Tordai Bence: a kiemelt beruházások többségének nagyobb a kára, mint a haszna

A jelen idejű válasz az, hogy igen – jelentette ki Tordai Bence, majd elmondta: gyakorlatilag az építészeti törvény beruházásokról szóló cikkelye arról szól, hogy bármilyen meglévő szabály alól fel lehet menteni azokat a projekteket, amelyek a kormány szívének vagy zsebének kedvesek. Emiatt nagyon sok helyi közösség, civil szervezetek és általában az egészséges jogérzékű emberek felszólalnak, mert nagyon fontos, hogy a befektetők, beruházók betartsanak minden szabályt. Azok is, akik sok pénzt hoznak és azok is, akik azt a kormány közeléből hozzák. 

Milyen engedélyekről van szó? – kérdeztük a független országgyűlési képviselőt. Különböző természetű projekteknél más és más a beszerzendő engedélyek köre. De egy veszélyes üzem, egy vegyianyag-, akkugyár létesítésénél, vagy egy turisztikai beruházásnál, ahol szállodát vagy tóparti luxus bungalókat akarnak építeni, attól is függ az engedély, hogy milyen területre akarják azt építeni. Hogy az egy önkormányzat belterülete, természetvédelmi oltalom alá eső terület-e, vannak-e ott műemlékek, vagy kulturális védelem alá esik-e, stb… – ettől függ, hogy milyen szakhatóságok kompetenciakörébe tartozik – válaszolta Tordai Bence.

Majd hozzátette, egy nagy ipari beruházás engedélyeinek beszerzése sok időbe telhet, pénzbe is kerül a szakvélemények, hatástanulmányok elkészítése, de ezek biztosítani tudják, hogy az ott élők biztonságát, egészségét, nyugalmát és a védendő javakat megőrzik. Ennek ellentéte, ha azt akarja a beruházó, hogy olcsó és gyors legyen ez az eljárás, a politikai döntéshozónak pedig szabadsága legyen önhatalmúlag, egyszemélyben eldönteni, hogy az adott beruházás jól szolgálja-e a helyi és az ország közösségének érdekeit. Emiatt vonják meg például az önkormányzatoktól gyakorlatilag a bármiféle engedélyezési és beleszólási jogköröket, hogy a kormányfő a rendeleti kormányzással dönthessen, és mentse fel minden kötelezettség alól az adott beruházókat. 

Ha nem kivételeznének egyetlen beruházóval sem, akkor jelenleg sokkal ember- és környezetbarátabb projektek lennének. „Nagyon sok olyan kártékony beruházás nem valósulhatott vagy valósulhatna meg – mert jelen időben is zajlanak –, amelyeknek több a kára, mint a haszna” – jegyezte meg a képviselő, aki szerint a kormány azzal érvel – ha érvel –, hogy a gazdaság érdeke mindenek felett van, és magát a gazdaságot is újra kell indítani. De 2020 óta az Orbán-kormány legalább harmadjára indítja újra a magyar gazdaságot. Viszont, amikor a gazdasági előnyökről beszélnek, akkor figyelmen kívül hagyják a valódi, társadalmi érdeket, miközben elvileg a gazdaságnak a társadalmi igényeket kéne kielégítenie. De ehelyett most a helyi közösségeknek okoz károkat. 

„Nemcsak a gazdaságról szól a világ. És azt se felejtsük el, hogy sok ilyen beruházás külföldi tőkéből, külföldi munkaerővel előállított, külföldről hozott nyersanyagokból külföldre vitt profittal készül, csak minimális helyi hozzáadott értékkel. Erre több közgazdász is felhívta már a figyelmet” – emlékeztetett a szociológus-közgazdász. 

Ebből következik, hogy elszakad egymástól a bruttó hazai termék és a bruttó nemzeti jövedelem. Tehát azok a jövedelmek, amelyek földrajzilag a magyar gazdaságban képződnek, sokszor valójában nem a magyarok jövedelmének részei, mert a külföldi tőke-tulajdonosok és a külföldi munkavállalók rakják zsebre ennek a jövedelemnek a túlnyomó többségét. Ráadásul az a kevés közteher, amit befizetnek, néha még azt az állami támogatást sem fedezi, amit – érthetetlen módon – segítségül kaptak a nagytőkések a magyarországi beruházásukhoz. Nem beszélve arról, hogy nemcsak a direkt támogatásokról van szó, hanem számtalan olyan infrastruktúra-fejlesztésről, amelyek akár többszáz milliárd forintba is kerülhetnek. Mint például az autópálya szakaszok, csomópontok, lehajtók építése, az áramszolgáltatás kiépítése, a víz oda- és a szennyvíz elvezetése és azok az externáliák – amelyeket be sem áraz a közgazdaságtan, kiemelten a környezetszennyezést –, amelyeket szintén a magyarok fizetnek meg – fűzte hozzá.

