Tanítani akarnak, de nem mindegy, hogyan

A határozatlan időre hirdetett pedagógussztrájk ma reggel elkezdődött. Most mégsem a szakszervezeti helyzetjelentéssel, vagy a diákok megmozdulásával kezdjük a beszámolót, hanem az oktatás egykor volt vezetőinek gondolataival.

Pálinkás József, volt oktatási miniszter, az MTA volt elnöke, és az Új Világ Néppárt elnöke a diákok Kossuth téri összejövetelét látva, a következőket posztolta ki Facebook-oldalára: „A pedagógusok ma alkotmányos jogukkal élve, a tanítás szabadságáért és a tisztességes megélhetésért — valójában gyermekeink és unokáink jövőjéért sztrájkolnak. Minden felelősen gondolkodó honfitársunknak kötelessége kiállni mellettük!” „Kedves Diákok! Ez igen! Köszönjük, hogy kiálltok tanáraitokért! Méltók vagytok az 1848-as fiatalokhoz! Jobban értitek, mint a kormány, hogy a pedagógusok tisztességes jóléte, munkaterheik csökkentése és a tanítás szabadsága a Ti érdeketek, a Ti jövőtök múlik ezeken. Büszkék lehetünk Rátok.”

Azért került minden egyéb elé ez a két, a felnőtteknek és a diákoknak szóló poszt, mert ezekben szerepel minden a sztrájkkal, és a mai nappal kapcsolatban, de az oktatásra vonatkozó tanulság is benne van.

A Tanárblog „Fogadóóráján” ott volt többek között Magyar Bálint volt oktatási miniszter és Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter is. Magyar Bálint, aki anno nagy modernizációs elképzeléssel vágott bele a miniszterségbe, többek között arról beszélt: a kinevezése 1995 decemberében történt, és ’96 január 1-jével kellett munkába állnia. Decemberben egy nagy tanársztrájk volt, akkor a tanárok 40 százaléka sztrájkolt, de nem kellett polgári engedetlenség hozzá. Ő a sztrájk idején meglátogatta a régi iskoláját, és a délelőttöt velük töltötte. Hiller István azt mondta, az ő minisztersége idején is volt sztrájk, de eszébe nem jutott volna, hogy a sztrájkhoz mint alapjoghoz hozzányúljon. „Nem azért nem tettem,  mert nem akartam vagy nem mertem, de eszembe sem jutott ilyen. Törvénybe foglalt intézményeink voltak arról, hogyan kell kapcsolatot tartani a pedagógusok szervezeteivel”

Természetesen a Pedagógusok Szakszervezeténél is érdeklődtünk, hogy mi a helyzet. Gosztonyi Gábortól a PSZ alelnökétől megtudtuk, bár pontos adatok még nincsenek, de a sztrájk első napján körülbelül 20 ezer pedagógus vett részt akár sztrájkban, akár polgári engedetlenségben, hogy kifejezzék a rendszer iránti elégedetlenségüket. Egészen konkrét „kreatív” jogszabálysértésekről – amelyeket az intézményvezetők tehetetlenségükben alkalmaznak – is beszámolt. Ezek egyike, hogy ott, ahol sokan sztrájkolnak, de kevés gyerek van, ma 10, vagy 11 órakor akartak elrendelni rendkívüli szünetet. Ez teljesen abszurd, hiszen ezt a jogszabályok sem engedik meg. Ugyanis az oltásra vonatkozó rendeletet eltörölték, arra nem hivatkozhatnak, nincs rendkívüli időjárási körülmény sem, „hacsak természeti csapásnak nem tekinti az oktatási kormányzat a pedagógusok sztrájkját, akkor nem nagyon tudnak hivatalosan erre a napra visszamenőleg rendkívüli szünetet elrendelni” – mondta. Szintén olyan helyeken, ahol nagyon sokan sztrájkoltak, és nagyon kevés gyerek volt benn, voltak, akik arra akarták kötelezni a kollégákat, hogy írják össze a gyerekeket, és jelöljék meg, ki az, aki betegség, és ki az, aki szolidaritás miatt nincs az intézményben. Szerencsére a szakszervezetnek köszönhetően, a pedagógusok már tudják, ilyet csak írásbeli utasításra kell megtenniük. Egyébként nem kötelezhetik erre őket. Ez is az intézményvezetők tehetetlenségét és a hatalomnak való megfelelési vágyat takarja. 

