Szepesházi Péter: a gigaberuházók gumicsontja a kiemelt beruházás státusza
A kiemelt beruházásokról szóló jogszabály egy gumicsont, ami abban segíti a beruházókat, hogy azt a kevés szabályt is figyelmen kívül hagyhassák, ami rájuk vonatkozik – vélte dr. Szepesházi Péter ügyvéd. Szerinte ez adhat lehetőséget arra, hogy a gigaberuházásoknál a beruházók sorra megpróbálják az utcára tenni azokat az általában szolgálati lakásokban élő bérlőket, akik az építkezéseik útjába kerülnek. Ezért írta ő is alá a kiemelt beruházások megállítását célzó népszavazási kezdeményezést.
Mint arról lapunk is beszámolt, Tordai Bence országgyűlési képviselő kampányol a „STOP Kiemelt beruházások” címet viselő népszavazási aláírásgyűjtés mellett többi közt a Facebook oldalán. A hétvégén számolt be arról, hogy Szepesházi Péter is aláírta az ívet.
A kiemelt beruházás egy olyan gumicsont, ami jogilag azt hozza magával, hogy hiába szállták meg az építésügyet – 2020 márciusától a 90 százalékát elvonták az önkormányzatoktól és megkapták a kormányhivatalok –, még a saját, nem ebbe a kategóriába tartozó, nem szigorú környezetvédelmi és építésügyi előírásaik alól is kibúvót keresnek a kormánynak fontos, vagy hozzá közel álló vállalkozóknak, oligarcháknak. Ez nyilvánvalóan nagyon veszélyes dolog, mert a lakosság és az őket képviselő önkormányzat eszköztelen maradt, hiába van az önkormányzat területén a kiemelt beruházás – mondta Szepesházi Péter.
Erre jó példának tartja a volt Radetzky-laktanya sorsát. 2020-ban nagy port kavart ugyanis, hogy lebontották a budapesti II. kerületi a Bem téren álló épületet, amely egy időben az MDF székháza is volt. Helyére épült a Bem-Center, egy iroda- és szálloda-komplexum. De kiemelt beruházás lehet a határon túliak elit iskolája is, amelyet a Lipótmezőre terveznek, noha még egyetlen kapavágás sem történt. A fizetős iskola tervei miatt az egészségügyi dolgozók és családtagjaik kilakoltatását szeretnék elérni.
Ismert, hogy jogerősen ötből négy esetben sikerült megakadályozni a bérlők kilakoltatását otthonaikból. Ezek az úgynevezett OPNI-s perek. Erre hivatkozik közösségi oldalán Tordai Bence is: „az elejétől fogva mondtunk: hogy a volt és jelenlegi egészségügyi dolgozók és családtagjaik elleni lipótmezei kilakoltatások igazságtalanok, és nem teheti meg az állam, hogy beruházási érdekek miatt hajléktalanná teszi polgártársainkat.”
„Ezzel a gumiszabállyal egyébként még könnyebb dolguk lehet majd, ha beindítják a beruházást. Akkor esetleg azoknak a lakóknak is menniük kell – valamilyen a kisajátítási törvény szerinti kis kártalanítással –, akiket most még nem tudtak utcára tenni. A kilakoltatás szándékával érintetteket én képviselem, ezért érzelmileg is kötődöm az ügyekhez. De jó példa a Balaton is, ahol elcsúfíthatják a tájképet a túlzott beépítéssel, magát a Balaton partot is” – magyarázta az ügyvéd.
Nemcsak az OPNI-nál, hanem a miniDubaj beruházásnál is többen fordulnak segítségért Szepesházi Péterhez. A MÁV Zrt., mint vagyonkezelő egyelőre jobban áll a szolgálati lakásaiban élő lakókhoz – fogalmaz óvatosan –, mint a Lipótmezőnél a vagyonkezelő. „Úgy gondolom, hogy van remény olyan kompromisszumra, amikor megfelelő minőségű, felújított MÁV lakást kapnak a bérlők és családtagjaik. De ha nem is kapnak 100 százalékig olyan jogi biztonságot, mint régen egy tanácsi szolgálati lakásnál, talán lehet úgy alkudni, hogy hasonlítson ahhoz. Folynak az alkudozások, egy esetben zajlik per” – idézte fel Szepesházi Péter.
Egy neve elhallgatását kérő forrásunk azt nyilatkozta, hogy a miniDubajnál nagyobb eredményt vár a kormány, és ezért azt akarja, hogy a terület minél hamarabb legyen kiürítve. Ezért a „nagyvonalúság” lehet, hogy csak annyit jelent, időt akarnak nyerni, ezért a legjobban tiltakozókkal egyezkednek, viszont vannak olyan családok – mintegy 15 –, amelyek elhitték, nincs esélyük, ezért már elköltöztek.
Tordai Bence pontokba foglalta, hogy szerinte milyen bajok vannak a kiemelt beruházások jelenlegi törvényi szabályozásával:
– megszüntetik a helyiek lehetőségét, hogy beleszóljanak abba, mi épüljön a szomszédjukban;
– elvesznek minden kontrollt a helyi önkormányzatoktól;
– megengedik, hogy ne kelljen betartani a környezetvédelmi és egyéb előírásokat;
– lehetőséget teremt a korrupcióra;
– és annyira gátlástalan nyerészkedésre sarkalja a hatalmasokat, hogy pár tucat „útban lévő” család kilakoltatását, akár hajléktalanná tételét is elfogadhatónak tartják.
„Összesen 200.000 aláírás kell, hogy megállítsuk a NER kontrollvesztett gigaberuházásait” – hívta fel a figyelmet az országgyűlési képviselő.
Szepesházi Péter szerint az, hogy néha enged a „rendszer”, olyan, mintha demokráciában élnénk. Nyilván, ha lett volna még 20-30 népszavazás az utóbbi évtizedekben, akkor ez hihetőbb lenne. Azt, hogy most lehet aláírást gyűjteni a választások után, ez inkább politika. „De ez egy fontos kérdés, ezért írtam alá én is” – mondta Szepesházi Péter.