Ilyen kiemelt beruházás – ami az elmúlt ídőben sorra borzolja a kedélyeket – a főváros VIII. kerületében történő Pázmány Campus építése, amihez a Magyar Rádió épületeit kezdték el lebontani. A legnagyobb volumenű folyamatban lévő beruházás a mini-Dubaj, amely egy gigantikus méretű projekt, amire a városnak ebben a formában semmi szüksége sincs, csak a dubaji beruházó érdekeit szolgálja. Amely megint csak a léptékével emelkedik ki, az a Pécs melletti Bicsérdnél létesítendő ipari park, amit 600 hektárnyi, 30 aranykorona feletti nagyon értékes földeken terveznek felépíteni, lebetonozni, és a mai napig nem nevezték meg, hogy milyen ipari létesítményeknek. De komoly a gyanú, hogy egy nagy kínai elektromos autógyártó cég akar odatelepülni. Az ipari park 150 méterre helyezkedne el Pécs legfontosabb vízbázisától. A helyben élőket, az ott gazdálkodókat most sem kérdezték meg, ahogy a Radeczky-laktanya beruházásnál sem. Itt egy 180 éves műemlékről vették le a műemléki védettséget, majd építettek a helyére gyakorlatilag egyetlen homlokzatot megtartva egy luxushotelt és egy hatalmas irodakomplexumot Bel-Budára, a helyben lakók sérelmére. Mert a Duna talajvize rengeteg kockázatot jelent a környéken álló öreg bérházak számára. De ott van a MOL-torony vagy Paks2, a kínai és koreai akkugyárak, meg a NER-szállodák a Balaton és a Fertő-tó partján. Szinte mindenhol található már az országban ilyen kiemelt beruházás – sorolta Tordai Bence.

Emiatt kezdeményezett népszavazást az LMP, és a téma fontossága miatt álltak mellé civilek és ellenzéki képviselők egyaránt. Így Tordai Bence is aktív szerepet vállal abban, hogy összegyűjtsék az országos ügydöntő népszavazás kiírásához szükséges 200 000 aláírást. „A népszavazás arról szól, hogy tegyünk úgy, mintha jogállam lennénk és eltöröljük a kiemelt beruházási törvénynek azt a cikkelyét, amely egyszerre melegágya a korrupciónak, a természetkárosításnak, az emberek egészsége kockáztatásának és a jogállam lábbal tiprásának. Ha reálisan nézzük, akkor maga a népszavazás lehet, hogy nem éri el az érvényességi részvételi küszöböt, mert ahhoz a választópolgárok több, mint 50 százalékára szükség lenne. De politikailag eredményes lehet, mert azért, hogy kisebb legyen a balhé vagy az Országgyűlés fogja megváltoztatni ezt a törvényt, vagy a Fidesz szenved nagyon súlyos politikai vereséget azért, mert hónapokon keresztül egy olyan témáról folyik a szó, amiben a kormánypártnak nincs társadalmi támogatottsága, ami a népszavazás eredményéből is ki fog derülni. Úgy gondolom, hogy az 1-2 millió szavazó 90 százaléka nem ért majd egyet ezzel a törvénnyel, és így a nép, amelynek a felhatalmazására hivatkozik időnként a kormányzat, ezzel kinyilvánítja nemtetszését” – mutatott rá az ellenzéki képviselő. 

A kiemelt beruházás egy olyan kérdéskört takar, amiben egyesül a kormánypárt minden galádsága: ahogy az emberekkel bánnak, ahogy az egészségünkről gondolkodnak, ahogy a környezettel bánnak, ahogy a demokráciát verik szét és amilyen korrupt módon uralkodnak, vagy ellehetetlenítik az önkormányzatokat. Ha összegyűlik a 200 000 aláírás és felkerül a politikai napirendre a kiemelt beruházások ügye, akkor az fájdalmas lesz a Fidesznek, mert hosszú hónapokig fognak foglalkozni vele – összegezte Tordai Bence.