Tényellenőrzés: nem mond(ott) igazat Orbán a 13. havi nyugdíjról

„Nem tudsz győztes nemzet lenni, ha a korábban már egyszer elért eredményeidet sem tudod megépíteni vagy megújítani vagy újra teljesíteni. Tehát a tizenharmadik havi nyugdíj visszaállítása, ugye, ezt a Bajnai–Gyurcsány-korszakban vették el, tehát ha ezt nem tudjuk visszaadni, akkor ki fogja nekünk elhinni, hogy egyébként jobb idők előtt állunk, mint amilyen a régi időszak volt?... A tizenharmadik havi nyugdíj ezért egy lelki, pszichológiai, politikai és csak ezek után gazdasági kérdés. Persze a nyugdíjasoknak elsősorban szociális és gazdasági kérdés, de a nemzetgazdaság szempontjából sokkal többről van szó. Ezért csatázom. A tizenharmadik havi nyugdíjat a brüsszeliek el akarják venni. Előírják, hogy ez nem jó, és hogy ezért vezessük ki.... És ezt meg kell védeni. És akkor jönnek mindenfajta szankciók meg mindenfajta viták, de mi eddig is megvédtük, és én ragaszkodom is hozzá...Ugye, a bérek gyorsabban nőnek, mint a nyugdíjak, de a tizenharmadik havi nyugdíjjal azért valamelyest közelebb tudjuk hozni a nyugdíjemelés mértékét a béremelkedéshez...Az ellenzéki pártok mögött lévő közgazdászok... nem merik azt mondani, hogy vegyük el, de hát ez így nem jó. Én csak azt tudom mondani, el a kezekkel a nyugdíjaktól, el a kezekkel a tizenharmadik havi nyugdíjtól!” 

Talán említeni sem kell, hogy a fentieket nem más mondta, mint Orbán Viktor. A Kossuth Rádió szokásos péntek reggeli miniszterelnöki szeánszán (tudják, amikor van egy humán mikrofonállvány, aki előre egyeztetett kérdéseket tesz fel, amelyek teret engednek a kormányfő propagandaszövegeinek) tért ki a 13. havi nyugdíjakra is. Egy durván – a nyugdíjakat érintő – 3 perces monológból vettük a fenti idézetet, s tényekkel igazolhatjuk, hogy még ebbe is sikerült több hazugságot beleépítenie. Konkrétan hármat.

1.tétel: az a fránya Brüsszel 

Az egyik ilyen az az állítása volt, hogy Brüsszel el akarja venni a 13. havi nyugdíjat. Nos, ezt nem mi, hanem maga az Európai Bizottság cáfolja. A Népszava megkeresésére – még a legutóbbi nemzeti konzultáció idején, amelynek egyik álkérdése volt a 13. havi nyugdíj – azt tudatták: egyszerűen nem igaz, hogy az EU-s intézmények azt kérték a kormánytól, hogy törölje el a 13. havi nyugdíjat. Aláhúzták azt is, hogy a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatban csak a magyar kormány dönthet. Valójában a Bizottság és a tagállamok által közösen készített jelentés a 13. havi nyugdíjat egy, a nyugdíjak megfelelőségét javító intézkedésnek ítélte.

2.tétel: azok a gaz szakértők

Ami a szakértők „eltörlési követelését” – a második hazugságot – illeti: szakértők, például Farkas András (alias Nyugdíjguru) cáfolta azt. Mint az ATV Híradónak nyilatkozva leszögezte: „a reform kapcsán merült fel az, hogy miután a 13. havi nyugdíjnak nincsen semmilyen járulékfedezete, tehát minden évben külön elő kell kaparni valahonnan azt az 500 milliárd forint nagyságrendű költségvetési tételt, amibe kerül a 13. havi nyugdíj, ezért lehet, hogy hosszú távon valamilyen sapkát kellene tenni erre a 13. havi nyugdíjra, vagyis be kellene korlátozni a maximális összegét”.

3.tétel: ki, mikor, hányszor 

S akkor itt van a harmadik hazugság: a 13. havi nyugdíj adása-nem adása-eltörlése-majd ismételt bevezetése történet. Orbán ugye azt próbálja sugallni, hogy a gaz szocik-libsik elvették, bezzeg a nyugdíjasok védangyalaként az ő kormánya visszaadta a plusz pénzt. Nos, ezt is tényekkel lehet cáfolni. Nézzék csak meg az alábbi táblázatot:

Azaz: Orbán első kormányának négy éve alatt nem adtak ilyen plusz juttatást, miként nem kaptak 13. havi nyugdíjat az érintettek 2010 és 2020 között sem. Összesen tehát 4+11 évben nem részesültek ebben a juttatásban a nyugdíjasok Orbán kormányzás(ai) alatt, holott mindvégig azt a propagandát terjesztették, hogy rendbe hozták a szocik által hazavágott gazdaságot. A propagandájuk persze arra a rejtélyre nem ad(ott) magyarázatot, hogy akkor hogyhogy nem futotta a 13. havira. Érdekes módon, a 2022-es választásra készülve, 2021-ben valahol találtak egy kis „dugipénzt”, s mézesmadzagként elkezdték visszaállítani az intézményt. Először csak harsogták, hogy ezt tervezik, majd valóban, februárban már megérkezett a 13. havi nyugdíj egynegyede a számlákra. Majd – minő véletlen – a választás évében, februárban valahogyan már jutott pénz a teljes havira is. Ha tehát kiszámoljuk: Orbán kormányfői regnálása alatt eddig 15 alkalommal nem és csak háromszor teljes és egyszer negyedhavit kaptak 13. havit a nyugdíjasok. Ezzel szemben a szocialista-liberális kormányok (Horn Gyula négy évét is beszámítva) 12 kormányzati esztendeje alatt a nyugdíjasok nyolcszor részesültek ebben a pluszpénzben.

