Tőkés László: Temesvár szelleme kötelez a magyar-román megbékélésre
Tőkés László szerint a romániai kommunista rezsim megdöntéséhez vezető, 35 éve kirobbant temesvári népfelkelés a magyar-román szolidaritásból bontakozott ki, Temesvár szelleme pedig ma is a magyar-román megbékélés ügye melletti kiállásra kötelez.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke – a Ceausescu-diktatúrát nyíltan bíráló egykori temesvári lelkész – a református parókia előtt indult forradalom 35. évfordulója alkalmából rendezett háromnapos megemlékezés szombati gálaestjén vallási idézettel jellemezte a református magyarok és a nemzeti vállalkozási másodállást, közös küzdelmet a kommunista önkényuralom ellen.
„Köszönetet mondok azoknak, akik annak idején templomunkhoz jöttek és mellénk álltak, amikor hívtam őket, majd amikor irántuk való féltő szeretetből hazaküldtem őket, nem mentek el (…) nem hátráltak meg, s ilyenképpen lettünk Isten szabadító kegyelmének eszközeivé a Ceausescu-rezsim megdöntésében és a szabadság kivívásában. Temesvár közel tíz nemzetiséghez és ugyanennyi vallásfelekezethez tartozó népe a sokféleség példás egységében ezenképpen lett a kovásza a hamarosan az egész országra kiterjedő forradalomnak és szabadságharcnak” – hangsúlyozta Tőkés László.
Szerinte rendkívüli jelképes erővel bír, hogy 1989-ben Temesváron és a Ceausescu-rendszer és a hírhedt Securitate – a kommunista politikai rendőrség – megosztó politikájával szembefordulva, románok és magyarok egymásra találtak, megteremtve a román nemzeti megbékélést, annak érlelődő lehetőségét.
A „megértés és a békességkeresés ezen emelkedett állapotát” azonban három hónap múlva derékba törte Marosváráshely „fekete márciusa” , a Securitate forgatókönyve alapján rendezett pogromkísérlet – emlékeztetett az EMNT elnökére.
„Amit egykor elkezdtünk, vissza a kezdetekhez, ugyanott kell folytatnunk. A Ion Iliescu nevével fémjelzett utódkommunista rezsim az egyik legnagyobb bűne, hogy a román–magyar megbékélés ügyét zátonyra futtatta. A mi feladatunk ezzel szemben az, hogy a romániai kisebbségpolitikai rendszerváltozás és a nemzeteink közötti történelmi megbékélést véghez vigyük” – szögezte le Tőkés László.
Az EMNT elnöke úgy értékelte: a szélsőséges nacionalizmus mostani előretörése idején meghátrálás nélkül, az eddigieknél is határozottan ki kell állni a magyarság közösségi jogai és a román–magyar megbékélés ügye mellett.
Emil Constantinescu, Románia volt elnöke (1996-2000) arról beszélt: a hit ereje volt az, ami megdöntötte az emberiség legkegyetlenebb diktatúráját, a kommunizmust. Ez történt 1989-ben Temesváron is, ahol a Ceasescu-rendszer már hiába küldött tankokat a Tőkés Lászlóval szolidaritást vállaló felkelők ellen.
Elmondta: amikor az elnökválasztási kampányban a posztkommunista Ion Iliescu államfőnek nekiszegezte a kérdést, hogy hisz-e istenben, nem kampányfogásból tette. Az ország vezetésére ugyanis szerinte alkalmatlan olyan ember, akinek az a meggyőződése, hogy nem áll fenn semmilyen hatalom és nem rendelkezik azzal az alázattal, hogy tisztségét alázattal töltse be.
Dominic Fritz, Temesvár német állampolgárságú polgármestere úgy vélekedett: a temesváriaknak kötelességük megőrizni és a következő nemzedékeknek továbbadni azokat a temesvári sajátosságokat, amiket arra kérnek, hogy az 1989-es népfelkelés éppen ebben a városban törjön ki. A polgármester ezek közé sorolta, a város lakóira jellemző szabadságszeretet, és nyitottságot.
A népfelkelés 35. évfordulója alkalmából – az Integratio Alapítvány, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Új Ezredév Református Egyházközség és a Temesvár-Belvárosi Református Egyházközség által – rendezett megemlékezéssorozat vasárnap ér véget.
A forradalom kitörésének ikonikus helyszínét jelző emléktáblánál rendezett koszorúzást követően, ünnepi istentiszteletet tartanak a Temesvár-belvárosi református templomban, ahol Tőkés László hirdet igét. Ezt követően az „Erős vár a család (is)" címmel a Tőkés család könyvét is bemutatják.
