Soha nem látott mértékű közpénz-kiszivattyúzás zajlott Magyarországon
Az új kormány megalakulása után az egyik legfontosabb politikai ígéretté az elmúlt 16 év közpénzügyi és korrupciós ügyeinek feltárása, valamint az elszámoltatás vált. A Klikk TV Mélyvíz című műsorában Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a folyamat sikeressége nem pusztán politikai elhatározás kérdése, hanem alapvetően intézményi feltételeken múlik, különösen az igazságszolgáltatás és a kontrollintézmények függetlenségének helyreállításán. Szerinte csak ezek megléte esetén van reális esély a jogsértéssel szerzett vagyonok egy részének visszaszerzésére.
A beszélgetés kiindulópontját Kármán András leendő pénzügyminiszter nyilatkozata adta, amely szerint „olyan mértékű közpénz-kiszivattyúzás zajlott Magyarországon, amire nem volt még példa Európában”. Martin József Péter úgy reagált, hogy bár a kijelentés súlyos, a jelenség létezése nem új felismerés a szakmai közeg számára. Mint mondta, az elmúlt években többször is felmerült, hogy a közpénzek elosztása nem transzparens módon történt, azonban most az a kérdés, hogy egy politikai fordulat után valóban megteremthető-e az a jogi és intézményi környezet, amely lehetővé teszi az elszámoltatást.
Az intézményi függetlenség mint „nulladik lépés”
Martin József Péter hangsúlyozta, hogy a vagyonvisszaszerzés és az elszámoltatás nem indulhat el anélkül, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége helyre ne állna. Mint fogalmazott, ez a „nulladik lépés”, amely nélkül minden további kísérlet sérülékeny és politikailag támadható marad. Szerinte nemcsak a bíróságok, hanem a teljes ellenőrző intézményrendszer – beleértve az ügyészséget és az Állami Számvevőszéket – függetlenségét is biztosítani kell.
A szakértő szerint az új kormány kétharmados felhatalmazása esetén képes lehet arra, hogy viszonylag rövid időn belül végrehajtsa ezeket a strukturális reformokat, akár alkotmánymódosításokkal is. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az intézményi bizalom helyreállítása nem automatikus folyamat. A műsorban felvetett kérdésre, amely a jelenlegi legfőbb ügyész szerepére vonatkozott, úgy válaszolt, hogy a hitelességi probléma miatt nem elegendő a meglévő vezetők „átállása” vagy irányváltása.
„A közvélemény számára nem hitelesek azok a vezetők, akik az elmúlt években egy politikai és gazdasági érdekstruktúrában működtek” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az intézmények vezetését olyan szakembereknek kell átvenniük, akiknek integritása nem kérdőjelezhető meg.
Balásy-ügy: rendszerszintű korrupció és közpénz-átcsatornázás
A beszélgetés egyik központi témája a Balásy Gyula érdekeltségeihez köthető állami megbízások rendszere volt. A műsorban elhangzott, hogy a vállalkozói kör mintegy 1100 milliárd forint értékű állami megbízást nyert el az elmúlt években, miközben jelentős osztalékot vett ki a cégekből. Martin József Péter szerint ez az ügy nem egyedi eset, hanem egy szélesebb rendszer működésének példája.
Úgy fogalmazott, hogy „Balásy Gyula nem egy magányos korrupt harcos volt”, hanem egy olyan struktúra része, amelyben az állam maga is közreműködött a közpénzek magánvagyonokká alakításában. Szerinte a rendszer lényege az volt, hogy közpénzek jelentős része olyan csatornákon keresztül áramlott, amelyek végső soron politikai és gazdasági érdekcsoportokat szolgáltak.
A szakértő szerint az elszámoltatás egyik kulcskérdése a pénzmozgások pontos feltárása lesz. Ez nemcsak a szerződések és kifizetések vizsgálatát jelenti, hanem azt is, hogy a túlárazott közbeszerzésekből származó összegek milyen módon kerülhettek vissza különböző szereplőkhöz. Hangsúlyozta, hogy a bizonyítás bonyolult lesz, de nem lehetetlen: a piaci árakhoz viszonyított eltérések és a közbeszerzési eljárások elemzése fontos kiindulópontot jelenthet.
Propaganda, hűtlen kezelés és a jogállami keretek helyreállítása
A műsorban külön hangsúlyt kapott a kommunikációs és médiamegrendelések rendszere is, amelyben Martin József Péter szerint a közpénzek nem közcélokat, hanem pártpolitikai célokat szolgáltak. Úgy vélte, hogy ez önmagában is felveti a hűtlen kezelés gyanúját, mivel a közpénzek felhasználásának átláthatósága és célhoz kötöttsége sérült.
A Transparency International vezetője szerint a korrupció nem csupán egyéni visszaélések sorozata volt, hanem rendszerszintű működés, amelyben az állami intézmények nem akadályozták, hanem sok esetben segítették a közpénzek magánosítását. A beszélgetés során hangsúlyozta, hogy a teljes folyamat jogi lezárása kizárólag független bírósági döntések révén történhet meg, politikai beavatkozás nélkül.
A jelenlegi nyomozati aktivitással kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az ügyészség és más hatóságok fokozott működése részben a megváltozott politikai környezet következménye lehet, ugyanakkor önmagában nem elég a bizalom helyreállításához. A hiteles igazságszolgáltatás feltétele szerinte az, hogy az intézmények teljesen mentesek legyenek a politikai befolyástól, és képesek legyenek következetesen végigvinni a büntetőeljárásokat.
Végezetül arra is kitért, hogy a jogállamiság helyreállítása hosszabb folyamat lesz, amelynek része lehet Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez is. Szerinte csak egy ilyen integrált európai és hazai intézményi rendszer képes arra, hogy a feltárt ügyekben valódi felelősségre vonást és vagyonvisszaszerzést eredményezzen.
