Szijjártó eladta magát? – Durva részletek a BYD-ügyről
Szijjártó Péter távozása a politikából és a kínai BYD vezetésében vállalt szerepe nem csupán egy karrierváltás, hanem olyan ügy, amely alapjaiban veti fel az összeférhetetlenség, a nemzetbiztonság és a magyar külpolitika hitelességének kérdéseit – erről beszélt Suha György diplomata a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. A volt diplomata szerint a történet túlmutat egy jól fizető multinacionális álláson: azt állítja, hogy a kínai vállalatnál betöltött pozíció egyfajta jutalomként is értelmezhető azokért a döntésekért, amelyek révén a BYD százmilliárdos állami támogatásokhoz jutott Magyarországon.
„A kínaiak meghálják”
Suha György szerint önmagában is rendkívül problematikus, hogy a korábbi külgazdasági és külügyminiszter annál a vállalatnál vállal vezető pozíciót, amely minisztersége idején kiemelt állami támogatásban részesült. A diplomata úgy fogalmazott: nehéz udvarias jelzőket találni a helyzetre, mert szerinte nem egyszerű munkahelyváltásról, hanem olyan kinevezésről van szó, amely komoly kérdéseket vet fel.
A beszélgetésben elhangzott: a BYD a nyilvánosan ismert adatok szerint több százmilliárd forintos állami támogatást kapott magyarországi beruházásaihoz, így a mostani vezetői kinevezés szerinte azt a látszatot kelti, hogy „a kínaiak meghálják” az együttműködést. Bár Szijjártó Péter szerződésének részletei nem ismertek, Suha György kínai vállalati beszámolók alapján úgy becsülte, hogy éves jövedelme akár másfél-kétmillió euró között is lehet, ami havi szinten mintegy ötvenmillió forintos nagyságrendet jelenthet.
A diplomata ugyanakkor hangsúlyozta, hogy önmagában egy ilyen fizetés a nemzetközi autóiparban nem számít rendkívülinek. A problémát szerinte nem az összeg, hanem annak körülményei jelentik: egy olyan politikus kerül egy támogatott multinacionális vállalat vezetésébe, aki korábban maga is meghatározó szerepet játszott a beruházások előkészítésében és lebonyolításában.
Orosz kapcsolatok, kínai érdekek és bizalmas információk
A beszélgetés másik hangsúlyos témája az volt, hogy Suha György szerint Szijjártó Pétert a nemzetközi politikában hosszú ideje egyszerre tekintették az orosz és a kínai érdekek kiszolgálójának, ugyanakkor a két kapcsolat természete jelentősen különbözött egymástól. Míg az orosz viszonyt biztonságpolitikai és hírszerzési dimenzió jellemezte, addig Kína esetében elsősorban gazdasági együttműködésről beszélhetünk.
A diplomata arra is felhívta a figyelmet, hogy Szijjártó Péter hosszú időn keresztül felügyelte az Információs Hivatalt, ezért olyan minősített információk birtokába juthatott, amelyek egy külföldi gazdasági szereplő számára is rendkívüli értéket képviselhetnek. Nem csupán biztonságpolitikai, hanem gazdasági hírszerzési információkról is szó lehetett, például az Európai Unió szankciós politikájáról vagy az európai autóipar stratégiai terveiről.
Suha György szerint éppen ezért különösen nehezen értelmezhető az az érvelés, miszerint Szijjártó Péter a BYD vezetőjeként továbbra is magyar érdekeket szolgálna. Felvetette: miként képviselhetné Magyarország érdekeit egy olyan multinacionális vállalat alkalmazottjaként, amelynek elsődleges célja saját üzleti pozícióinak erősítése az európai piacon.
Orbán Viktor szerepe és a magyar diplomácia ára
A diplomata úgy véli, aligha hihető, hogy egy ilyen horderejű pályamódosítás kizárólag Szijjártó Péter személyes döntése lett volna. Emlékeztetett arra, hogy a miniszter és Orbán Viktor között másfél évtizeden át rendkívül szoros munkakapcsolat működött, a külügyminiszter pedig szerinte következetesen a miniszterelnök politikai akaratát hajtotta végre.
Ezért Suha György meg van győződve arról, hogy a nagy horderejű külgazdasági döntésekről – legyen szó egyedi kormánydöntésekről, kínai beruházásokról vagy más milliárdos projektekről – a miniszterelnöknek tudomása volt. A külügyminisztérium szerepe szerinte fokozatosan technikai végrehajtó apparátussá vált, amelynek elsődleges feladata már nem a stratégiai külpolitikai gondolkodás, hanem a politikai döntések kiszolgálása volt.
A műsorban szó esett Orbán Viktor gratuláló bejegyzéséről is, amelyben a miniszterelnök „a nyár legnagyobb igazolásának” nevezte Szijjártó Péter BYD-hez szerződését. Suha György szerint ez kommunikációs kényszer volt: ha a kormányfő hallgat, az tovább erősítette volna azt a narratívát, hogy egy kínai multinacionális vállalat gyakorlatilag megvásárolta korábbi külügyminiszterét. Ugyanakkor úgy látja, a Fidesz kommunikációja azóta is keresi a megfelelő magyarázatot arra, miként illeszthető össze a multinacionális cégek korábbi bírálata azzal, hogy egyik legismertebb politikusuk egy kínai világvállalat vezetője lett.
A diplomata szerint az sem valószínű, hogy Szijjártó Péter a BYD számára komoly politikai befolyást tudna biztosítani Európában. Az Egyesült Államokban erre nincs mozgástere, Oroszországban a vállalat jelenléte minimális, az Európai Unióban pedig olyan mértékben romlott meg személyes hitelessége, hogy nehezen képzelhető el, hogy uniós döntéshozók stratégiai partnerként tekintenének rá. Éppen ezért Suha György úgy véli: a kínai vállalat számára nem a jövőbeni politikai kapcsolatai, hanem az elmúlt másfél évtized során megszerzett információi és tapasztalatai jelenthetik az igazi értéket.
