"Sokat akar a szarka" – Miért nem lehet egyetlen csapásra lebontani a régi rendszert?
A független intézményvezetők leváltásának jogi és politikai korlátairól, a rendkívüli energiaválság kihívásairól, valamint az Európai Unió felé vállalt kötelezettségek teljesítésének halaszthatatlanságáról beszélt Magyar György ügyvéd a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. A szakértő rámutatott: a jogállamiság helyreállítása összetett folyamat, az új hatalomnak pedig az alkotmányos fékek rendszere mellett a klímaváltozás okozta haváriahelyzetekkel is meg kell küzdenie.
Jogállami fékek vagy rejtett aknák a hatalom útjában?
A magyar közélet egyik legégetőbb kérdése, hogy a korábban 12 évre kinevezett közjogi méltóságok és intézményvezetők – köztük Vindisch László, az Állami Számvevőszék elnöke – kötelesek-e lemondani pozíciójukról. Magyar György ügyvéd kifejtette, hogy a kérdésben mindkét oldal érvelése megérthető. Az ÁSZ szerepe speciális: ellenőrzi a pénzmozgásokat, követi az állami pénzek sorsát, és felelősségre vonja a közpénzzel nem megfelelően gazdálkodó szereplőket. Nem véletlenül nevezik ki az elnököt 12 esztendőre, hiszen a jogalkotó szándéka szerint ennek a tisztségnek át kell ívelnie a kormányzati ciklusokon. Vindisch László logikája alapján a mandátuma 2034-ig szól, és „pont az a funkciója, arra választották meg, hogy az állami működést meg a pártok működését kontrollálja.” Ezzel szemben a választási felhatalmazással rendelkező új kormányzat és Magyar Péter azon az állásponton van, hogy a korábbi rendszer szisztematikusan leépítette a demokráciát, az ellenőrző szervek pártpolitikai determináltsággal működtek, így elengedhetetlen a csere.
Magyar György hangsúlyozta: bár a társadalmi többség elvárja az elszámoltatást, a vezetők jogszabályváltozásokkal történő elmozdítása nem mentes a jogi aggályoktól. Az ilyen típusú intézkedések rejtett aknákat rejtenek magukban, hiszen az érintettek az Alkotmánybírósághoz vagy a Strasbourgi Emberi Jogok Bíróságához fordulhatnak. Ha a váltás nem önkéntes lemondással történik, a jogi csűréscsavarások lehetőséget adnak az ellenérdekű feleknek a támadásra. Bár a legfőbb ügyész lemondott, a Kúria vagy az ÁSZ elnökének ügye továbbra is nyitott meccs. A jogalkotás során vétett hibák vagy a Velencei Bizottság állásfoglalásainak figyelmen kívül hagyása olyan jogi következményekkel járhat, amelyek felülírhatják az átalakításokat.
Energiaválság és elmaradt beruházások fojtogatják az országot
A politikai és jogi struktúrák átalakítását jelenleg jelentősen lelassítja az országra nehezedő energetikai haváriahelyzet. Magyar György kiemelte, hogy a Duna drasztikus apálya, a Paksi Atomerőmű hűtési nehézségei és az energiaválság olyan sürgető kényszerhelyzetet teremtettek, amelyek elterelik a figyelmet az intézményvezetők leváltásáról. A szakértő rámutatott, hogy a korábbi hatalom nem törődött a klímaváltozással, nem volt környezetvédelmi minisztérium, és az EU-s pénzeket sem vízgátak kiépítésére vagy Paks hűtésbiztonságára fordították. „Eddig mi árvízre voltunk felkészülve, nem erre az apályra” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a beruházások elmaradása miatt most óriási a baj.
Az elmaradt fejlesztések és az orosz függőség most bosszulják meg magukat, amikor az ország kénytelen 50-100 milliárdos többletköltségekkel számolni. A közvilágítás lekapcsolása és a lakossági takarékoskodásra való felhívások mind azt jelzik, hogy a meglévő energiamennyiséget be kell osztani. Magyar György szerint ebben az extrém helyzetben Magyar Péter kormánya jól vizsgázik, míg az ellenzéki pártok magatartása – amelyek még mindig a kampány hangulatában égnek és a „dögöljön meg a szomszéd tehene” elvet követik – hátráltatja a közös fellépést. Az energetikai gondok ugyan elodázhatják bizonyos tisztségviselők távozását, de a gazdasági stabilitás most elsőbbséget élvez.
Európai uniós pénzek és a társadalmi türelem határai
A válságkezelés és a jogállami reformok sikerének kulcsa az európai uniós források mielőbbi hazahozatala. Bár politikai egyezség már van, a tényleges pénzutalásokhoz szigorú mérföldköveket kell teljesíteni, mint például a KESMA megszüntetése vagy az elszámoltathatóság jogi garanciáinak megteremtése. Az EU-s források elengedhetetlenek az infrastruktúra fejlesztéséhez, ám a vállalt jogszabályváltozások határideje rendkívüli időnyomás alá helyezi a kormányzatot. A felhalmozódott gazdasági és természeti akadályok miatt lelassulhat az alkotmányozási folyamat és az infláció elleni küzdelem is.
Magyar György hangsúlyozta: a társadalomban türelmetlenség tapasztalható, sokan azonnali felelősségre vonást követelnek, ám a hatalomnak el kell kerülnie a kapkodást. A jól ismert mondás alapján – „sokat akar a szarka, de nem bírja a farka” – nem lehet minden fronton egyszerre áttörést elérni. A választók felhatalmazása a jogállam visszaállítására és a vagyonszerzések elszámoltatására szól, de ennek megvalósításához átlátható kommunikációra és a lakosság kitartó bizalmára van szükség, hiszen a tönkrezúzott rendszerek újjáépítése hosszadalmas feladat.
