Sok információt tart titokban a magyar kormány
A HVG-nek első fokon igazat adott a bíróság abban, hogy a kormány nem titkolhatja el a döntéseit – adta hírül a liberális osztrák lap, amely ennek kapcsán elemezte a Magyarországon még megmaradt független sajtóorgánumok helyzetét és a kormány titkolózó politikáját.
A független orgánumokból elenyészően kevés maradt meg mára, és ezek túlélése is hajszálon függ, mert Orbán teljesen a maga javára építette át a médiarendszert. A függetlenek alig jutnak hirdetésekhez, nem részesülnek támogatásban, és jogi helyzetük miatt is aggódniuk kell, ráadásul súlyosan megnehezíti a munkájukat, hogy a kormány többnyire nem válaszol a kérdéseikre – sorolja a nehézségeket a Der Standard cikke.
A HVG adatai szerint a kormány 2010-es hatalomra kerülésétől 2022. áprilisáig összesen 1836 olyan politikai döntést hozott, amely nem került a nyilvánosság elé. Az ezekkel kapcsolatos kérdésekre a válasz mindig ugyanaz: a döntések az életbe lépésüktől kezdve tíz évre nem nyilvánosak, mert „előkészítő anyagnak” tekintendők. Azonban ezt most megcáfolta az első fokú ítélet, és ha a fellebbviteli bíróság helyben hagyja a döntést, a kormány kénytelen lesz közzétenni 30 ilyen intézkedést, amit a tíz év letelte után sem tett nyilvánossá.
A hivatalosan közzé nem tett döntések mellett léteznek titkosnak minősítettek is, ezek kapcsán általában biztonsági okokra hivatkozik a kormány. Ilyenek egyébként mindenhol vannak.
Magyarországon azonban létezik még egy harmadik kategória is, az úgynevezett „kétezres” törvények, amelyek az elnevezésüket arról kapták, hogy 2-sel kezdődő, négy számjegyű számmal jelölik őket. Ezek nem titkosak, de nem is teszik közzé őket, csak az érintettek kapnak róluk tájékoztatást. Véletlenszerűen néha ilyenek is nyilvánosságra kerülnek, például ha valaki, aki megkapta a tájékoztatást, informátori szerepet vállal. Legutóbb tavaly ősszel volt egy ilyen „szivárogtatás”, akkor, amikor a kormány egy hónapra leállított nagyon sok kifizetést. Akkoriban a kormány azt állította, hogy ilyen döntés nem létezik.
A kormány sok információt tart titokban – állítja Marius Dragomir, a korábban a CEU-hoz tartozó nemzetközi Média és Újságírás Kutató Központ (Media and Journalism Research Center) munkatársa, aki régóta kutatja a magyar sajtó helyzetét. Kifejtette: alighanem olyan döntésekről van szó, amelyek a kormányzat kétes ügyleteivel állnak kapcsolatban, mint például az adóbevételek elköltése.
Az első fokú ítélet már egy kis győzelem, de még nem sokat jelent, mert a kormánynak 15 napja van a fellebbezésre, és akkor következik egy újabb menet egy fellebbviteli bíróságon, amely még dönthet a kormány javára.
A HVG illetékesét idézve a szerző azt írta: mindenesetre a bíróságokat Magyarországon elvben még mindig függetlennek lehet tekinteni, és a kormány kifogásai annyira nevetségesek voltak, hogy a hetilap és portál győzelemre számít.
A Der Standard Kovács Zoltán szóvivőtől és a magyar belügyminisztériumtól is kért állásfoglalást arra nézve, hogy a kormány miért nem akarja nyilvánosságra hozni a döntéseit. Választ azonban nem kapott.
