Tarjányi szerint nem kell kiakadni, amiért TEK-est is megfigyeltek a Pegasussal
„Ezen momentán nem kell kiakadni, az más, hogy mi van olyankor, amikor nem tudnak elszámolni azzal, hogy újságírókat, politikusokat figyelnek meg” – kommentálta a Pegasus-botrány újabb fejezeteként napvilágra látott ügyet Tarjányi Péter. Kiderült ugyanis, hogy Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették az okostelefonokat feltörő Pegasus kémprogrammal. A portálunk által megkérdezett biztonságpolitikai szakértő szerint az államigazgatásban, a titkosszolgálatoknál dolgozókat meg szabad figyelni, azok pedig még hozzá is járulnak ehhez, akik ilyen területen dolgoznak.
A Direkt36 írta meg az ügyet, ami abból a kiszivárgott adatbázisból derült ki, amelyben a kiberfegyvert kifejlesztő izraeli NSO nevű cég egyes külföldi felhasználói által kiválasztott célpontok szerepelnek. A cég kifejezetten azzal reklámozza a szolgáltatását, hogy „az NSO olyan technológiákat teremt, amelyek segítenek a kormányzati szerveknek megelőzni és felderíteni a terrorizmust és a bűnözést”. Csakhogy Bodnár Zsolt évtizedes rendőrkarrierje alatt maga is éppen a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni fellépést vezette különböző hatóságoknál – 2010-ig a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), 2010–2018 között pedig a TEK második embereként –, s akkoriban vált célponttá, amikor hirtelen el kellett jönnie a terrorelhárítástól.
Számos magyar célpont esetében kimutatták a Pegasus nyomait. A többi között négy újságírót, köztük Varga Zoltánt, a Centrál Médiacsoport tulajdonosát, politikusokat (így Gémesi György gödöllői polgármestert), korábbi minisztert (például Chikán Attilát) is megfigyelték a kémszoftverrel, de vélhetően erre a sorsa jutott Aszódi Attila államtitkár is. Kiderült, hogy feltörték az egykori MSZP-s, ma az Ezalenyeg.hu portált üzemeltető Páva Zoltán telefonját is, s célpont lehetett a Szijjártó Pétert a jachton lefotózó riporter és fideszes gazdasági potentátok is.
Felmerül azonban a kérdés, mi az, hogy egy TEK-es főigazgató-helyettes is a megfigyeltek körébe került? Hol van a határ? Erről Tarjányi Pétert kérdeztük.
A biztonságpolitikai szakértő előrebocsátotta, hogy a konkrét, legfrissebb eset szereplőit ismeri és ezért nem kívánja az ügyet kommentálni, pletykákkal pedig amúgy sem tud mit kezdeni. Annyit azért elmondott, hogy „történt egy ellenőrzés, aminek volt valami indítóoka, az ellenőrzésnek azonban nem lett semmi büntetőjogi eredménye, ami azt mutatja, hogy Bodnár biztosan átment az ellenőrzésen.”
Azt pedig jogukban áll eldönteni, hogy mit és miért csinál a kormány ezzel az eszközzel – mondta Tarjányi, rámutatva: megtehetik, hogy ellenőrzésre használják. „Ha elvonatkoztatunk a mostani esettől, a szereplőitől, s azt mondanánk, hogy 2005-öt írunk és az APEH egyik főosztályvezetőjét ellenőrzik egy Dél-Koreából behozott eszközzel, akkor is azt kellene mondani, hogy miért ne tehetnék”.
„Ezen momentán nem kell kiakadni” – ez a véleménye, szerinte az rendben van, hogy az államigazgatásban, a titkosszolgálatoknál dolgozókat megfigyelnek, velük megtehetik, még ügy sem kell hozzá. Arról nem is szólva, hogy az ilyen területen dolgozók eleve hozzájárulnak ahhoz, hogy őket – minden ügytől függetlenül, szúrópróbaszerűen – bármikor ellenőrizhetik. Azt pedig már mindegy, hogy ezt milyen szoftverrel teszik. „A belső ellenőrzés ilyen eszközöket mindig is használt, használ ma is, és fog is használni, akár mondjuk titkosszolgálati, NAV-os, vagy rendőri vezetők megfigyelésére” – mondta.
Tarjányi szerint a Pegasussal sem az a baj, hogy megvették és használják. Még csak az sem baj, ha belső ellenőrzésre használják. Az viszont annál inkább problémás, hogy civil célpontokra fordították, s hogy a hatalom nem tud elszámolni azzal, hogy többi között újságírókat, politikusokat figyelnek meg – utalt Tarjányi a „Pegasusgate” korábban kirobbant konkrét incidenseire.
