Tordai Bence szerint ha Orbánt, Szijjártót és Nagy Márton elvinnék vezetőszáron, sokan elégedetten csettintenének

Orbán egy mondata miatt újra feljelentést tett

A műsorban Balogh Judit felidézte Orbán Viktor korábbi kijelentését, amely szerint az elmúlt tizenhat év legnagyobb kormányzati kudarca az volt, hogy Paks II. nem épült meg időben. Tordai Bence szerint éppen ez a nyilatkozat adott új lendületet annak, hogy ismét megpróbálják elérni a büntetőeljárás megindítását. Mint mondta, korábban már tettek feljelentést, de azt elutasították, miközben ő maga már akkor is megalapozottnak tartotta a gyanút.

Tordai szerint időközben új körülmény is felmerült: az Európai Bizottságnál egy európai parlamenti képviselő arra kérdezett rá, miként egyeztethető össze a Paks II. finanszírozása az uniós joggal, miután az állami támogatás korábbi uniós engedélyét megsemmisítették. A politikus szerint az illetékes uniós biztos, Teresa Ribera válasza megerősítette azt az értelmezést, hogy a támogatás problémát jelenthet az uniós jog szempontjából.

A vita egyik kulcspontja a 2024 decemberében elhatározott 80 milliárd forintos alaptőke-emelés volt. Tordai úgy érvelt, hogy ekkor már ismert volt az uniós engedély körüli jogi helyzet, ezért szerinte különösen súlyos kérdés, hogy a magyar állam mégis újabb közpénzt juttatott a projektbe. Az összeg nagyságát érzékeltetve úgy fogalmazott: „olyan, mintha Orbán Viktor odament volna most már kevesebb mint 10 millió magyarhoz, és mindenkinek kihúzott volna a zsebéből 8000 forintot”.

A pénz ezt követően az orosz fővállalkozóhoz, az Atomstroyexporthoz került. Tordai szerint éppen emiatt merül fel a hűtlen kezelés gyanúja: állítása szerint a döntéshozók tudhatták, hogy jogellenes helyzetben utalnak át jelentős összeget, mégis megtették. A politikus hangsúlyozta, hogy a nyomozás jelenleg ismeretlen tettes ellen folyik, ugyanakkor a feljelentésben konkrétan megnevezte azokat a politikai vezetőket, akiknek a felelősségét szerinte vizsgálni kell.

Három név került Tordai célkeresztjébe

Tordai szerint egy kormányhatározat esetében a kormány vezetőjének felelőssége megkerülhetetlen kérdés, ezért elsőként Orbán Viktor szerepét emelte ki. Mellette Szijjártó Péter és Nagy Márton felelősségét is felvetette. Szijjártó azért kerülhet szerinte különösen fontos szerepbe, mert külgazdasági miniszterként jelentős szerepet vitt az orosz-magyar nukleáris együttműködésben, míg Nagy Mártonnak a gazdasági tárca vezetőjeként kellett ellenjegyeznie az alaptőke-emelést.

A műsorban Tordai keményen fogalmazott a politikusok esetleges felelősségéről. Mint mondta,

„egy ilyen triót, hogyha elvinnének vezetőszáron, hogy Orbán, Szijjártó, Nagy Márton, akkor szerintem nagyon sokan elégedetten csettintenének”.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a büntetőeljárásnak kell tisztáznia, történt-e bűncselekmény, és ki tehető azért felelőssé.

A Paks II-vel szembeni kritikák azonban nem merülnek ki a finanszírozás kérdésében. Tordai szerint maga a beruházás is egyre nehezebben védhető gazdasági és energetikai szempontból. A projekt eredetileg mintegy 12,5 milliárd eurós költségkerettel indult, miközben a beruházás jelentősen csúszik, az infláció és a megváltozott körülmények pedig további drágulást eredményezhetnek. A politikus szerint az sem elhanyagolható, hogy a korábbi konstrukcióból kikerült a költségek felső korlátját jelentő garancia.

Tordai szerint emiatt akár az eredetileg tervezett költség kétszeresére is nőhet a végső számla. Azt is kifogásolta, hogy az orosz fővállalkozó számára kedvező szerződéses konstrukció miatt a magyar félnek korlátozott lehet a ráhatása a végleges árra.

A Duna vízszintje is keresztülhúzhatja a terveket

A beruházás egyik legnagyobb problémáját Tordai szerint már nem lehet kizárólag pénzügyi kérdésként kezelni. Paks II. tervezett hűtési rendszere ugyanis a Duna vizére támaszkodna, miközben az elmúlt évek szélsőséges időjárása megmutatta, hogy a folyó vízszintje és hőmérséklete egyaránt komoly korlátot jelenthet.

A műsorban szóba került, hogy a mostani nyáron a Duna alacsony vízállása és magas hőmérséklete miatt a jelenlegi paksi blokkok teljesítményét is jelentősen vissza kellett venni. Tordai szerint ez azt bizonyítja, hogy Magyarországon az atomenergia sem független az időjárástól. Ha pedig Paks I. és Paks II. egyszerre működne, a két erőmű hűtési igénye még súlyosabb problémákat okozhatna.

Orbán Viktor korábban maga is felvetette, mi történt volna, ha Paks II. már működik a nyári alacsony vízállás idején. A miniszterelnök szerint a két erőmű együttes vízigénye komoly biztonsági problémát okozott volna. Tordai ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a tervezett rendszer „nem fog rendelkezésre állni éppen azokban a hónapokban, amikor a fogyasztás a legmagasabb Magyarországon”.

A politikus szerint ráadásul az energiarendszer egészét is újra kell gondolni. A napenergia gyors terjedése mellett szerinte a szélenergia fejlesztését is fel kellene gyorsítani, miközben az energiatárolás és a hálózatfejlesztés válhatna a következő időszak egyik legfontosabb feladatává. Úgy látja, hogy egy újabb nagy, rugalmatlan alaperőmű nem feltétlenül illeszkedik a megváltozott magyar energiamixbe.

Tordai szerint ezért a Paks II-ről szóló teljes szerződéses és gazdasági konstrukciót újra kell vizsgálni, és nemcsak azt kell megkérdezni, hogy mennyibe kerülne a befejezés, hanem azt is, hogy szüksége van-e egyáltalán Magyarországnak erre a beruházásra. Szerinte a jelenlegi helyzetben a legfontosabb feladat már nem a projekt mindenáron történő folytatása, hanem a veszteségek minimalizálása lehet.

A politikus arról is beszélt, hogy a Paks II. ügyében augusztus 26-án indult el a nyomozás, és ő másnap kapott hivatalos értesítést róla. Úgy véli, az ügyben nem kellene éveket várni, mert szerinte a legfontosabb dokumentumok rendelkezésre állnak. Ha valóban van politikai akarat az eljárás felgyorsítására, Tordai szerint néhány hónap alatt eljuthatna az ügy az ügyészségig, és akár még az év vége előtt vagy 2027 elején vádemelés is történhetne.

Azt is sürgette, hogy az új kormány ne utaljon újabb százmilliárdokat a Paks II. Zrt.-nek. Szerinte a módosított költségvetésben szereplő 200 milliárd forintos tőkeemelést még meg lehet állítani. „Ne dobjanak ki 200 milliárd forintot az ablakon, és ne kockáztassanak újabb pereket” – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte a projekt már nem befejezhető ésszerű költségek mellett, ezért most a lehető legkisebb veszteséggel kellene kiszállni belőle.