Szijjártó Péter: Magyarország támogatja az EBESZ szerepének erősítését a béketeremtésben

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EBESZ soros elnökségét jelenleg betöltő Észak-Macedónia külügyminiszterével, Bujar Osmanival közös sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a felek közötti párbeszéd fenntartása az egyetlen út, amely a békéhez vezethet Ukrajnában.

„Márpedig mi, magyarok, akik itt élünk a háború szomszédságában, békét akarunk, minél előbb békét akarunk" – közölte.

„Minden egyes nap, ami háborúval telik, újabb halálos áldozatokat és újabb rombolást hoz. Hamis az a propaganda, miszerint a csatatéren majd jobb feltételeket lehet kiharcolni a békemegállapodáshoz. Ma sokkal jobbak a béketárgyalás feltételei, mint holnap lesznek, és ma már sokkal rosszabbak, mint tegnap voltak" – mutatott rá.

Aláhúzta, hogy a kormány ezért erősen támogatja az észak-macedón elnökséget abban, hogy az EBESZ továbbra is kommunikációs csatornaként szolgálhasson Kelet és Nyugat, Oroszország és Európa nyugati fele között.

„Minden olyan törekvést, amely az EBESZ szerepét erősíti a béketeremtésben, Magyarország, a magyar kormány támogat" – szögezte le.

Szijjártó Péter a valódi európai uniós csatlakozási tárgyalások megindítását sürgette Albánia és Észak-Macedónia esetében.

Hangsúlyozta, hogy Európa rendkívüli gazdasági és biztonsági kihívásokkal néz szembe, ezért soha nem volt még ilyen fontos a Nyugat-Balkán stabilitása és békéje. „És mi, akik itt élünk a Nyugat-Balkán szomszédságában, talán mindenkinél jobban értjük és megértjük ezt a helyzetet" – vélekedett.

Kijelentette, hogy ma az EU-nak sokkal inkább érdeke a bővítés, mint a Nyugat-Balkánnak, a blokk ugyanis sajnos gyenge és egyre gyengül. „Ezt csakis úgy tudjuk megfordítani, hogyha az Európai Unió növekedni kezd, mert ha nagyobb lesz, akkor erősebb is lesz, és ez egyedül a bővítéssel képzelhető el" – tudatta.

Kiemelte, hogy a bővítés eddigi kudarcának az az oka, hogy sem Brüsszel, sem a tagállamok egy része nem őszinte ebben az ügyben, a nyilvánosság előtt ugyanis támogatják a folyamatot, de a zárt ajtók mögött már szkeptikusabban nyilatkoznak.

„Éppen ezért számunkra elfogadhatatlan az, hogy az Európai Tanács elnöke 2030-ig ki akarja tolni az új tagok felvételének időpontját" – fogalmazott.

A miniszter feltette a kérdést, hogy mi az, amit ez alatt a hét év alatt tenni akar a közösség. „Ha a NATO, amely egy védelmi szövetség, fel tudott venni három nyugat-balkáni országot, akkor azt gondolom, hogy az Európai Uniónak is képesnek kellene lennie erre" – mondta.

„Minden külügyi tanácsülésen hallgatom a többiek siránkozását, hogy az oroszok, a törökök meg a nem tudom kik, hogyan hódítanak maguknak teret a Nyugat-Balkánon. Egyszerű lenne ezzel szembemenni. Például azzal, hogy fölvesszük őket az Európai Unióba" – összegzett.

Szijjártó Péter újságírói kérdésekre válaszolva megerősítette, hogy a kormánynak valóban szándékában áll a Budapest Airport megvásárlása, és erről zajlanak a tárgyalások, részleteket viszont még korai lenne közölni. Szavai szerint „stratégiai kérdés", hogy hazánk legnagyobb repülőtere milyen tulajdonban van.

A svéd és finn NATO-tagság ratifikációjáról szólva, legitim vitának nevezte, hogy a két ország felvételével több száz kilométerrel hosszabb lesz a határ Oroszország és az észak-atlanti szövetség között, de ennek ellenére, a kormány javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a jóváhagyásról.

Szijjártó Péter elítélte, hogy az Egyesült Államokban ki akarják zárni a választásból Donald Trumpot

A kormány mostantól semmilyen kritikát nem fogad el az Egyesült Államoktól a demokrácia állapotával kapcsolatban, miután ott ki akarják zárni a választási versenyből a legesélyesebb elnökjelöltet, Donald Trumpot – közölte Szijjártó Péter.

A tárcavezető az észak-macedón kollégájával közös sajtótájékoztatóján újságírói kérdésekre válaszolva a friss amerikai belpolitikai fejlemények kapcsán arra kérte az Egyesült Államok adminisztrációjának minden tagját, hogy „a magyar demokrácia állapotával kapcsolatos kioktató nyilatkozataikat tegyék a fiókba".

„Innentől kezdve nem szeretnénk arról hallani az amerikaiaktól, hogy itt hogy működik a demokrácia, hogy működnek az intézmények, mi van a jogállamisággal" – fogalmazott.

„Mert ha azt meg lehet tenni, hogy a választás egyik legnagyobb esélyesét diszkvalifikálják, akkor innentől kezdve, mi semmilyen kritikát nem fogadunk el ebből az országból a politikai rendszerünk működésére vonatkozóan" – tette hozzá.

Szijjártó Péter emellett arra is kitért, hogy Donald Trump kizárása azért is lenne nagyon rossz hír, mert benne lehet bízni, amikor béketeremtésről van szó, ugyanis ő volt az egyetlen az utóbbi évtizedekben, aki sikeres volt a közel-keleti helyzet rendezésében.

„Azt hiszem, hogy joggal bízunk abban, hogy ha Donald Trump lenne az Egyesült Államok elnöke, akkor nagyon gyorsan béke lenne a közelünkben, a szomszédságunkban. Arról is meg vagyunk győződve, hogy ha Donald Trump maradt volna az Egyesült Államok elnöke, ez a háború nem tört volna ki" – mondta.

„Úgyhogy nekünk, békepártiaknak kifejezetten rossz hír lenne, ha az Egyesült Államokban azok a törekvések, amelyek a legesélyesebb elnökjelölt kizárására irányulnak, sikeresek lennének" – szögezte le.