Soós Eszter Petronella: a soros uniós elnökség egyértelműen politikai tét Macron számára
A francia államfő közölte: kifejezetten bosszantani akarja az oltatlanokat, majd amikor jelentős felháborodás követte a kijelentéseit, rátett egy lapáttal, mondván: nem bánta meg a szavait és az ötmillió oltatlanra akar hatni. Ennek több százezres tüntetés lett az eredménye Franciaországban. A fejleményekről a francia közéleti kérdések szakértője, Soós Eszter Petronella beszélt a Klikk FM Politikai nagyító című műsorában.
Nem mellékes tény, hogy januártól Franciaország az unió soros elnöke, valamint javában készülnek az áprilisi elnökválasztásra – felmerül a kérdés, hogy mindez összefügg-e Emmanuel Macron idézett lépésével? A Franciaország-szakértő egyértelműen összefüggést lát a francia elnök vitákat kavaró megnyilvánulásai és a választások, valamint az uniós szerepvállalás között.
„Mindezt az elnökválasztás prizmáján keresztül érdemes vizsgálni: mind az oltáselleneseknek és az oltást felvevőknek szánt üzeneteket, mind az uniós elnökséget. Ezek a kérdések a választási harcon keresztül nyernek politikai értelmet” – fogalmazott.
A járványhelyzettel kapcsolatos szigorításokról úgy vélte, hogy az egészségügyi adatokat áttekintve, a franciák is főleg az Omicron berobbanásától tartanak, a több százezres napi esetszám erősen leterheli a francia egészségügyet. Véleménye szerint arra nehéz korrekt szakmai választ adni, hogy mindez mennyiben segíti Macron politikai szándékait. A politikai közbölcsességet idézve jelezte, hogy „válságban, háborúban nem váltanak kapitányt”, ez némileg erősítheti azokat, akik hivatalban vannak.
Soós Eszter Petronella felidézte azt a múlt heti francia belpolitikai vitát, hogy a védettségi igazolvány átalakulhat-e oltottsági igazolvánnyá és tovább korlátozzák-e az oltatlanok szabad mozgását. Mint idézte, ezzel kapcsolatban „Macron nagyon érdekeset és karcosat nyilatkozott. Azt mondta, hogy neki abszolút szándéka azokat piszkálni, akik nem hajlandók beoltatni magukat, ami a jogosultak hozzávetőleg tíz százalékát jelenti. Ebből természetesen hatalmas politikai vita lett és a közvéleményt erősen megosztja. A közvélemény-kutatásokból az derül ki, hogy a megkérdezettek nagy része egyetért ezzel, de a formáját problematikusnak tartják. A megnyilatkozás mindenesetre letarolta a sajtót, a kommunikációs szerepét betöltötte, azt viszont még korai megítélni, hogy ártott-e az elnöknek vagy sem”.
Az borítékolható, hogy a francia elnök bejut az elnökválasztás második fordulójába, de, hogy ott ki lesz az ellenfele, azt egyelőre korai latolgatni. Valószínűleg két hölgy közül kerül ki, vagyis a gaulleista Valérie Pécresse vagy a szélsőjobboldali Marine le Pen lesz az. A szakértő megítélése szerint a jelen állás alapján, Macronnak le Pen lenne az ideális ellenfél, amint ez fordítva is igaz.
Franciaország uniós elnökségére rátérve, felmerül a kérdés, számítani lehet-e arra, hogy Macron kihasználja az alkalmat és megpróbálja keresztülvinni viszonylag radikális európai reformelképzeléseit. A politikai szakértő szerint ennek lehetősége abból a szempontból korlátozott, hogy a lisszaboni szerződés óta az Európai Tanácsnak állandó elnöke van, „ami azt jelenti, hogy a soros elnökség szerepe jelentősen lecsökkent. A soros elnökségek azt remélhetik, hogy számukra fontos ügyeket meg tudnak jeleníteni, előre tudnak lökni. Nyilván ez a franciák ambíciója is. Emmanuel Macronak azonban van egy politikai ambíciója is: „az első három hónapot „kimaxolja”, ő európai elnökként pozícionálja magát, tehát ez az európai feladat jól jön a kampányában. Ez azt jelenti, hogy egy nagyon sűrű 90 nap következik, az első kulcsdátum január 19-e lesz, Macron akkor mond beszédet az Európai Parlamentben és ott lesznek ellenfelei. Ennek a soros elnökségnek politikai tétje van a számára” – nyilatkozta a Klikk FM műsorában Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő.
