Sorra utasítják el a nem kormánypárti vezetésű falvak pályázatait

Így van ez Kübekházán, Hernádszentandráson és a Hódmezővásárhely melletti Mártélyon is. Ezeket a településeket nem titkoltan ellenzéki érzelmű polgármesterek vezetik, szerintük nem kérdés, hogy ezért maradnak ki a pályázatokból. 

Hétből hét pályázatuk nem nyert – mondta az RTL-nek Kübekháza polgármestere, Molnár Róbert. Nincs hűtőjük az elhunytaknak, játszóteret szerettek volna fejleszteni, tetőzési munkálatokra is pénzt kértek, de nem kaptak.

„Az fáj a legjobban, hogy a magyar falu programban hét pályázatot adtunk be, és abból hét nem nyert. Az egyik temetőfejlesztési pályázat, itt 35 millió forintra lehetett pályázni. Mi csak egymillió 600 ezerre pályáztunk, és még ezt is sajnálták tőlünk”

– vázolta fel Molnár. Az indoklásban azt írták, hogy a pályázat megfelelt ugyan a kiírásban meghatározott tartalmi, értékelési szempontoknak, de a rendelkezésre álló forrás kimerült.

Az elmúlt években egy traktort meg egy utca aszfaltozását sikerült pályázati pénzből fedezniük, előbbire az után kaptak keretet, hogy a polgármester megkérdezte a kormánypárti választókerületi elnököt, hogy miért nem nyer egyik pályázatuk sem. Azt a jó tanácsot kapta az illetőtől: „ne pofázzak, és akkor lesz pénz”.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádszentandráson Üveges Gábor vázolta fel, hogyan esnek el a pályázati pénzektől. „Ott tartunk, hogy az alapvető eszközeink nincsenek meg a mindennapi munkavégzéshez” – mondta a polgármester. A biogazdálkodásáról ismert faluban nagy szükségük lenne működő traktorra, a jelenlegit folyamatosan javítgatják, de most már hetek óta nem tudják használni a több mint harminc éves gépet.

A polgármester arról is beszélt, hogy politikai alapon bírálják el a pályázatokat, ugyanis választókerületi határokhoz kötik. „Kifejezetten pályázatírási célból nonprofit kft-ket hoztak létre választókerületenként, ezek az aktuális képviselő köré szerveződnek. Majdnem, hogy kizárólagosságot kérnek, követelnek a pályázatírásra. Azt mondják, hogy szabad mással is íratni, viszont egy képviselői láttam kell akár a magyar falu programnál is ahhoz, hogy egyáltalán bírálati szakaszba érjen a pályázat. Ha ez nincs meg, borítékolhatóan vesztes lesz a pályázat.”

A térség országgyűlési képviselője 2010 óta Demeter Zoltán, akit a Fidesz színeiben választottak meg. „Az ő jóváhagyása nélkül nem lehetnek nyertes pályázatok ebben a térségben” – magyarázta a polgármester.

Mártély polgármestere megérzi, hogy Lázár János nem szimpatizál vele. Több tucat sikertelen, két nyertes pályázat – ezt tapasztalja Putz Anita Mártélyon, amióta megválasztották polgármesternek, pedig folyamatosan próbálkoznak a pénzek lehívásával, hol bölcsődeépítésre, hol aszfaltozásra, amire éppen szükség van. A faluvezető függetlenként indult, azt mondta, semmilyen párttól nem kapott anyagi támogatást, kampányát saját maga és a családja finanszírozta. Már polgármesterként próbálta felvenni a kapcsolatot Lázárral, de hiába.

A független polgármester kitért arra is, hogy kis falusi iskolájuk üresen áll, mert a tankerület bezáratta, arra hivatkozva, hogy nincs meg a szükséges gyereklétszám. Putz Anita úgy látja, ha nem ő vezetné a települést, lehet, hogy az iskola ma is működne, mert országos szinten több olyan tanintézményről is tud, ahol kisebb létszámmal üzemelnek.

Felidézte, a helyzet akkor mérgesedett el jelentősen, amikor Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester győzelme után másfél évvel kapott egy levelet azzal a megjegyzéssel, hogy jelentesse azt meg a Promenád nevű helyi lapban úgy, mintha ő írta volna. A szövegben Márki-Zayt támadták, egyebek mellett olyanokat írtak benne, hogy „Csalódtam Márki-Zay Péterben, fel akarja használni a mártélyiakat arra, hogy a Fidesz és Lázár János ellen uszítson”. Putz Anita nem ment bele ebbe...