Tarjányi Péter: a kiképzési feladatok ellátása nem jelent magasabb készültségbe helyezést
A kiképzés szintjének emelése nem nevezhető a haderő magasabb készültségébe helyezésének. Amikor a miniszter arról beszél, hogy több kiképzést folytatnak a hadseregben, több helyszínen, az igazából nem fokozza a készültséget. Így reagált Tarjányi Péter a honvédelmi miniszter szerdai bejelentésére, hogy utasítást adott a „haderő készenlétének fokozására”. A biztonságpolitikai szakértő szakmailag értelmezhetetlennek tartja a miniszternek azt a kijelentését is, hogy „nekünk is fel kell vérteznünk magunkat”. Ezek jól hangzó mondatok, de a harckészültség tekintetében igazából szakmailag, mélységükben nem jelentenek semmit.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf, honvédelmi miniszter szerdán utasítást adott a haderő készenlétének fokozására. Ön szerint ez a jelen helyzetben indokolt?
Igazán nem tudom, hogy mit jelent ez a fokozás. Amikor a miniszter arról beszél, hogy több kiképzést folytatnak a hadseregben, több helyszínen, az igazából nem készültségfokozás. A kiképzés szintemelése nem nevezhető annak. Akkor növelnék a készültséget, ha betiltanák a szabadságot, a szabadnapokat, konkrét készültségi, készletfeltöltési feladatokat rendelnének el. Tehát valamire felkészülnének. Igazából az a bajom, hogy nem tudom, mi az, amire készülnek.
A honvédelmi miniszter arra hivatkozott, hogy „korábban soha nem tapasztalt biztonsági kihívások érnek most bennünket”, mint például a szűnni nem akaró háború Magyarország közvetlen szomszédságában vagy az ország déli határait „ostromló erőszakos illegális migránsok”…
A déli határon nyilván nagyon komoly feladatok vannak, hiszen a migrációs nyomás ténylegesen emelkedik, de az ott lévő feladatokat elsősorban a Belügyminisztérium végzi. Ezért a miniszter úrnak ez a kommunikációja egy kicsit olyan „nesze semmi, fogd meg jól”. Az pedig, hogy új beruházásokat terveznek, nem emeli közvetlenül a készültséget. Ugyan bejelentették, és ténylegesen szerződést is kötöttek Leopárd 2A7 harckocsikra, de azoknak a gyártása hosszú-hosszú évek múlva fog befejeződni. Magyarországon akkor jelennek majd meg ezek az eszközök. Ugyanígy vannak a lengyelek is, ők szintén megrendeltek a németektől ilyen harckocsikat. Ott a gyártási és szállítási határidő már régen lejárt, és Németország nem tudott teljesíteni. Látható, hogy a nemzetközi hadiipar, és ezen belül különösen az európai hadiipar rendszeresen csúszásban van. Tehát ehhez sem tudom kapcsolni ezt a fajta magasabb készültséget. Nem tudom, hogy képeznek-e valamilyen fajta tartalékot, adott esetben emberi oldalról, eszközoldalról, bármilyen fajta felderítési-, hírszerzési oldalról. Egyszerűen ez a kijelentés szakmai szempontból számomra értelmezhetetlen.
Csütörtökön a miniszter azt magyarázta, hogy az intézkedés a hadseregen belülre vonatkozik, a katonákat érinti, az alapmesterségüket, a fegyverhasználatot és az azzal kapcsolatos csapatmozgást fogják intenzívebben gyakorolni...
Ezt értem, de hát erről beszélek, kiképzési feladatokat fognak ellátni. A kiképzési feladatok ellátása azonban nem jelent magasabb készültségbe helyezést. Az fokozott kiképzést jelent. Ennyi.
Azt is mondta, ez azt jelenti, több egyenruhást fognak az emberek látni, az utakon több katonai konvoj lesz látható, és időnként a légierő is hangosabb lesz. De ez el fogja ijeszteni a Szerbiában dekkoló migránsokat?
Nem. Még egyszer mondom, amiről a honvédelmi miniszter beszél, az nem magasabb harckészültségbe lépés. Ez a kiképzési tevékenység fokozása, és nyilván az utakon azt lehet majd látni, hogy egy lőtérre több katona megy, merthogy több kiképzést folytatnak azon a lőtéren. De ettől nem lesz magasabb készültség. Amikor több katona megy a lőtérre, az egy kicsit olyan, mintha én azt mondanám, hogy az iskolában magasabb készültségben lesznek a diákjaink, mert hamarabb kezdődik a tanítás. Ilyen szempontból több diákot fogunk látni augusztusban az utakon iskolatáskával a hátukon. Ez nem függ össze a harckészültséggel.
És mi az, ami összefügg a harckészültséggel?
Amit az előbb mondtam, amikor csapaterőben valamilyen feladatra elkülönítenek embereket, ezek az emberek, ezek az erők megjelennek valahol, akár a déli, északi, észak-keleti határ mellett, teljesen mindegy, hogy hol. A harckészültséggel az függ össze, ha azt látjuk, hogy olyan felszereléseket halmoznak fel, olyan erőket csoportosítanak, amelyek például rakétatámadásra utalnak, és akkor a légvédelem fokozott harckészültségben lesz. Az ilyen fokozott harckészültségnek az az első jele például, hogy mindenkinek ott kell lennie, tehát föltöltik a teljes állományt, senki nem hiányzik, nincs szabadság, nincs szabadnap. Egyébként a normál általános tevékenység mellett, plusz radar- és lokátorberendezéseket kapcsolnak föl, jobban szűrik a légtérben való mozgást. Ez az, amikor valamilyen haderő magasabb készültségben van. Attól, hogy a katonák többet mennek lőni, vagy több harcjármű mozog az utakon, mert mennek gyakorolni a Hortobágyra valamifajta bekerítő hadműveleteket, attól nincs magasabb harckészültségben senki.
Azt is mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hogy az ország keleti szomszédjában „szűnni nem akaró háború” van, délről pedig embercsempészek által szervezett illegális migránsok egyre agresszívebben jönnek. Ezekre Európa-szerte mindenki reagál. Az Egyesült Királyság a haderő mobilizációját jelentette be, Szlovákia rendkívüli állapotot rendelt el, Lengyelország fokozza a készenlétet. Hozzátette: „nekünk is fel kell vérteznünk magunkat”. Ez mit jelent?
Ezt a „nekünk is fel kell vérteznünk magunkat” kifejezést megint nem tudom értelmezni. A felvértezés az azt jelenti, hogy beszerzünk valamit pluszban, csinálunk valamit pluszban. Ezek jól hangzó mondatok, de a harckészültség tekintetében igazából szakmailag, mélységükben nem jelentenek semmit.
