Több, mint kétharmaddal győzött a Klubrádió
Csütörtökön ítéletet hirdetett az Európai Bíróság: A magyar állam megsértette az uniós jogot – nemcsak tételesen, hanem az uniós elveket is – a Kiubrádió ügyében. Mit nem fogadott el a bíróság, miért lett négyötödös a győzelem?
Mint megígértük, beszámolunk az ítéletről, amely szerint majdnem minden pontban törvénytelen volt a Klubrádióval szembeni eljárás:
- nem lehetett volna megtagadni a frekvenciaengedély meghosszabbítását,
- nem lehetett volna érvénytelennek nyilvánítani a Klubrádió pályázatát az újra kiírt pályázatra,
- időben (hat hét alatt) határozatot kellett volna hozni a Klubráció frekvenciájának meghosszabbításáról vagy annak elutasításáról és
- olyan időben kellett volna kiírni az új pályázatot a budapesti vételkörzet 92,9 megahertzes frekvenciára, amelyet azelőtt a Klubráció használt, hogy a döntés megszülessen, mielőtt a Klubrádió használat joga lejár.
Nem hibázott azonban a Médiahatóság, amikor másként kezelte az olyan műsorsugárzót, akinek a szerződését már egyszer meghosszabbították, míg azt, akinek nem hosszabbították meg, annak nem, mert a két helyzet eltérő, és a két feltétel két különböző eljárást érint: egyik az ideiglenes szerződés megkötése, a másik az újrapályázás lehetőségét érinti. A másik kérdés, ahol nem marasztalták el a magyar kormányt, az volt, hogy nem kötött ideiglenes szerződést a Klubrádióval, amíg az új pályázatokat elbírálják, mert ezt a Klubrádió nem kérte (az előbbiekben érintett kizárási feltétel miatt, de ezt önmagában már nem rótták fel).
Mint korábban írtuk, felmerült az elvi kérdés, hogy az Európai Bíróságnak (jegyezzük meg, nem Brüsszelben, hanem Luxemburgban ülésezik) van-e joga egyedi döntéseknek az uniós joggal való összeegyeztethetőségét vizsgálni. A Bíróság megállapította, hogy az EU Működéséről Szóló Szerződés nem korlátozza a Bíróság jogkörét kizárólag a tagállamok által hozott általános hatályú rendelkezésekre vagy jogi aktusokra. A tagállamok által hozott egyedi határozatok és egyedi jogi aktusok szintén lehetnek kötelezettségszegési eljárás tárgyai. Ennek megítélése az Európai Bizottság hatásköre, ha úgy ítéli meg, hogy az egyedi határozatokat az uniós jog megsértésével hozták meg.
Az eljárás során a másik kritikus kérdés az volt, (a főtanácsnok is feltette indítványában), hogy a Klubrádió ügye önmagában elegendő súlyú-e ahhoz, hogy a szólásszabadság megsértésének minősítsék. Egyik oldalról a Bíróság a Klubrádiót közvetlenül érintő, fent felsorolt, határozatokat is több uniós jogszabállyal ellentétesnek találta, de súlyosabb az, hogy az alapjául szolgáló jogszabályokat (amelyek gyanúsan a Klubrádióra vannak szabva) szintén pellengérre állította.
Sérti ugyanis az arányosság elvét és a korrekt eljáráshoz való jogot, hogy csekély súlyú (egyes esetekben már bírsággal szankcionált, jórészt pedig rövid időn belül kijavított) szabálytalanságokat ilyen drákói, a működést gyakorlatilag ellehetetlenítő szankcióval sújtanak. Nem az első eset egyébként, hogy a luxemburgi testület kifogásol olyan magyar szabályozásokat (eddig főleg adóügyekben, illetve az uniós források felhasználásának területén), amelyek minden kihágás esetén a maximális szankció kirovását írják elő, és mérlegelési jogkört se biztosítanak a döntéshozóknak, hogy az esetleges problémákat súlyuknak megfelelően vegyék figyelembe
A bírákat az sem hatotta meg, hogy a magyar kormány jogi képviselője szerint a Klubrádió nem lehetetlenült el, mert az Interneten sugározhat tovább. A Klubrádió joga a sugárzásra a szólásszabadságot, illetve véleménynyilvánítás szabadságát jelenti, amely csak arányosan és csak indokolt esetben korlátozható, vagyis amennyiben a korlátozás elengedhetetlen, és ténylegesen az unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja.
Emellett az sem jogszerű, hogy a pályázat elbírálási feltételei nem voltak meghatározva.
Érdekes pont volt még, hogy a perben a magyar kormány hivatkozott arra, hogy a Klubrádió saját tőkéje negatív, és ezért nem képes stabil működésre. Miután egyrészt a negatív saját tőke nem szerepelt a pályázati felhívásban kizáró feltételként, másrészt a Klubrádió addigi működése bizonyította, hogy negatív saját tőkével is képes volt stabilan működni („túlélési gyakorlatának”, vagyis a hallgatók támogatásának köszönhetően), ezt az érvet is elutasította a taláros testület.
Szabó S. László (Luxemburg)
