Teljesen bizonytalan, hogyan bánna Európával Trump, ha ismét elnök lenne 

Ahogy minapi cikkünkben megírtuk, a Republikánus Párt elnökválasztási programjának vezető helyen áll, hogy Donald Trump „elnökségének első napján” visszahozza az ország érdekeit első helyre tévő külpolitikát, hogy „békét és stabilitást teremtsen Kelet-Európában”. Trump többször beszélt arról, hogy jól ismeri Putyin orosz elnököt és könnyen meg fog tudni egyezni vele – ami, jegyezzük meg, feltehetően annyit jelent, hogy feladja Ukrajnát. Mindenesetre az első elnöksége idején már a NATO-ból kivonulást tervezgette, ebben a szakértői akadályozták meg. Hírhedt megnyilvánulása volt – már jóval bukása után -, amikor kijelentette: biztatni fogja Putyint, támadja meg az olyan NATO-országokat, ahol nem fordítják a GDP évi két százalékát védelemre. Arra is készül, hogy felszólítsa az európai országokat, térítsék meg azoknak a lőszereknek a költségeit, amelyeket Amerika Ukrajnába küldött, mert míg ők csaknem 200 milliárd dollár értékben támogatták a háborúban álló országot, Európa csak ennek töredékével és azt is kilátásba helyezte, hogy kevesebb mint három év alatt „újjáépíti az ország fegyveres erőit.”

Mindennek is a fényében mire számíthat Európa Trump elnökség alatt? –  Dérer Miklóstól kértünk prognózist.

„Trump szövege, hogy békét- és stabilitást szeretne látni Kelet-Európában nem több, mint egy általános lózung” – szögezte le előjáróban a külpolitikai szakértő. Nem tudni ugyanakkor, hogy mit ért ezen Trump, nyilván valamennyien ezt szeretnénk elérni, csak éppen eltérő utak vezetnek el oda. 

Habár a trumpi külpolitikai teljes bizonytalanságokkal és összevisszaságokkal van tele, néhány dolgot érdemes leszögezni – folytatta. Részint azt, hogy nem lehet visszatérni az izolacionizmushoz; mindenesetre a hagyományos amerikai „internacionalizmus” alatt Amerika továbbra is részt vesz a világ ügyeiben, még akkor is, ha némi változtatásokkal, s az amerikai érdekek folyamatos hangoztatásával. Dérer azonban azt nem hiszi, hogy az USA – akár Trump irányításával is – magára hagyná Kelet-Európát vagy Ukrajnát. Ugyanakkor szerinte az valószínűsíthető, hogy feltételekhez kötnék a segítségnyújtást, továbbá, hogy az európaiakkal vitát indítana arról, ki adott több pénzt Ukrajnának. Mondjuk – jegyezte meg a szakértő – az európaiak eleve többet adtak, hiszen rengeteg menekültet fogadtak-fogadnak be, s komoly humanitárius segítséget nyújtanak-nyújtottak, miközben az effektív pénzügyi segítség terén sem maradtak le az Egyesült Államoktól. Tehát Európa – ha lehet ilyet mondani – többletben van, ez tehát egy olyan vád, amit ki lehet védeni – mutatott rá.

Arról már nem is szólva, hogy az USA nem engedheti meg magának a kivonulást ebből a régióból, miként azt sem, hogy Putyin egyértelmű győzelmet arasson, hiszen ezzel olyan presztízsveszteséget szenvedne el, amit sem Trump környezete, sem a látszólag most mögé felsorakozó kongresszusi képviselők sem fogadnának el – már csak azért sem, mert jelentős részük négy év után is hivatalban szeretne maradni. Nem szabad elfelejteni, hogy Trumpnak csak négy – és nem 14 – éve van, ő még egyszer már nem lesz újraválasztható, s ha komoly károkat okoz a nemzetközi kapcsolatokban, akkor a hasonló elvekkel fellépő utódja nem lesz esélyes a győzelemre. 

Mondott Trump korábban olyanokat is, hogy Ukrajna megtámadása után ő lebombázta volna Moszkvát, illetve, hogy ha Kína megtámadná Tajvant, akkor lebombázná Pekinget – emlékeztetett Dérer. Ezek nyilván bombasztikus szövegek, de csak annyit mutatnak, hogy ő egy keménykedő fiú és annak is akar látszani – értékelte az ilyen trumpi kijelentések jelentőségét. 

