Több pénz, több jó magyar szakmunkás Németországban és Ausztriában
Továbbra is megéri Nyugat-Európában keresni a boldogulást, ha valaki valamilyen kurrens építőipari szakmunkát tud jó színvonalon elvégezni. Milliós prémiumot kaphatnak a Németországban dolgozó magyar festők és villanyszerelők. Utalványokban is jöhet ez a nagy pénz. Ausztriában 13. és 14. havi fizetés is jár, viszont mindkét országban nagyon szigorúak a vállalkozási szabályok.
A magyar kormány hiába igyekszik bizonygatni, hogy itthon milyen kiváló feltételek vannak, ez valahogy nem hatja meg az érintettek zömét. Többségük a német és az osztrák piacon próbálkozik, egyéni vállalkozóként vagy kis céget alapítva, esetleg itthoni nagyobb vállalkozás kiküldöttjeként és nem ritka a munkaerőkölcsönzőkön keresztüli munkavégzés sem.
Ha nem lenne még mindig vonzó e két ország, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) nem készítette volna el azt az átfogó tájékoztatót, ami igen részletesen leírja a szabályozási hátteret, beleértve a béreket és a juttatásokat. Ilyen dokumentációt egyébként évek óta összerak a szakszövetség, amelynek németországi képviselője segít ebben – írta meg az Mfor.
A január közepén nyilvánosságra hozott anyagban azt írják: a törvényileg előírt kötelező minimális órabér Németországban 2015. január 1-jétől létezik. Mértékét rendszeres időközönként felülvizsgálják és módosítják. Idén ez bruttó 12,45 euró. Jó tudni, hogy kiküldött munkavállalók esetében a mindenkori minimálbérbe nem számít bele a németországi szállás költsége, a munkavállalók Magyarország és Németország közötti egyszeri ki- és hazautaztatása, minden kiküldött és nem kiküldött esetében a túlórapótlék, az éjszakai pótlék, a hétvégi- és ünnepnapi pótlék, valamint egyéb prémiumok, például inflációs prémium sem.
Jelentős különbség Magyarországhoz képest, hogy nálunk országos és általános a minimálbér, viszont Németországban ágazati egyezségeken alapul: a munkáltatók rendszerint valamelyik, a munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek által közösen kidolgozott úgynevezett bértarifa szerződésekben foglalt bér- és foglalkoztatási feltételek szerint kötelesek munkavállalóikat javadalmazni. A bértarifa-szerződések magukba foglalják az egyes munkakörökre megállapított bruttó órabéreket, a túlóra- és éjszakai pótlékokat, az évi szabadság napjainak számát és az ez időre eső javadalmazás mértékét, a kiküldetési pótlékok nagyságát, valamint az egyéb juttatások mértékét (például üzemi étkezés).
Németországban lehetnek olyan munkaadók, akik nem kötelesek a bértarifa-szerződésekben előírt bérezési és egyéb javadalmazási feltételeket betartani, ugyanakkor kötelesek munkavállalóiknak a munkavégzés helye szerint és az adott ágazatban átlagosan fizetett órabéreket megadni. Hallott már sok magyar csökkentett átlagbérekről is, de a szabály szerint ez legfeljebb 30 százalékos lehet, ha ennél is kevesebb a bér, akkor azt keményen büntetik. Ugyanakkor a 30 százalékban történő eltérés nem eredményezheti azt, hogy a munkavállaló a törvényileg előírt minimálbérnél kevesebb órabérben részesüljön.
A magyarokat érintő, kötelező minimálbéres építőipari ágazat a villanyszerelő kisipar, az épület-takarítás, az állványzatépítés, a festés-mázolás.
Jól járhat az, akinek a munkáltatója úgynevezett inflációt kompenzáló prémiumot is oszt (ez nem kötelező és ezt egyébként adó- és járulékmentesen teheti). Ennek összege 3000 euró lehet maximum és idén december végéig utalható a munkavállalónak. Ez a pénz az egyébként is kötelezően kifizetendő munkabéren és egyéb kötelező juttatásokon felül adható.
Az adómentesség fontos feltétele, hogy a prémiumot ténylegesen az infláció miatti költségnövekedés enyhítésére fizessék. Ezért a bérelszámolásban külön nevesíteni kell a kifizetett támogatási összeget. Nem minden cég fog pénzt adni, ugyanis a munkáltató utalvány formájában is adhatja (benzin-, áru- vagy élelmiszer-utalványok). Az adómentes premizálási lehetőség a Németországban személyi jövedelemadót fizető kiküldött magyar munkavállalókra is vonatkozik.
Ausztriában hasonlók a feltételek, de a közelség miatt gyakori lehet a kiküldetéses alkalmazás. Erre külön kitér az ÉVOSZ jelentése. Emlékeztet rá, hogy a magyar munkavállalókat az ausztriai társaikkal azonos bérezésben kell részesíteni, a besorolásuknak megfelelő ágazati minimálbért figyelembe véve. Ez nemcsak az alap órabérre vonatkozik, hanem az egyéb, az egyes osztrák törvényekben és kollektív szerződésekben rögzített javadalmazások biztosítására is. Így például arra, hogy az osztrák munkavállalók javadalmazásához tartozik a 13. és 14. havi munkabér is.
A minimális órabértől külön kell kezelni a természetbeni juttatásokat. Ha egy magyar cég külföldre, például osztrák munkára vesz fel embereket, akkor ezen felül állhatja a szállás, az étkezés és az utazás költségeit vagy azok egy részét. A bértáblákról egyébként a helyi szakszervezeti szövetség (ÖGB) honlapján is lehet tájékozódni.
