Tőkés László mindenkit beperelt, aki őt ügynöknek nevezte
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke még európai parlamenti képviselőként indított pert az 1989-es rendszerváltozásban betöltött szerepét elvitató, őt hazaárulónak és felbérelt diverzánsnak, ügynöknek és kémnek nevező volt Securitate-tisztek ellen.
Érdemi előrelépés azért nem történt a másodfokon zajló perben immár jó ideje, mert az illetékes ítélőszék biztosított tolmácsot a magyarországi tanúk meghallgatásához, akiket több tárgyalásra is fölöslegesen citáltak Bukarestbe. A szerdán Nagyváradon megtartott sajtótájékoztatón elhangzott: a felperes részéről mindent megtettek – még tolmácsot is szerződtettek – annak érdekében, hogy a péntekre, november 15-én 13 órára kitűzött tárgyaláson a Fővárosi Ítélőtábla a tanúk meghallgatása és az ügy érdemi tárgyalása után jogerős döntést hozhasson.
Kincses Előd, a püspök jogi képviselője emlékeztetett: Filip Teodorescu, a Securitate, azaz az egykori román kommunista politikai rendőrség kémelhárításának helyettes parancsnoka és Ioan Talpes, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója, az 1989-es vérengzésekért is felelős egykori államfő, Ion Iliescu tanácsosa azt állította 2014 szeptemberében az Antena 3 hírtelevízió műsorában, hogy Tőkés László a magyar titkosszolgálat fizetett ügynöke volt.
Ezt a volt temesvári lelkésznek egy olyan kézírásos elismervényével próbálták alátámasztani, amelyet 1989 októberében írt egy 20 ezer lejes magyarországi egyházi adomány átvételekor. A pénz a kelet-magyarországi reformátusok körében végzett gyűjtésből származott, az önzetlen adományozók a Temesváron szolgáló, de mindennemű jövedelmétől megfosztott, a politikai rendőrség által vegzált lelkészt és nélkülöző családját próbálták ezzel is megsegíteni.
A vádaskodó szekusok és a velük egy követ fújó műsorvezető szerint az adomány kézbesítőitől hazatérésükkor, a román–magyar határon elkobzott kézi nyugta azt bizonyítja, hogy Tőkés László a magyar titkosszolgálatnak dolgozott, és ezért fizetséget is kapott. A nagy nyilvánosság előtt történt, máig vissza nem vont többszörös rágalmazásért és lejáratásért a volt temesvári lelkipásztor beperelte a Ceausescu-diktatúra két ügynökét, valamint az őket futtató bulvártelevíziót és annak műsorvezetőjét, Mihai Gadeát. Tette ezt azért is, mert a nyilvánosság különböző csatornáin egyre többször hangzik el, jelenik meg – a Securitate egykori pribékjei és mai utódaik, követőik szájából, tollából – a püspök elleni ügynökvád, a nevezett tévécsatornán bemutatott „bizonyítékokra” való hivatkozással is.
Sőt, manapság már komolynak hitt/hazudott történészi, kutatói munkák, publikációk is kolportálják a Tőkés Lászlóról szóló dezinformációkat, amelyek – mint a sajtótájékoztatón elhangzott – egyetlen célt szolgálnak: elhomályosítani azt a történelmi szerepet, amit a temesvári magyar református lelkész és gyülekezete, valamint a velük szolidarizálók felvállaltak és betöltöttek 1989 decemberében.
2016 márciusában a Bukaresti Törvényszék első fokon megalapozatlannak minősítette és elutasította a felperes erkölcsi kártérítési keresetét. A fellebbezés nyomán a Bukaresti Ítélőtábla – Kincses ügyvéd indítványára – elrendelte két olyan magyarországi tanú meghallgatását, akik igazolhatják, hogy az „árulás bizonyítékaként” lobogtatott nyugtán szereplő összeg az üldözött, nélkülöző lelkészcsalád megsegítésére szánt adomány volt.
Tőkés László a maga során emlékeztetett, hogy az ítélőszék előtt megjelenve kijelentette: harminc éve kénytelen elviselni a titkosszolgálatok retorzióit, manapság dezinformációkkal és személyének dehonesztálásával, illetve a romániai forradalomban betöltött szerepének kifordításával próbálják meghamisítani azt a történelmi tényt, hogy a kommunista diktatúra elleni népfölkelés a temesvári református templomtól indult el. Az meg egyenesen felháborító, hogy az alperesek egyike magát a Securitate volt temesvári alvezérét citálta tanúskodni maga mellett, aki egyik levezénylője volt az 1989. decemberi temesvári véres megtorlásnak.
A püspök ismételten sajnálatát fejezte ki, hogy pusztán eljárási okokból ennyit húzódhat egy személyiségi jogi per Romániában, bár már semmin sem lepődik meg, hiszen a diktatúra bukásának napjaiban elkövetett karhatalmi atrocitások számon kérése is botrányosan elhúzódott és felemásra sikeredett. A „román forradalom” (valójában az Iliescu-rezsim által végrehajtott puccs) perét is csak harminc év múltán, 2019. november 29-én kezdik el tárgyalni a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszéken.
