Szelényi Zoltán: tipikus pótcselekvés az egészségügyi dolgozók razziázása

Németh-Kállai Szilvia 2024. április 23. 07:05 2024. ápr. 23. 07:05

Nem a „lógós” orvosok, szakdolgozók miatt maradnak el egészségügyi beavatkozások. Az esetek jelentős többségében egyszerűen hiányoznak a rendelkezésre álló kapacitások. Így reagált dr. Szelényi Zoltán orvos-közgazdász arra a hírre, hogy folyamatosan ellenőrizni fogják a dolgozók jelenlétét az egészségügyi intézményekben. Az MSZP egészségpolitikusa úgy látja, a dolgozók piszkálása fordítva is elsülhet, és az amúgy sem túl motivált gyógyítók egyszerűen távozhatnak a rendszerből.

Lengyel László, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára egy éve azt mondta a Magyar Kórházszövetség konferenciáján, hogy év végéig minden állami intézményben bevezetik a blokkolóórákat – emlékeztetett a Válaszonline. A helyettes államtitkár kijelentette, „Akinek nyolc órát fizetünk, az legyen bent nyolc órát.” Milyen tapasztalatokat szereztek azóta?

Természetesen jogos az elvárás, hogy minden dolgozó a munkahelyén töltse a munkaidejét. A betegforgalom azonban nem a jelenléti ívhez igazodik. Adódik, hogy túlórázni kell, és van olyan, amikor nincs munka. A sebész nem teheti le műtét közben a szikét, mondván, hogy lejárt a munkaideje. Tehát életszerűtlen a minisztérium elképzelése.

Mindenhová sikerült blokkoló órákat felszerelni?

Némely intézményben már megjelentek azok a blokkolóórák, amelyek arcfelismerő programmal rendelkeznek, és öt évre archiválják minden dolgozónak a belépéskor és kilépéskor fotózott arcát, ami abszurd. De a legtöbb kórházban nincs blokkolóóra, ahol van, ott sem javult érzékelhetően a betegellátás színvonala. Hiszen nem a „lógós” orvosok, szakdolgozók miatt maradnak el beavatkozások, hanem az esetek jelentős részében a rendelkezésre álló kapacitások hiánya miatt. Sok helyen nem orvoshiány van, hanem nincs elég szakdolgozó, nincs nővér, asszisztens.

A Válaszonline arra is felhívta a figyelmet, hogy a napokban valamennyi állami egészségügyi intézmény levelet kapott az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetőjétől, amelyben bejelentették, hogy az egészségügyi ellenőrzés-felügyeleti szolgálat főosztály az idén folyamatosan ellenőrzi az egészségügyi dolgozók jelenlétét az egészségügyi intézményekben és szolgáltatóknál. Miért van szükség erre?

Tipikus pótcselekvésnek tartom a „kommandózást”. Az OKFŐ kifelé szeretné mutatni, hogy igenis vannak intézkedések az ellátás javítása érdekében. Egyben azt is sugallja, hogy a dolgozók trehánysága miatt rossz a rendszer, amit most a főigazgatóság gyorsan rendbe tesz. Csakhogy a dolgozók „csuklóztatása” könnyen fordítva sülhet el. Az amúgy sem túl motivált gyógyítók a távozás mellett dönthetnek, ha sokat piszkálják őket.

OKFŐ-utasítás szerint, olyan mobil ellenőri egységeket hoznak létre, amelyek akármikor és akárhol megjelenhetnek az egészségügyi intézményben, igazoltathatják a személyzetet, belenézhetnek az egészségügyi dokumentációba és arról másolatot is készíthetnek. Hogy fér ez bele az orvosi titoktartásba?

Feltételezem, hogy az eljárásrend rögzíti, ki és milyen céllal készíthet másolatot a betegek iratairól, illetve az adatkezelés meg kell feleljen az uniós GDPR szabályoknak.

Mit várhat a kormány ettől az intézkedéstől?

Logikusan gondolkodva, a razziázásnak semmiféle hosszútávú hatása nem lesz. Csak az egységes és átfogó szakmai feltétel- és követelményrendszernek lenne értelme, amit egy modern, társadalombiztosítás alapú egészségfinanszírozás tudna biztosítani. Ezt már évek, évtizedek óta követeli a szakma, ezidáig teljesen eredménytelenül.

Jobb lesz az egészségügy, ha ellenőrzik a dolgozókat?

A fent részletezett okoknál fogva az ellenőrzés ebben a formában értelmetlen.



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom