Szijjártó szerint David Pressman a magyar ellenzék vezére
„Magyarország veszélyezteti megbízható szövetségesi státuszát a Moszkvához fűződő, szoros és szélesedő kapcsolataival és az egyre inkább elfajuló Amerika-ellenes üzeneteivel” – ezt emelte ki David Pressman Magyarország NATO-tagságának évfordulóján elmondott beszédéből a The New York Times.
A nagykövet már hónapok óta bírálta a magyar kormányfőt, amiért Ukrajna kérdésében Putyin mellé állt, de mostani beszéde erősen felszította a kedélyeket, és azt jelezte, hogy a NATO-szövetségesek körében összeomlott a Magyarországgal szembeni bizalom – írta a liberális amerikai lap.
A nagykövet beszéde előtt egy héttel Orbán, a republikánusok kedvence látogatást tett Donald Trumpnál annak floridai otthonában, majd a magyar televízióban elmondta, hogy Trump azt tervezi: azzal vet véget az ukrajnai háborúnak, hogy megszünteti az amerikai támogatást.
Ezt a tervet hangoztatja Orbán az EU-ban is, amikor a Kijevnek nyújtott segítség leállítását, és béketárgyalásokat követel, amelyek, mint Pressman nagykövet mondta, „nem békeajánlatot, hanem kapitulációt jelentenének”.
A lap emlékeztetett rá: Szijjártó Péter, az egyre inkább Amerika-ellenes magyar külügyminiszter februárban Iránban tett látogatást, és ott David Pressmant „a magyar ellenzék vezéreként” írta le az iráni állami hírügynökségnek nyilatkozva. A nagykövet és általában a Biden-kormány szidalmazása Magyarország Washingtonhoz fűződő kapcsolatainak rendszeres elemévé vált, mivel az amerikai fél gyakran vádolja Orbán Viktort a demokrácia visszacsúszásával és azzal, hogy Orbán figyelmen kívül hagyja szövetségesei aggályait.
A cikk rámutatott: a NATO 1949-ben kelt alapító szerződésében nem szerepel olyan mechanizmus, amely lehetővé tenné egy tagállam kizárását. A felmérések szerint Magyarországon erős támogatást élvez a NATO-tagság, és Orbán kitartóan hangoztatta, hogy nem kíván kilépni.
A balti államokban, amelyek Ukrajna legeltökéltebb támogatói között vannak, néhány tisztségviselő felvetette, hogy ki kellene zárni Magyarországot a szövetségből, de ezt a lehetőséget amerikai tisztségviselők, diplomaták nyilvánosan soha nem hozták fel.
Pressman leszögezte: „a 31 szövetséges legitim biztonsági aggályait nem lehet figyelmen kívül hagyni”, de messze nem követelte Magyarország távozását.
Budapest kapcsolatai az Egyesült Államokkal és a legtöbb európai fővárossal megromlottak, de közeli jó viszonyt ápol Moszkvával, amelyre az energiaellátásban támaszkodik, valamint Belarusszal, Kínával és Iránnal is.
Az Iránhoz és Kínához fűződő kapcsolatok alááshatják a Biden-kormánnyal kapcsolatos harcias magatartása mögött rejtőző számítást, hogy ugyanis Donald Trump győz novemberben, és új korszakot nyit az Ukrajnával szembeni ellenségességben és az Orbán Viktorhoz fűződő barátságban.
Pressman nagykövet hangsúlyozta, hogy az amerikai politika pártokon felüli, és emlékeztetett rá, hogy a Trump-kormány is foglalkozott Budapest és Moszkva közelségével, különösen a Nemzetközi Befektetési Bank elnevezésű gyanús orosz intézmény kapcsán, amelynek székhelye Budapest volt, és amelynek a magyar kormány diplomáciai mentességet biztosított. Az intézmény biztonsági szakértők szerint orosz kémkedést és pénzmosást tett lehetővé, és Budapest csak akkor vonta meg tőle a támogatását, amikor a Biden-kormány szankciókat hirdetett az intézmény ellen.
Végül a cikk azt idézte Pressman nagykövettől: „Lehet, hogy az Orbán-kormány ki akarja várni az (új) amerikai kormányt, de mi bizonyosan nem fogjuk kivárni az Orbán-kormányt. Amíg Budapest vár, mi cselekedni fogunk”.