Egy kis történelem

Ha visszatekintünk arra, hogyan kezdődött a 13. havi nyugdíj története Magyarországon, akkor sem azt mutatják a tények, hogy Orbán Viktornak köszönhető. Ezt ugyan nem először írjuk meg, de úgy tűnik, nem árt elégszer felidézni azt, hogy valójában mi történt.

„Amikor már minden munkahelyen bevett szokás a 13. havi bérfizetés, becsületbeli kérdés, hogy az egy életen át tisztességgel dolgozó nyugdíjasok is megkapják ezt az év végi juttatást” – ezzel a mondattal indult útjára Magyarországon a 13. havi nyugdíj intézménye. A 2002-es országgyűlési választások előtti kampányban hangzott el a kijelentés, mégpedig a szocialista miniszterelnök-jelölt, Medgyessy Péter szájából, március tájékán – ahogy arról korábban a Népszava beszámolt. Medgyessy végig is verte a Parlamenten a 13. havi nyugdíjat. A szavazásakor a Fidesz – az MDF-fel karöltve – megpróbálta megakadályozni a saláta-csomag részeként benyújtott 13. havi nyugdíj (három évre elhúzott, fokozatos) bevezetését célzó jogszabály hatályba lépését. Először úgy, hogy azt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a narancsos színezetű Mádl Ferenc köztársasági elnök, majd az ismét benyújtott törvényjavaslat szavazásán egy, Orbántól amúgy egyáltalán nem szokatlan sumákság történt: a Fidesz frakcióból 55-en igazolatlanul távol maradtak, nem merték/akarták vállalni a döntés felelősségét. S hogy kik voltak ők? Hát a többi között Orbán Viktor, Áder János, Kövér László, Varga Mihály, Lázár János, Kósa Lajos, Selmeczi Gabriella, Deutsch Tamás és Domokos László. A megjelentek közül pedig nem szavazta meg egyebek között Semjén Zsolt, Harrach Péter, Rogán Antal, Szijjártó Péter, Fónagy János, Tállai András és Farkas Flórián.

Pár évvel később már nemhogy a 13., de már a 14. havi nyugdíjat is felvették a kampányígéreteik közé, s választási vereségük ellenére – egyértelműen politikai célokból, minden realitás nélkül – egy önálló képviselői indítvány formájában („2006. évi ….törvény a tizennegyedik havi nyugdíjról”) a Parlamentben is elővezették az ötletet. Azt azonban a kormánytöbbség még általános vitára sem engedte át.

A 2008-2009-es pénzügyi-gazdasági (világ)válság idején a Gyurcsány-kormányt a Bajnai Gordon vezette válságkezelő kabinet váltotta. A Bajnai-csomag részeként 2009. július 1-jétől megszűnt a 13. havi nyugdíj, ami helyett bevezették a nagyon szigorú feltételekhez kötött nyugdíjprémium intézményét. A Fidesz nem támogatta a lépést.

2010-ben kétharmaddal győzött a Fidesz (azóta is így kormányoz ciklusról ciklusra), s habár a gazdaság állapota már megengedte volna, tíz évig eszük ágába sem volt visszahozni a 13. havi nyugdíj rendszerét. Egészen egy szorosnak ígérkező, minden eddiginél talán nagyobb téttel bíró, sorsdöntőnek is mondható választás előtt. 

És mi a helyzet a nyugdíjprémiummal?

Az orbáni propaganda persze nem nagyon foglalkozik a nyugdíjprémiummal (amit ugye a 13. havi nyugdíj eltörlésének részbeni kompenzálására dolgozott ki a Bajnai-kormány. A vonatkozó jogszabály szerint a tárgyév novemberében kell azt minden olyan esetben kifizetni, amikor a reál-GDP növekedése várhatóan meghaladja a 3,5 százalékot és az államháztartás alrendszereinek együttesen számított tárgyévi hiánycélja is várhatóan teljesül. Először tehát abban az évben, 2010-ben, novemberben lehetett (volna) kifizetni, amikor Orbán kétharmaddal győzött. Azóta azonban (ahogy korábban megírtuk) az egymást követő Orbán-kormányok alatt – miként azt a kormány honlapján olvashatjuk – négyszer történt ez csak meg. 2017-ben 12 ezer, 2018-ban 18 ezer, 2019-ben 22 ezer forintot kaptak, majd 2022-ben 80 ezer forintot. Magyarul 14 év alatt négyszer sikerült a Fidesz-kormánynak olyan körülményeket teremteni – más szóval 3,5 százalék vagy afeletti növekedést elérni, illetve a hiányt kordában tartani –, ami alapján a törvény értelmében kötelező a nyugdíjprémium kifizetése.