Volt olyan igazgató, aki azt mondta, március 16. és április 6. között az összes dolgozónak elrendeli a 27-32 óra, vagyis a kötött munkaidő terhére a kötelező benntartózkodást. A szakszervezet arra szólította fel, legyen szíves ezt személyekre lebontva, és a feladatot megjelölve megcsinálni, mert a 2016-os tanárlázadás egyik pozitívuma az volt, hogy eltörölték a kötelező benntartózkodást a 32 óra erejéig. Már csak az van a jogszabályban, hogy a kötelező benntartózkodást az intézményvezetőnek írásban kell elrendelnie, megjelölve azt a feladatot, ami szerinte helyhez kötött. Hajdú-Bihar megyéből hallottak olyan történeteket, hogy a debreceni tankerületben többen kénytelenek voltak visszalépni a sztrájktól. Azzal fenyegették, hogy kirúgják őket, vagy hogy csak egész nap sztrájkolhatnak, és nem akkor, amikor akarnak. Ezt a tankerület nem döntheti el, hiszen nem ő szervezi a sztrájkot. Ebből is az látszik, a tankerület fél attól a kaotikus helyzettől, amit a kormány teremtett, és attól, hogy ebből a helyzetből hogyan fog tudni kimászni. 

Arról is jönnek hírek, hogy azokban az intézményekben ahol a pedagógusok vállalják a sztrájkot, ott több mint 50 százalékuk sztrájkol. A sztrájkba egyébként az óvodák is nagyon keményen beleálltak, a polgármesterek pedig tudomásul vették, hogy a sztrájk nem ellenük irányul, hanem az oktatás jobbá tételéért. Nagyon sok olyan önkormányzatról is tud a szakszervezet, ahol kifizetik a sztrájkban eltöltött időt, azt nem fogják levonni a pedagógusoktól.

Gosztonyi Gábortól azt is megtudtuk, a szakszervezet számára teljes meglepetés a diákok kiállása értük, és „hihetetlenül jó látni, hogy ekkora támogatottságunk van. Le a kalappal azok előtt a bátor diákok előtt, akiket se a hatalom fenyegetőzése, se a kissé zordabbra fordult időjárás nem tántorított el a kiállástól a tanáraik mellett.” Ez kiegészülve a pedagógushallgatók demonstrálásával és noÁR videóklippjével fantasztikus kiállás a pedagógusok ügye mellett. Sajnos, később kiderült, koronavírus-fertőzés miatt noÁR nem tudott a Kossuth téren a diákok megmozdulásán személyesen megjelenni, helyette két munkatársa olvasta fel a beszédét. Utána elhangzott az a dal is, amelyet ő írt és két napja mutattak be: „Tanítani akarunk!” Csak egy idézet belőle: „Tanítani akarunk,/ De nem mindegy hogyan,/ Ezért harcolunk/ Az országban sokan.” Itt megtalálhatják. 

De térjünk vissza a Kossuth téri diáktüntetésre. Jókedvű fiatalok gyűltek itt össze délelőtt, hogy szolidaritásukról biztosítsák sztrájkoló pedagógusaikat. A tér nyüzsgő volt és vidám, a diákok néha fölkaptak egy-egy jelszót, például azt skandálták: „Tanítani ki fog?”, de legtöbben azt: „A sztrájk alapjog”. És talán a szívüknek legkedvesebb: „Szabad ország, szabad oktatás” „Nincs tanár, nincs jövő” Elénekelték a Kossuth nótát is, és megéljenezték azt, hogy „éljen a haza!”. Majd felhangzott a Pál utcai fiúk betétdala, „a grund mi vagyunk!” Ezután újra skandálni kezdtek: „Fizessétek ki a tanárainkat!” „Semmit rólunk, nélkülünk!” „Mi vagyunk a jövő!” Kérdés is elhangzott: „Kiért állunk ki?” A válasz: „A tanárainkért!” Kérdés: „Ha nincs tanár?” Válasz: „Nincs tanítás!” A párbeszédet a Párbeszéd akciója szakította meg, Szabó Tímea kockás zászlót, Tordai Bence „Veletek vagyunk” feliratú, az Egységben Magyarországért színeire hajazó molinót lógatott ki a Parlament ablakából.

