagált, csak ötletei vannak arra, miért így alakult ez. Szerinte arról van szó, hogy elvesztettük az egymás iránti szolidaritásunkat, egyre jobban „kaparunk” azért, hogy megéljünk, hogy legalább azt a színvonalat tudjuk tartani, amin voltunk. Persze, ez nem sikerül, egyre inkább kiszolgáltatottabb helyzetben vagyunk, és egyre rosszabb mindenkinek. Ilyenkor pedig mindenki sokkal jobban csak saját magával foglalkozik, önzővé válik. Nem lesz szociális érzékenysége, nem lát tovább az orránál, és nem érti például, hogy egy ország felemelkedésének a titka a jó oktatás.  

Az pedig, hogy meglássuk, változott-e valami, egy nagyon lassú folyamat – magyarázta a tanárnő. Ha most, ebben a pillanatban egy jó tündér koppintana a varázspálcájával, hogy minden jó legyen az oktatásban, és valóban minden gyerek minőségi oktatást kapna, lenne lehetősége felemelkedni, és el lehetne hagyni az értelmezhetetlen gyerekszegénység kifejezést, mert minden gyerek családban él, akkor is tíz év kellene ahhoz, hogy lássuk, valami valóban történt. De tudjuk, hogy ilyen nem lesz. Most viszont egyre jobban leszakadnak az emberek, egyre kevésbé tudják az érdekeiket képviselni. Annak a családnak, amelyiknek nincs pénze megfizetni a jó oktatást, a gyereke lefelé indul majd a társadalmi ranglétrán. Az emberek pedig nem látják a gondokat, mert annyi „szúrást” vittek be a társadalomba, hogy inkább mindenki a saját problémáját akarja megoldani. Nem látják át, hogy tovább kellene mindezt gondolni. 

Azok a gyerekek pedig, akik gyerekvédelemre szorulnak, többszörösen kitettek ennek az egésznek. A gyerekvédelem meg az állami gondoskodás pedig a legcinikusabb kifejezés, merthogy ezek nem léteznek – fogalmazott Simkó Edit. 

Épp ezért, az ellenzéki pártoknak a politikai szál mellett, érdemes lenne ezzel a kérdéssel is párhuzamosan foglalkozniuk, mert gyerekek vannak bajban. Azt is meg kellene érteniük, a csalódott embereket azzal tudják maguk mögé állítani, amiért összeálltak február 10-én, és amiért buknia kellett a köztársasági elnöknek és a volt igazságügyi miniszternek. Mert a magyar nemzet ebben a kérdésben még egységes tudott lenni, sőt, a Fidesz is ki tudta mutatni a méréseiben: ez számára „bukta”. 

Mindehhez a tanárnő még azt is hozzátette, „nem szabad abbahagyni a gyermekvédelmen való munkálkodást, mert ők a jövőnk”. Ha nem oldjuk meg az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátás kérdését, az nagyon megterheli a gazdaságot, mert akkor ezeket a mostani gyerekeket felnőttként is, folyamatosan el kell majd látni, mivel magukat nem fogják tudni. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a társadalom testét folyamatosan és minden ízében egészségesen kell tartani. 

Simkó Edit szerint, ha nem vigyázunk, tarthatunk attól, hogy ugyanazt fogjuk átélni, mint a rendszerváltásnak nevezett történelmi helyzetben több mint 30 éve: ugyanazok maradtak, csak átmentették magukat egy újabb színezettel az Orbán-famíliával, meg a Fidesz-érával. Így menti magát tovább jogutóddal az „ezek ugyanazok párt”.