Szent-Iványi István: Szijjártó Péter luxusrepülései Európában is példátlanok voltak
Szijjártó Péter luxusrepülései, az állami milliárdokból finanszírozott magángépek és a külügyminisztérium pazarló költekezése hosszú éveken át meghatározta a magyar külpolitika működését – állítja Szent-Iványi István külpolitikai szakértő. A KlikkTV - Mélyvíz című műsorban arról beszélt, hogy a volt külügyminiszter utazási gyakorlata nemcsak rendkívüli költségeket jelentett az adófizetőknek, hanem európai összehasonlításban is szinte példátlan volt.
A szakértő szerint Szijjártó Péter külügyminisztersége alatt vált általánossá, hogy a hivatalos utak jelentős részét honvédségi repülőgépekkel vagy bérelt luxus-magánrepülőkkel tették meg. Az elmúlt öt évben csak a bérelt gépek költsége elérte az 5 milliárd forintot, miközben a honvédség által üzemeltetett repülőgépek fenntartási és üzemeltetési kiadásai külön költségvetési tételként jelentek meg.
Szent-Iványi hangsúlyozta: hasonló méretű európai országok külügyminiszterei jellemzően menetrend szerinti járatokkal utaznak, és csak kivételes esetekben vesznek igénybe kormánygépet vagy bérelt repülőt. Magyarországon azonban – fogalmazott – ez vált a mindennapi gyakorlattá.
A szakértő példaként említette, hogy még Pozsonyba is béreltek repülőgépet, noha autóval alig másfél óra alatt elérhető a szlovák főváros. Emellett előfordult olyan eset is, amikor a Maldív-szigetekre lefoglalt magángép bérleti díját akkor is kifizették, amikor az utazás végül elmaradt.
A repülések mellett a külföldi utakhoz kapcsolódó luxusszállodák és kiemelkedően magas cateringköltségek is komoly kérdéseket vetnek fel. A külpolitikai szakértő szerint ezek együtt már felvethetik a hűtlen kezelés vagy a vagyonkárosítás gyanúját is, ezért indokoltnak tartja az ügyek részletes kivizsgálását.
Szent-Iványi ugyanakkor azt is vitatta, hogy a rendkívül költséges utazások jelentős gazdasági eredményeket hoztak volna Magyarországnak. Szerinte a beruházások alakulása nem igazolja azt az érvelést, hogy a külügyminiszter folyamatos nemzetközi jelenléte különleges előnyt biztosított volna az országnak. Felidézte, hogy a vitatott lélegeztetőgép-beszerzések, a kínai vakcinák, illetve több akkumulátorgyári beruházás sem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket.
A szakértő szerint az új magyar kormány külpolitikája éppen ezért látványos irányváltást jelent. Úgy véli, Magyarország nemzetközi megítélése javult, az Európai Unióban és a NATO-ban egyaránt bizakodással fogadták az új vezetést. Kiemelte, hogy a visegrádi együttműködés újraindítása, az Ukrajnával megkezdett normalizáció és az uniós források felszabadítása is azt jelzi: Budapest ismét a nyugati szövetségi rendszer megbízható tagjaként kíván fellépni.
Szent-Iványi szerint ugyanakkor az új kormánynak egyensúlyt kell találnia: miközben világossá kell tennie, hogy szakított az Orbán-kormány külpolitikai örökségével, arra is ügyelnie kell, hogy a magyar nemzeti érdekeket következetesen képviselje az Európai Unióban. Megfogalmazása szerint Magyarország hosszú távú biztonsági és gazdasági érdeke egy kiszámítható, konstruktív európai külpolitika, amely helyreállítja az ország nemzetközi hitelességét.