Később „Tanítani akarunk, de nem mindegy, hogy hogyan!” jelszó szellemében az EMMI előtt pedagógusjelöltek tüntettek. Itt többek között felszólalt Berg Judit író, aki már korábban is kiállt a pedagógusok mellett. A színpadon arról beszélt: „a közoktatás gyakorlatilag összeomlott, nincs idő várni. Aki ma pedagógusként dolgozik, hős. Olyan hős, aki naponta hoz áldozatot a hivatásáért. Óvónők, tanítók, tanárok, fejlesztő- és gyógypedagógusok, professzorok, képzett szakemberek a mi hőseink, akik lassan nem bírják erővel. De nem csak a versenyképes fizetésről, társadalmi megbecsülésről van szó. Iszonyúan túlterheltek a gyerekek és a tanárok is. Csökkenteni kell a tananyagot, a kötelező óraszámot és a rengeteg adminisztrációt. Legyen idejük a tanároknak az órákra készülni, továbbképezni magukat, de pihenni, feltöltődni is! A jó pedagógusok éppen most hagyják el végleg a pályát. Sok fiatal eleve nem is megy tanárnak, pedig kedve és tehetsége is lenne hozzá. Most kell változtatni.”

De megszólaltak a hallgatók is, többek között elhangzott: mi az, amit látunk naponta az iskolában? Tanárokat, akik kimerültek, kiégtek – mondta a tüntetésen egy végzős középiskolás. „Ugyanaz a célunk: hallgassanak meg minket. Döntéseket hoznak a fejünk felett úgy, hogy meg sem kérdeznek minket”. Arról is beszélt, hogy az Adom Diákmozgalom évek óta próbál harcolni a jobb oktatásért, de a minisztérium nem foglalkozott a javaslataikkal.

Szabó T. Anna író a Facebookon állt ki a pedagógusok mellett. Azt írta posztjában: „A pedagógusokkal vagyok. Nem azért, mert van tanári diplomám is, hanem azért, mert tapasztaltam, hogy ők és a könyvtárosok viszik a vállukon az ország jövőjét, ők nevelik olvasó, gondolkodó, egymásra figyelő emberré a gyermekeinket, bölcsődétől az egyetemig. Tömegből így leszünk nemzetté, így tudjuk „hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetébe” megbeszélni gondjainkat és örömeinket. Tartották a hátukat, görnyedtek máris eleget, ha megroppan a gerincük, mi is összeroskadunk, mindannyian.

Ez nem politika, ez nemzeti érdek. A sztrájk pedig nem fenyegetés, hanem jog és figyelemfelhívás. A gyerekeink, unokáink védelmében. Közös ügyünk.”

Vidéken is voltak demonstrációk. Székesfehérváron például a diákok és hallgatók közössége tartott egyet délután. „Szeretnénk, hogy a tanárainkat megbecsüljék, hogy a munkájukat a hivatásukhoz méltó körülmények között végezhessék, hiszen mindannyiunknak, egész társadalmunknak érdeke a fenntartható, minőségi oktatás. Szomorúan észleltük, hogy a pedagógusok megbecsülése fontos munkájuk ellenére, időről időre alábbhagy. Legutóbb egy új kormányrendelet a sztrájkhoz való joguktól fosztotta meg őket, ezért úgy döntöttünk, hogy kifejezzük feléjük támogatásunkat és kiállunk értük. Célunk, hogy a pedagógusok munkakörnyezete élhetőbb legyen, hogy tisztességesebb fizetéshez juthassanak és hogy egyetlen pedagógusnak se kelljen azt éreznie, hogy rajta kívülálló okok miatt nincs helye ezen a pályán” – írták.

Eközben az EMMI közleményben megköszönte, hogy pedagógusok 87 százaléka felvette ma a munkát, és mintegy 13 százalékuk vett csak részt a sztrájkban. A minisztérium „kormányellenes kampányakciónak” nevezte a sztrájkot. Hozzátette, a mai 13 százalékos részvételi arány elmarad még a januári jogszerűtlen sztrájkban résztvevők 17 százalékos arányától is. „A kormány továbbra is arra kéri a szakszervezeteket, hogy ahogyan a háborúra való tekintettel a mozdonyvezetők is visszaléptek a sztrájktól, úgy arra kérjük a pedagógusokat, ők is fontolják meg a sztrájk felfüggesztését” – írták.

A sztrájk holnap is folytatódik.