Sürgős intézkedést vár a pécsi Pride az unió bíróságától  

Mint ismeretes, a rendőrség a gyülekezési törvény márciusi szigorítására és az Alaptörvény 15. módosítására hivatkozva betiltotta az október 4-re meghirdetett Pécs Pride-ot. Ennek ellenérem néhány civil szervezet – a Liberties, az EDRi, az ECNL és a TASZ – sürgős, ideiglenes intézkedést kért az Európai Bíróságtól, s azt remélték, hogy felfüggesztik azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi a Pride-okon résztvevők biometrikus megfigyelését, továbbá kérték, hogy indítsanak kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen – írta meg a telex.

Azt is kifogásolták, hogy „miközben a magyar kormány tárgyal az uniós források feloldásáról, aközben egyre inkább megsérti a jogállamiságot az október 4-ére tervezett Pécs Pride betiltásával és az arcfelismerő technológia bevezetésével.”

Szeptember óta a médiát és közvéleményt élénken foglalkoztatta az ötödik pécsi Pride felvonulás betiltása. A Freedom of My Identity Emberi Jogi Fesztivál záróeseményeként szervezett utcai demonstrációt a rendőrség határozatban betiltotta a „gyermekvédelmi törvény” előírásaira hivatkozva. Az érintett civil jogvédő szervezetek szerint a tiltás nem csupán az LMBTQ közösség, hanem a magyar jogállam egészének problémája. Szerintük a hatósági döntés egy uniós tagállamban sérti a gyülekezéshez és véleménynyilvánításhoz való jogot, a tiltás önkényes jogszűkítés és a jogegyenlőség elleni fellépés.

Nem eső után köpönyeg ez a tiltakozás? – kérdeztük Remport Ádámot, a TASZ Közéleti Részvételi Programjának szakértőjét. Mire a civilek segítségkérő levele eljut a bíróság illetékeseihez, már javában készülhetnek a büntetési értesítések. Ő nem ennyire borúlátó. „A kötelezettségszegési eljáráson belül azt is kértük, hogy ez gyorsított eljárásban történjen, és az Európai Unió Bírósága függessze fel ezeknek a jogszabályoknak az alkalmazását. Ha ez megtörténne, akkor nem lehetne a kérdéses jogszabályok alkalmazásával elindítani a különböző eljárásokat sem, illetve, ha már megkezdődtek, akkor azokat nem szabadna lefolytatni” – nyilatkozta a Hírklikknek. 

Elismerte, a szabálysértési eljárásokat ennyi idő alatt valóban aligha lehet megállítani. Ha a rendezők végül úgy döntenek, hogy a tiltás ellenére is kivonulnak, akkor a rendőrség nem tehet majd mást, a kivonulókat felelősségre kell vonnia, érvényt kell szereznie a törvénynek. „Amikor elhatároztuk, hogy a mostani jogi környezet ellenére, megpróbálunk segítséget kérni az Európai Bizottságtól, abban bíztunk, hogy a brüsszeli adminisztráció megérti a helyzetet és nem késlekedik megtenni a szükséges lépéseket. Ha ennek hatására időközben a bíróság is kiadja a felfüggesztő döntését, akik ellen időközben szabálysértési feljelentést tettek, utólag tiltakozhatnak a büntetésük ellen. Hivatkozhatnak arra, hogy az uniós jog szerint időközben felfüggesztett szabály alapján vonnák őket eljárás alá. Ez egy erős hivatkozási alap lehet.”

A nyári budapesti rendezvény előtt a jogvédők felhívták minden résztvevő figyelmét, hogy ha a rendőrök helyszíni bírságokkal próbálkoznának, senki ne ismerje el a szabálysértés tényét. „Működhet” ez a módszer Pécsett is? Remport Ádám szerint a helyszíni bírság elfogadásával az a probléma, hogy ha valaki helyben elismeri a vétkességét, akkor elfogadja a kiszabott bírságot és azzal egyben lemond a jogorvoslatról is. Amennyiben ott, helyben, ezt valaki nem fogadja el, akkor utólag bármilyen büntetést is kiszabnak rá, azt a bíróság előtt meg lehet támadni. „Ez praktikusabb út lehet, mert a jogorvoslat esélyéről nem szabad lemondani” – tanácsolja a jogvédő. 

Lattmann Tamásnak kétségei vannak azt illetően, hogy ebben a helyzetben a Brüsszelhez forduló civil szervezetek rendelkeznek-e úgynevezett „aktív perbeli legitimációval”, amely felhatalmazná őket arra, hogy közvetlenül ideiglenes intézkedést kérhessenek az Európai Unió Bíróságától. A nemzetközi jogász szerint akkor kerülhet az ügy az EU bíróságához, ha azt a Bizottság – egy hosszabb, kötelezettségszegési eljárási folyamat végén – továbbítja nekik. Ezek az eljárások szakaszosak, egyeztetéssel, válaszadási határidőkkel járnak, ezért a bírósági döntés sem várható rövid időn belül. Szerinte gyors, ideiglenes intézkedést remélni irreális elképzelés. „Amennyiben a bizottság a kötelezettségszegési eljárást követően mégis átteszi a kérelmet az Európai Bíróságra, mert nem tud megállapodni az érintett állammal, csak abban az esetben és annak keretében lehet majd a felfüggesztés megfontolását kérni a bíróságtól.” Lattmann Tamás szerint ez most még zsákutcának tűnik. 

Valójában azt kifogásolják a pécsi utcai rendezvény kapcsán, hogy a hatósági fellépés, a tüntetőkről valós időben készülő felvételekhez kötött eljárás sérti az unió mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos rendeletét. „A Budapesti Pride előtt is már felvetődött ez a probléma, de akkor a hatóságok nem indítottak eljárásokat, Brüsszelben sem kezdeményeztek ebben az ügyben egyeztetést a kormánnyal, pedig már akkor is jól látható volt, hogy a magyarországi jogi és politikai rendszer – legalábbis a gyülekezési törvény módosítása nyomán – hatékonyan tudja akadályozni a kisebbségi érdekvédelmet” – mondta a jogász. Hozzáfűzte: hiába biztosít erre a magyar Alaptörvény - elvben - jogi utakat, mindenki számára világos, minden ilyen üggyel elrendelt tiltás a magyarországi jogállamiság egyik központi tesztje, amelyre uniós és nemzetközi szinten is felfigyeltek már.

Nem volna „okosabb”, ha a szervezők előbb megvárnák a luxembourgi döntést, és lemondanának a rendezvényről? „Mi nem vagyunk a rendezvény szervezői, de úgy tudom, hogy arra készülnek, mindenképpen megtartják” – mondta a TASZ munkatársa. „Jogvédő szervezet tagjaként azt gondolom, hogy minden állami tisztviselőnek alapvető kötelessége volna, hogy fenntartsa az alapjogok érvényesülését Magyarországon, azon a területen, ahol ő az államigazgatás valamely részét működteti” – jegyezte meg, arra utalva, hogy Pécs polgármestere a Pride ügyében támogató, de visszafogott álláspontot képvisel. 

„Nem hallgathatok akkor, amikor Magyarországon, Európa szívében az alapvető jogok sérülnek” – nyilatkozta Péterffy Attila, aki korábban is számos alkalommal kijelentette: olyan várost akar vezetni, ahol mindenki bátran élhet törvény adta jogaival. Ha valakit társadalmi sérelem ér, annak lehetősége legyen felszólalni. „Pécs nem törik meg! Büszkén és következetesen kiállunk amellett, hogy itt senkinek a szabadságát, senkinek az emberi méltóságát ne tiporhassa el a hatalom” – nyilatkozta a szabadpecs.hu portálnak. Bejelentette, közvetlenül a Pride-meneten nem vesz részt, mert a szervezők is arra kérték, ne váljon politikai akcióvá az esemény, ne vigyen pártpolitikai színt a demonstrációba. Sem az önkormányzat, sem ő maga nem akadályozza a rendezvényt, igaz, nem követi Karácsony Gergely példáját sem: nem minősíti hivatalosan önkormányzati eseménynek a demonstrációt.