A Fidesz arra játszik, hogy Magyar Péter felrobbanjon

HírKlikk 2026. július 18. 08:00 2026. júl. 18. 08:00

A Fidesz Antall József sírjánál tartott megemlékezése politikai színház volt – ebben egyetértett Kuncze Gábor és Magyar György a KlikkTV Egyenleg című műsorában. A két közéleti szereplő szerint a rendszerváltás utáni politikai kultúra és a mai közélet között nem csupán stílusbeli, hanem szemléletbeli szakadék is húzódik, amelynek következményeit a társadalom még hosszú ideig viseli.

Antall József öröksége és a politikai emlékezet

Kuncze Gábor szerint teljesen érthető volt Antall József családjának felháborodása, miután a Fidesz az alkotmánymódosítás körüli tiltakozás részeként a volt miniszterelnök sírjánál jelent meg. Felidézte, hogy Orbán Viktor és pártja az Antall-kormány idején kifejezetten éles hangon támadta az MDF kabinetjét, ezért visszásnak tartja, hogy most éppen Antall József demokratikus örökségére hivatkoznak.

A volt belügyminiszter úgy emlékezett, Antall József „megrögzött demokrata” volt, aki tisztelte a parlamentet, gyakran beült a vitákra, meghallgatta a képviselőket, majd visszatért dolgozni. A rendszerváltás utáni első ciklus légkörét az is jellemezte, hogy a politikai ellenfelek képesek voltak egymással egyeztetni az ország működőképessége érdekében, nem pedig azon dolgoztak, miként akadályozzák meg egymást a kormányzásban.

Magyar György szerint a Fidesz most minden lehetséges eszközzel igyekszik megszólítani azokat a választókat is, akik egykor Antall József hívei voltak. Úgy fogalmazott, amikor egy politikai közösség nehéz helyzetbe kerül, érzelmi azonosulást keres, és ezért próbálja saját céljaira felhasználni a volt miniszterelnök emlékét. Ezt azonban tragikomikusnak nevezte, mert szerinte a jelenlegi politikai folyamatok inkább pótcselekvéseknek tűnnek, miközben a Fidesz támogatottságának csökkenése egyre inkább érzékelhető.

Harminc év alatt teljesen megváltozott a politika

Az adásban mindketten arról beszéltek, hogy a rendszerváltás utáni parlamenti kultúra és a jelenlegi közélet között óriási a különbség. Kuncze felidézte, hogy egykor a képviselők valóban reagáltak egymás érveire, a vitákban jelen voltak, és a parlament nem pusztán felolvasott nyilatkozatok helyszíne volt.

Szerinte mára nemcsak a politikai kommunikáció változott meg, hanem az egész nyilvánosság működése is. Emlékeztetett arra, hogy a közösségi média alapvetően átalakította a politikát, így ma már nem feltétlenül az a legerősebb, akinek a legtöbb hagyományos médiája van.

A két vendég ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kemény politikai viták korábban sem hiányoztak. Kuncze saját parlamenti élményeit felidézve arról beszélt, hogy ellenfeleivel gyakran rendkívül élesen vitatkoztak az ülésteremben, a folyosón azonban kezet fogtak, érdeklődtek egymás családja felől, és természetes volt, hogy a politikai konfliktus nem vált személyes gyűlöletté.

Magyar György ügyvédként hasonló tapasztalatokról beszélt. A tárgyalóteremben ellenfelek voltak, de az eljárás végén emberi kapcsolat maradt közöttük. Úgy vélte, mára éppen ez veszett el a magyar közéletből.

A parlament példát mutat a társadalomnak

A műsorban szóba került a jelenlegi parlamenti légkör, valamint Magyar Péter és a Fidesz képviselői közötti konfliktusok is. Kuncze szerint természetes, hogy az ellenzék keményen támadja a kormányt, ugyanakkor veszélyesnek tartja, ha a politikai vita elveszíti a kulturált kereteit.

Magyar György úgy fogalmazott, a parlament mintaadó intézmény. Ha ott a szabályok helyett a sértegetés, a gyűlölet és a személyeskedés válik uralkodóvá, akkor ezt a társadalom is követendő mintának tekintheti. Ennek következménye, hogy egyre többen érzik úgy, saját kezükbe kell venniük az igazságszolgáltatást, mert nem bíznak az intézményekben.

A jogász szerint a Fidesz elmúlt tizenhat éve nemcsak a jogrendet alakította át, hanem a társadalom lelkiállapotát is súlyosan károsította. Úgy vélte, generációkra lesz szükség ahhoz, hogy a politikai megosztottság, az egymás iránti bizalmatlanság és a közbeszéd eldurvulása után helyreálljon a demokratikus kultúra.

Mindketten hangsúlyozták, hogy a parlament elsődleges feladata továbbra is az érvek ütköztetése. A politikusoknak nem az utcán, hanem az Országgyűlés falai között kell megvívniuk vitáikat, méghozzá úgy, hogy közben megőrizzék egymás iránt az alapvető tiszteletet. A kemény politikai konfliktus a demokrácia része, a személyes gyűlölet azonban már nem.