Tényellenőrzés: amikor már nem csak a tények, de Lévai Anikó is cáfolja Orbán állítását
Orbán Viktor szerint a felesége 2015-ben ráparancsolt, hogy „szedd össze magad, és ne engedj be egyet sem” (mármint menekültet), s ezt azzal indokolta, hogy a határon gyűjtött tapasztalta szerint kizárólag „katonaérett, jó fizikumú, fiatal férfiak” próbálkoznak a bejutni az országba. Igen ám, de az Ökumenikus Segélyszervezet akkori közleménye szerint Lévai Anikó jószolgálati nagykövetként a bicskei menekülttáborban részt vett a migráns gyerekeknek tartott egyik foglalkozáson. Vajon melyik állítás az igaz? Orbán szavahihetőségét ebben a kérdésben a korabeli tudósítások, valamint a magyar hatóságok által közzétett adatok is több, mint megkérdőjelezik.
Az utóbbi időben megjött Orbán Viktor nyilatkozó kedve – egyenes arányban azzal, hogy mind nagyobb előnyt mérnek a közvélemény-kutatók a Tisza Pártnál. Legutóbb a Mandiner Hotel Lentulai műsorában beszélgetett a miniszterelnök meglehetősen kötetlenül és az utóbbi időben tőle nem igazán megszokott lazasággal vagy másfél órán keresztül, s bizony nem egy olyan eszmefuttatásra is ragadtatta magát, amelynek megkérdőjelezhető az igazság- és/vagy morális tartalma. Lássuk az egyik ilyet, amit a felvétel 17:45-18:57 perce között nézhetnek-hallgathatnak meg.
„A migrációban a feleségemé az igazi érdem. Én néztem, hogy mi lesz ebből, hogy lesz. Ő segélyszervezeteknél, segélyszervezetnél dolgozik, és lement a migránsoknak is segíteni, még az első hullám volt, hazajött és azt mondta: szedd össze magad és ne engedj be egyet se. Csak katonaérett, jó fizikumú, fiatal férfiak. Hagyjuk a meséket a menekülésről, meg... ebből nagy baj lesz, menjél és tegyél rendet. Ezt a szót nem így mondta, de menj oda és ezt akadályozd meg... Bizonyos dolgokban ez elkerülhetetlen, hogy higgyek neki, ő jobb, intellektuálisan jobb képességű ember, mint én... érdemes figyelni rá”.
Orbán fenti mondandója nem semmi, de az sem, ahogyan azt előadta: közben időről-időre jókat somolygott, sőt, egy ponton, amikor azt idézte, hogy „ne engedj be egyet sem”, gúnyos kuncogással kísérte feleségének állítólagos kinyilvánítását. Tegyük túl magunkat azon – ez is nehezen megy –, hogy milyen dolog egy választott politikai funkciót nem viselő, civil emberre hagyatkozni egy, az ország sorsát alapvetőn befolyásoló kérdésben. Merthogy nem is csak ez a probléma a fenti eszmefuttatással. Ténybeli ellentmondásoktól és valótlanságoktól hemzseg a néhány sornyi szöveg.
Korabeli tudósításokat, közleményeket hívtunk segítségül, bizonyítandó, hogy Orbán nem mond igazat – vagy ha igen, akkor a magyar „First Lady” volt az, aki ladyhez nem méltó módon, tíz évvel ezelőtt bizony hazudott. A sajtó mind lehozta – az MTI alapján – az Ökumenikus Segélyszervezet akkori közleményét, amit mi most az akkor még szebb napokat látott Origótól idézünk. Eszerint Lévai Anikó felkereste a bicskei befogadó állomást, mégpedig az Ökumenikus Segélyszervezet szakemberekből és önkéntesekből álló csapatának tagjaként. Ajándékokat vitt, és játszott is a gyerekekkel. Az Ökumenikus Segélyszervezet szakemberei segítenek a táborban tartózkodó majdnem 100 gyermeknek, akiknek foglalkozásokat tartanak heti rendszerességgel. Olvashatunk arról is, hogy jószolgálati nagyköveteként Lévai korábban a nagyfai ideiglenes befogadó központba látogatott, ahol a Magyar Evangélikus Egyház egymillió forintos adományából segített migráns gyerekeket az Ökumenikus Segélyszervezet. Erről képet is közzétett az MTI, amely a napokban ismét felbukkant a Facebookon. Az alábbi fotón szerintünk nem „katonaérett, jó fizikumú, fiatal férfiak” láthatók, ahogy állítólag Lévai Anikó tapasztalta. Ebből mást nem lehet levonni, mint azt, hogy vagy akkor nem mondott igazat a férjének, vagy Orbán most valótlanul idézte a neje akkori szavait.
Forrás: Facebook (készítette Kiss Tamás, MTI)
Ez komoly ellentmondás, ám van azonban más is. Helyszíni riportok, tudósítások, kisfilmek, amelyekből látható, hogy mekkora hazugság az, amire Orbán hivatkozik. Íme egy példa, az AP hírügynökség tudósítása.
S persze ott vannak a számok, amelyek ritkán tévednek. Az Országos Rendőr-főkapitányság és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, valamint Pintér Sándor belügyminiszter által közzétett adatok alapján, a Magyar Tudományos Akadémia jelentését is figyelembe véve, a következő tudható a menekültek kor- és nem szerinti összetételéről. (Grafikonokat a magyar illiberális demokráciával foglalkozó, amerikai szerző által fenntartott The Orange Files blog fenti adatokból készített posztjában lehet böngészni.)
2015 eleje és október 17.-e között (amikor is már állt a magyar-horvát határon felhúzott fal) összesen 390 ezer menekült haladt át az országon Nyugat Európába. Menedékjog iránti kérelmet 175 963-an nyújtottak be, 62 százalékuk volt férfi felnőtt, 17,5 százaléka kiskorú férfi, 12,1 százalék felnőtt nő és 8,4 százaléka kiskorú nő. Összességében tehát ezen menekültek 74,1 százaléka volt felnőtt és 25,9 százaléka kiskorú.
Összesen 62-en kaptak politikai menedékjogot...
A fenti adatok sem éppen azt támasztják alá, hogy csupa „katonaérett, jó fizikumú, fiatal férfi” próbált bejutni a menekülthullám idején Magyarországra. Aki járt a Keletinél (vagy a Nyugatinál) azokban a hetekben, vagy látta az országon át gyalogosan – a szerencsésebbek buszokon – áthaladó meneteket, az megtapasztalhatta, hogy mennyi nő, mennyi gyerek volt köztük. S ha nem is találkozott ezekkel a menetekkel személyesen, talán hallott az akkori idők szimbólumává vált szíriai lánytestvérpárról, akik családjuk ösztönzésére azért indultak el a veszélyes útra, hogy folytathassák az úszást, versenyezhessenek tovább. Juszra Mardini és a nővére Sara világhírre tettek szert a hőstettükkel: Törökországból az Égei-tengeren át próbáltak sok társukkal, köztük gyerekekkel eljutni egy zsúfolásig teli lélekvesztőn, amelynek a motorja az átkelés alatt elromlott, s a két lány, két másik, úszni tudó férfival a vízbe vetette magát, majd több mint három órán keresztül tolta a csónakot, míg az Leszbosznál partot ér. Magyarországon át (ahol nagyon rossz tapasztalatokat szereztek) végül sikerült Németországba eljutniuk, ahol valóra vált az álmuk, úszni kezdtek, s végül Juszra Mardini a menekültek csapatának tagjaként részt vehetett a riói olimpián. (Aki még nem látta a róluk készül játékfilmet, nézze meg, a Netflixen megtalálható!).