Titkos döntések, milliárdok, NER-közeli alapítványok – ezt találták a kiperelt iratokban
Mintegy 160 milliárd forintnyi közpénz sorsát fedik fel azok a korábban titkolt kormányhatározatok, amelyeket hosszas pereskedés után szerzett meg a Transparency International Magyarország. Martin József Péter ügyvezető igazgató a KlikkTV Mélyvíz című műsorában arról beszélt, hogy a dokumentumok egy olyan rendszert tárnak fel, amelyben a közpénzek elosztását tudatosan vonták ki a nyilvánosság ellenőrzése alól, miközben szerinte a rendszer haszonélvezői jellemzően a NER-hez köthető szereplők voltak.
A közpénzeket a „szürke zónába” terelték
A Transparency International 2023 vége óta pereskedett azért, hogy hozzáférjen a 2021 és 2023 között született úgynevezett 2000-es kormányhatározatokhoz. Martin József Péter szerint ugyan a közérdekű adatigénylési perek döntő többségét korábban is megnyerték, a hatalom „semmilyen módon nem segítette” az átláthatóságot, az információszabadság pedig folyamatosan szűkült.
Mint fogalmazott, a 2000-es kormányhatározatok sajátos kategóriát alkottak: nem voltak nyilvánosak, ugyanakkor államtitoknak sem minősültek. Ez a konstrukció szerinte arra szolgált, hogy „a közpénzjuttatásokat, hogy ne mondjam, a közpénzlopást elrejtsék”. A szervezet végül 42 ilyen határozatot szerzett meg, amelyek összesen 160 milliárd forintnyi közpénz odaítéléséről rendelkeztek.
Martin József Péter szerint semmi sem indokolja, hogy az állami támogatások odaítélése ne legyen teljesen nyilvános. Különösen igaz ez azokra az alapítványokra, amelyek jelentős állami vagyont és folyamatos költségvetési támogatást kaptak. Példaként említette a Mathias Corvinus Collegiumot, a Kék Bolygó Alapítványt és a MOL Új Európa Alapítványt, amelyek szerinte érdemi közfeladat helyett jelentős közpénzek felett rendelkeztek.
Kik profitáltak a milliárdokból?
A Transparency vezetője szerint a most megszüntetés alatt álló közérdekű vagyonkezelő alapítványok átvilágítása még csak most kezdődik igazán. Azt mondta, jelenleg még nem lehet pontosan megmondani, mire költötték az egyes alapítványok a milliárdos támogatásokat, ezt további adatigényléseknek és az átvilágító biztosok munkájának kell feltárnia.
Külön kitért a Kék Bolygó Alapítványra is, amelyről úgy fogalmazott: nem látott olyan jelentős szakmai teljesítményt vagy elemzést, amely indokolta volna a szervezethez áramló közpénzek nagyságát. Hozzátette, miközben az alapítvány tisztségviselői többmilliós juttatásokban részesültek, a magyar átlagbérekhez viszonyítva ez rendkívül magas összegnek számít.
Martin József Péter szerint a rendszer működése koncentrikus körökhöz hasonlítható. A belső körben voltak azok a volt miniszterek és oligarchák, akik a legnagyobb haszonélvezői voltak az állami pénzeknek. Megemlítette Mészáros Lőrincet, Garancsi Istvánt, Balásy Gyulát és Szíjj Lászlót is, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kedvezményezettek köre ennél jóval szélesebb volt. Úgy vélte, a rendszerhez lojális szereplők különféle kuratóriumi, igazgatósági vagy felügyelőbizottsági pozíciókon keresztül szintén részesülhettek a közpénzekből, míg azok, akik kritizálták a korábbi kormány működését, teljesen kimaradtak ebből.
Az autópálya-koncesszió is a rendszer jelképe
A beszélgetésben szóba került a 35 évre megkötött autópálya-koncessziós szerződés is, amelynek összértéke eléri a 24 ezer milliárd forintot. Martin József Péter szerint ilyen konstrukcióra Európában nincs példa. Álláspontja szerint ez valójában egy „bújtatott közbeszerzés” volt, amelyet két, a korábbi hatalomhoz közel álló üzleti kör érdekeire szabtak.
A Transparency International már korábban is kifogásolta a szerződést, és kezdeményezésére az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben. Martin József Péter szerint a koncesszió legnagyobb problémája, hogy miközben a nyereség a magántőkealapokhoz kerül, a kockázat továbbra is az államot terheli. Hozzátette, az autópályák felújítása Magyarországon sok esetben háromszor annyiba kerül, mint Ausztriában, ezért szerinte egyértelmű, hogy a konstrukció „nem a magyar emberek érdekét szolgálja”.
Az ügyvezető igazgató arról is beszélt, hogy bár a kormányváltás után több korrupciós ügyben megindultak a nyomozások, egyelőre inkább kisebb szereplőket érintenek az eljárások. A legnagyobb oligarchák ellen még nem indultak látványos büntetőeljárások, de reményét fejezte ki, hogy az igazságszolgáltatás átalakítása és a létrejövő vagyonvisszaszerzési hivatal munkája nyomán ez is bekövetkezhet. Mint fogalmazott, Magyarország jogállamisága szempontjából az lenne a legfontosabb, hogy „végre egyszer a bűnnek legyen következménye”, és az elszámoltatás ne maradjon félúton.