Vajon mi a helyzet a NATO otthagyásával, amivel szintúgy fenyegetőzött? – kérdeztük. Dérer szerint ez nem fog bekövetkezni, már csak azért sem, mert ezt egy elnöki döntéssel nem is lehet megtenni. Az más kérdés, hogy Trump, ha elnökké választják, meg fogja követelni a tagországoktól, hogy a GDP-jük minimum 2 százalékát fordítsák védelmi célokra. „Ez azonban természetes és helyes is, hiszen a veszélyekkel szemben védekezni kell, és meg is kell erősíteni a szervezetet” – mondta.  Az USA egyébként azért sem tudja negligálni sem Európát, sem a NATO-t, mert éppen Európa az USA alapvető gazdasági, katonai és politikai partnere, amellyel egy közösségben van – tette hozzá.

Ezzel szemben sokkal nagyobb károkat tud okozni Trump az amerikai belpolitikában – tért át egy újabb szempontra a szakértő. Ezt amúgy már eddig is megtette: például ráerősített a meglévő – és egyre mélyülő – megosztottságra. Az Egyesült Államokban mára kialakult egy radikális republikánus és demokrata szembenállás, miként általában is a társadalmon belül, például faji, de egyéb vonalon is. Az amerikai demokráciához való sajátos trumpi hozzáállás pedig az ígéri, hogy megpróbálja bizonyos autoriter vonásokkal felruházni a rendszert. Ám ezt csak nagyon kis mértékig tudja megtenni, mivel ott – ellentétben több más országgal – valóban működik a fékek és ellensúlyok rendszere – fejtegette.

A demokráciába, a választásokba vetett bizalmat azonban már eddig is megroppantotta azzal, hogy nem fogadta el az előző – számára vereséggel végződött – elnökválasztás eredményét, sőt, most is utalgatott már arra, hogy csak azt fogadja el eredménynek, ha ő győz. Ez azonban Dérer értékelése szerint Trump végzetévé is válhat, hiszen egy állandó – kvázi – polgárháborús helyzetet idézhet elő USA-ban. 

S hogy mi lehet mindennek a hatása Európára? A külpolitikai szakértő úgy látja, ezek a folyamatok megbéníthatják az amerikai külpolitikát, ami nagyon sok problémát okozhat nemzetközileg. Ugyanakkor igazán nagy károkat magában az USA-ban, a belpolitikában okozhat, meg persze az emberek fejében, a demokráciához és az amerikai demokratikus rendszerhez való viszonyukban, s abban is, hogy radikalizálja a híveit. „Ez ismerős máshonnan is...” – jegyezte meg Dérer Miklós.

Leszűkítve a kérdést Magyarországra, azt is megkérdeztük, vajon mit jelentene egy újabb Trump-éra Magyarország, illetve kifejezetten Orbán Viktor számára? Személy szerint Orbánnak biztos, hogy jól jönne – mondta, ám mint kifejtette: főleg PR-szempontból, miután a nemzetközi ázsióján nem változtatna, hiszen már túlságosan kapcsolódik Trumphoz. Ugyanakkor az ország számára nem jelentene előnyt – derült ki a szavaiból. Példaként említette az amerikai-magyar kereskedelmi kapcsolatokat: Trump négy éve alatt – az előző, demokrata elnök, Barack Obama idejéhez képest – nagyon lecsökkent a forgalom, ami Joe Biden elnöksége alatt ismét növekedésnek indult. Lefordítva ez annyit jelent, hogy gazdasági előnyt nem hozna Trump elnöksége, holott ez fontos lenne Magyarországnak, igaz, Orbán arra számíthat, hogy Trump „megsimogatja a buksi fejét”. 

S habár pozitívnak tartja, hogy Trump idején nem bírálták nyilvánosan a magyar politikát, de a külügy- vagy a honvédelmi minisztériumok, továbbá a diplomaták egymás közötti érintkezésekor az amerikaiak akkor is kőkeményen elmondták a véleményüket, nem titkolták a bírálataikat. Más szóval, közalkalmazotti szinten alapvetően nem fog változni a helyzet Trump ismételt színre lépésével sem.